Olaf Scholz német kancellárjelölt korrupciós botrányba keveredett, miután a hatóságok kapcsolatba hozták az általa vezetett német pénzügyminisztériumot drog- és fegyverpénzek szabad áramoltatásával.
Német ügyészek szeptember 9-én razziát tartottak a Pénzügyminisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban a kormány pénzmosás elleni ügynökségével kapcsolatos vizsgálat részeként, reflektorfénybe helyezve ezzel Németország hiányosságait a pénzügyi bűnözés elleni küzdelemben.
A szociáldemokrata kancellárjelölt, Olaf Scholz vezette pénzügyminisztériumnál azt vizsgálják, hogy a pénzügyi hírszerző egységet utasították-e arra, hogy figyelmen kívül hagyja az Afrikába irányuló gyanús kifizetésekre vonatkozó figyelmeztetéseket.
A FIU-t és a BaFin-t – a pénzügyi felügyeletet –, amely szintén Scholznak felel, azért vizsgálják, mert nem vették észre a problémákat a Wirecard fizetéseket bonyolító cégnél, amely tavaly Németország legnagyobb vállalati csalása miatt összeomlott.
A razziák sorsdöntő pillanatban történtek Scholz számára, akinek a közvélemény-kutatások szerint jó esélye van arra, hogy német kancellár legyen. Még jóval a szeptember 26-i választások előtt, szeptember 9-én robbant ki a botrány. Sokan arra számítottak, hogy egy ilyen nagy horderejű ügy lerombolja Scholz népszerűségét, de ennek pont az ellenkezője történt, pártjára példátlan mennyiségű szavazat érkezett.
Amikor Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje a választások éjszakáján a párt székházának színpadára lépett, éljenzés és egy „Köszönöm” feliratú transzparens fogadta. Éppen most érte el azt, ami nem is olyan régen még lehetetlennek tűnt: kiemelte a szociáldemokratákat az évek óta tapasztalható alacsony közvélemény-kutatási eredményekből.
De a kancellária ajtaja még nem tárult ki Scholz előtt. Hogy ki fogja kormányozni Németországot, az csak a következő hetekben és hónapokban kibontakozó koalíciós tárgyalások után derül ki. Annak ellenére, hogy az SPD vezet a felmérésekben, a konzervatív CDU/CSU még mindig kormányt alakíthat, ha szövetséget köt a Zöldekkel és a neoliberális FDP-vel.
Scholz a razziák után visszautasította a törvényhozók kritikáit, de mindenképp rossz fényt vet a kancellárjelöltre, hogy a figyelem az általa vezetett minisztériumra irányul.
„Ez biztonsági kockázatot jelent Németország számára” – mondta Fabio De Masi törvényhozó. „Bűnügyi szakértelemmel rendelkező pénzügyi rendőrségre van szükségünk.
Németország a bűnözők paradicsoma”
– hangsúlyozta.
A FIU nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
„Horvátországban nyaraltam pár napot a júliusi tikkasztó hőségben. Este fröccsözgetés, közben horvát ismerőseim arról panaszkodtak, hogy Horvátországot szétzabálja a korrupció, maffiaállammá vált, a politikai elit rendszerszintű lopása miatt mostanra kiábrándultak a demokráciából, mert az nem más, mint a rablásra szerveződő bandák közötti rivalizálás” – kezdi véleménycikkét Schmidt Mária a Látószög blogon. Pár sorral lentebb a következőket írja:
„Horvátország menthetetlenül korrupt, Magyarország kleptokrácia, Bulgária, Románia maffiaállamok, a cseh miniszterelnök uniós pénzeket lop. Ukrajna, Oroszország és a volt szovjet köztársaságok a tolvaj oligarchák uralma alatt áll.
Nem kellett sokáig gondolkodnom, hamar rájöttem a megfejtésre: az Európa keleti felén élő embereknek rosszul fejlődött ki az agyuk, azért lopnak annyit. Az euróövezetben és az USA-ban, vagyis a „fejlettek” között ugyanis nincs rendszerszintű korrupció, és ha van, az nem számít, mert az nem az.
Ha nyugati cégek jönnek ide és korrumpálják az ittenieket, ők akkor sem korruptak, csak kénytelenek alkalmazkodni hozzánk.
Lásd: Siemens, Strabag, satöbbi. Hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsem” – mutat rá a kettős mércére, amit a fejlett államok alkalmaznak a fejlődőkkel szemben.
A látszat fenntartásában olyan szervezetek nyújtanak segítséget, mint például a Transparency International, az évente megjelenő korrupciós indexével és a Freedom House a demokráciaindexével, amely index torzításaira sztárközgazdászok, de tudományos kutatások is rámutattak már.
A Spiegel állítása szerint az osztrák üzleti szféra és politikai elit egy bűnös szövetséget kötött egymással, korrupciós botrányok sorozata rendítette meg az országot az elmúlt időszakban – magas helyezésük a Transparency korrupcióellenes listáján teljesen irreális.
A lap értesülései szerint vállalkozók többmilliós jutalékot kaptak nem létező szolgáltatásokért, és beszámolnak arról is, hogy
készpénzzel töltött műanyag zacskók cserélnek gazdát a bécsi színfalak mögött.
„Már az osztrák lakosság is kezdi elveszíteni a hitét a politkai berendezkedésben” – fogalmaz a lap.
„Aki továbbra is részt akar venni az osztrák belpolitika jelenlegi vitájában, annak »büntetőjogi szakértőnek« kell lennie”
– idézi a Spiegel a bécsi Kurier újságot. Az osztrák bulvárlap szerint a hivatali visszaélést ma már széleskörben csak csekélységnek tekintik.
„Annyi bizonyossággal kijelenthető, hogy a rendszerváltás óta egy modernkori rablóbárókból álló csapat, akik szoros kapcsolatban állnak a kormánnyal, Bécs központjában lévő irodákból és ügyvédi cégekből dolgozva eurómilliárdokat csalt ki az államtól” – véli a Spiegel újságírója.
A kamuindexek nyomába eredt a Makronóm rovatvezetője, Oláh Dániel, hogy rámutasson a feddhetetlenség álcája mögé bújó korrupciókutató szervezetek romboló hatású ferdítéseire.
Borítókép: MTI (szerk.)
Mi a Tisztítótűz hadművelet valódi célja? Ráéghet-e a Fideszre az NKA-botrány? Mi lesz Sulyok Tamással, és mit szól ehhez Brüsszel? Lehet-e visszaút Orbán Viktornak és hogy áll most a patrióta építkezés az Európai Unióban?
Az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) fölényes győzelmet aratott a vasárnapi grazi önkormányzati választáson.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
Grazban vasárnap tartanak helyhatósági választást.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.
Koltay András 2021 óta vezette az NMHH-t.
