Hagyományosan régiónkat tartják korruptnak a korrupcióban fürdőző nyugatiak

Pénzmosás miatt razzia a német pénzügyminisztériumban

Német ügyészek szeptember 9-én razziát tartottak a Pénzügyminisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban a kormány pénzmosás elleni ügynökségével kapcsolatos vizsgálat részeként, reflektorfénybe helyezve ezzel Németország hiányosságait a pénzügyi bűnözés elleni küzdelemben.

A szociáldemokrata kancellárjelölt, Olaf Scholz vezette pénzügyminisztériumnál azt vizsgálják, hogy a pénzügyi hírszerző egységet utasították-e arra, hogy figyelmen kívül hagyja az Afrikába irányuló gyanús kifizetésekre vonatkozó figyelmeztetéseket.

A FIU-t és a BaFin-t – a pénzügyi felügyeletet –, amely szintén Scholznak felel, azért vizsgálják, mert nem vették észre a problémákat a Wirecard fizetéseket bonyolító cégnél, amely tavaly Németország legnagyobb vállalati csalása miatt összeomlott.

A korrupciós botrány ellenére a német politikus népszerűsége magasabbra szárnyalt, mint valaha

A razziák sorsdöntő pillanatban történtek Scholz számára, akinek a közvélemény-kutatások szerint jó esélye van arra, hogy német kancellár legyen. Még jóval a szeptember 26-i választások előtt, szeptember 9-én robbant ki a botrány. Sokan arra számítottak, hogy egy ilyen nagy horderejű ügy lerombolja Scholz népszerűségét, de ennek pont az ellenkezője történt, pártjára példátlan mennyiségű szavazat érkezett.

Amikor Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje a választások éjszakáján a párt székházának színpadára lépett, éljenzés és egy „Köszönöm” feliratú transzparens fogadta. Éppen most érte el azt, ami nem is olyan régen még lehetetlennek tűnt: kiemelte a szociáldemokratákat az évek óta tapasztalható alacsony közvélemény-kutatási eredményekből.

De a kancellária ajtaja még nem tárult ki Scholz előtt. Hogy ki fogja kormányozni Németországot, az csak a következő hetekben és hónapokban kibontakozó koalíciós tárgyalások után derül ki. Annak ellenére, hogy az SPD vezet a felmérésekben, a konzervatív CDU/CSU még mindig kormányt alakíthat, ha szövetséget köt a Zöldekkel és a neoliberális FDP-vel. 

Scholz a razziák után visszautasította a törvényhozók kritikáit, de mindenképp rossz fényt vet a kancellárjelöltre, hogy a figyelem az általa vezetett minisztériumra irányul.

„Ez biztonsági kockázatot jelent Németország számára” – mondta Fabio De Masi törvényhozó. „Bűnügyi szakértelemmel rendelkező pénzügyi rendőrségre van szükségünk.

– hangsúlyozta.

A FIU nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

„Fejlették” nem lehetnek korruptak

„Horvátországban nyaraltam pár napot a júliusi tikkasztó hőségben. Este fröccsözgetés, közben horvát ismerőseim arról panaszkodtak, hogy Horvátországot szétzabálja a korrupció, maffiaállammá vált, a politikai elit rendszerszintű lopása miatt mostanra kiábrándultak a demokráciából, mert az nem más, mint a rablásra szerveződő bandák közötti rivalizálás” – kezdi véleménycikkét Schmidt Mária a Látószög blogon. Pár sorral lentebb a következőket írja:

Nem kellett sokáig gondolkodnom, hamar rájöttem a megfejtésre: az Európa keleti felén élő embereknek rosszul fejlődött ki az agyuk, azért lopnak annyit. Az euróövezetben és az USA-ban, vagyis a „fejlettek” között ugyanis nincs rendszerszintű korrupció, és ha van, az nem számít, mert az nem az.

Lásd: Siemens, Strabag, satöbbi. Hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsem” – mutat rá a kettős mércére, amit a fejlett államok alkalmaznak a fejlődőkkel szemben.

A látszat fenntartásában olyan szervezetek nyújtanak segítséget, mint például a Transparency International, az évente megjelenő korrupciós indexével és a Freedom House a demokráciaindexével, amely index torzításaira sztárközgazdászok, de tudományos kutatások is rámutattak már.

Modernkori rablóbárók a korrupcióellenes lista élén

A Spiegel állítása szerint az osztrák üzleti szféra és politikai elit egy bűnös szövetséget kötött egymással, korrupciós botrányok sorozata rendítette meg az országot az elmúlt időszakban – magas helyezésük a Transparency korrupcióellenes listáján teljesen irreális.

A lap értesülései szerint vállalkozók többmilliós jutalékot kaptak nem létező szolgáltatásokért, és beszámolnak arról is, hogy

„Már az osztrák lakosság is kezdi elveszíteni a hitét a politkai berendezkedésben” – fogalmaz a lap.

„Aki továbbra is részt akar venni az osztrák belpolitika jelenlegi vitájában, annak »büntetőjogi szakértőnek« kell lennie”
– idézi a Spiegel a bécsi Kurier újságot. Az osztrák bulvárlap szerint a hivatali visszaélést ma már széleskörben csak csekélységnek tekintik.

„Annyi bizonyossággal kijelenthető, hogy a rendszerváltás óta egy modernkori rablóbárókból álló csapat, akik szoros kapcsolatban állnak a kormánnyal, Bécs központjában lévő irodákból és ügyvédi cégekből dolgozva eurómilliárdokat csalt ki az államtól” – véli a Spiegel újságírója.

A kamuindexek nyomába eredt a Makronóm rovatvezetője, Oláh Dániel, hogy rámutasson a feddhetetlenség álcája mögé bújó korrupciókutató szervezetek romboló hatású ferdítéseire.

Borítókép: MTI (szerk.)