György László helyretette a sztárközgazdászt, aki kirúgná Magyarországot az unióból

Acemoglu: Magyarországon a Fidesz halálos sebet ejtett a demokrácián, ezzel az európai projektet is veszélyezteti

A Handelsblatt német lapnak írta Daron Acemoglu, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) közgazdász professzora azt a cikket, amelyben azt javasolja az uniónak, hogy Magyarországot mihamarabb rakja ki. A keleti bővítés „Európa Achilles-sarkának” tűnik – írja a német lapban a sztárközgazdász. Miután a magyar kormány júniusban elfogadta az LMBTQ-ellenes törvényt, és Mark Rutte holland miniszterelnök rámutatott, hogy az országnak nincs többé keresnivalója az európai közösségben, az Európai Uniónak kiutasítási eljárást kellene indítania Magyarország ellen, majd megfontolni, hogy ugyanezt tegye Lengyelországgal is – javasolja a közgazdász professzor.

Az EU 2004-es közép- és kelet-európai bővítése kezdetben sikeres volt, 

– állítja Acemoglu.

Ma már azonban Magyarország és Lengyelország „az EU működési zavarainak és intézményi gyengeségeinek szimbóluma” – egy bő évtized után a Fidesz kormányzása alatt a demokrácia „halálos sebet” kapott, és kétséges, hogy a választók képesek lesznek-e leváltani a jelenlegi kormányt, fogalmaz a sztárközgazdász. A cikk írója aláhúzza, hogy

Ha Magyarország nem tér vissza a demokráciához rövid időn belül, akkor el kell hagynia az Európai Uniót, hogy az európai projekt fennmaradhasson – hangsúlyozza Acemoglu. A közgazdász professzor azt is állítja írásában, hogy Magyarország aláásta a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás demokratikus alapjait, éppen ezért

– írja hazánkról az MIT professzora.

György László: Magyarország demokrácia

Az MIT-professzor hazánkra szórt kritikáit György László verte volna vissza, erre azonban a nemzetközi médiában nem kapott lehetőséget. „A nemzetközi médiában a vélemények pluralitásának általánosan elfogadott elvétől vezérelve kértem lehetőséget a válaszadásra, amit sajnos nem kaptam meg” – kezdte írását az államtitkár, amely így az About Hungary blogon jelent meg hétfőn. Elsőnek a magyarországi demokráciát ért vádakat védte ki György László: 

„Magyarország demokrácia. Egy uniós intézmény friss kutatása szerint ma Európában a magyarok érzik magukat a legszabadabbnak. Ez nemcsak szabadságszerető hagyományaikból fakad, hanem még emlékeznek az államszocialista elnyomás időszakára és annak gazdaságpolitikai baklövéseire, amit nem kívánnak visszahozni, még válságkezelés közben sem. De nem csak a gazdaságpolitikán keresztül igyekszünk megőrizni a gazdasági szabadságot: Ha Acemoglu professzor személyesen ellátogatna Magyarországra, akkor például azt tapasztalná, hogy bármelyik újságosbódéban több ellenzéki újság van, mint kormánypárti, a két legnézettebb televíziós csatorna közül az egyik teljes egészében külföldi tulajdonban van.

– cáfolta Acemoglu állításait az államtitkár.

Az Orbanomics működik

A nyílt levél második részében az államtitkár rávilágított, hogy a magyar gazdaságpolitika amellett, hogy a növekedés útjára terelte az országot és még arra is ügyelt, hogy a növekedés gyümölcséből a magyar családok is részesüljenek.  

„Magyarország nemcsak demokrácia, hanem olyan ország is, amely azon dolgozik, hogy gazdasága demokratikusabbá, növekedése pedig befogadóbbá váljon. A magyar intézmények és intézkedések biztosítják a széles körű, harmonikus gazdasági növekedést, ezért komoly bizalmat élveznek.

Olyan gazdaságpolitikát hozott létre, amely például pénzügyi tranzakciós adót vezetett be, hogy a jövedelmeket a gazdasági globalizáció haszonélvezőitől – a felső 1 százaléktól – a globális újraelosztás helyi áldozatai, a dolgozó középosztálybeli családok és az őket foglalkoztató vállalkozások felé csoportosítsa át” – magyarázza az államtitkár, hogy sikerült megvalósítani az inkluzív növekedést.

„Az Orbanomics lényegi eleme, hogy elismeri a teljesítményt, a munkát, a tudást és a vállalkozói szellemet. Ezt tükrözi a világ legmagasabb (GDP-arányos) családtámogatási rendszere, a Világbank statisztikái szerint 11 év alatt 21 százalékkal csökkentett középvállalati adóterhelés és az egyszámjegyű, 9 százalékos társasági adókulcs. Így lehet a gazdaságpolitika egyszerre munka- és vállalkozásbarát, és így lehet hatékony a szegénység elleni küzdelemben.

Az Egyesült Államokban 40 év alatt megduplázódott a GDP, miközben az átlagjövedelem alig nőtt. Nem csoda, hogy oly sokan kiábrándultak a mainstream (gazdaság)politikából” – folytatta az orbáni gazdaságpolitika bemutatását.

Az üres poharakba is jutott: a növekvő jólét lecsorgott a szegényebb rétegekhez is

„A 2010-ben kezdődött Orbán-vezette válságkezelés eredményeként Magyarországon megfordult a trend.

Bár Milanovic adatai 2015-tel zárulnak, ez az az év, amikor a magyar történelem elmúlt száz évének legnagyobb nettó reál- és minimálbér-emelkedése is elkezdődött (2015 és 2022 között előbbi esetében 60 százalékos, utóbbi esetében 68 százalékos növekedés várható)” – mutatta be György László, hogyan javultak a szegények kilátásai is az elmúlt évtized gazdaságpolitikájának köszönhetően.

„A lehetőségek szélesedését jól jelzi, hogy az Eurostat szerint a magyar munkajövedelmek bizonyultak a legválságtűrőbbnek Európában. Magyarország nem a mentőcsomagok és a feltétel nélküli jövedelmek, hanem a beruházások fellendítésében látta a kiutat a válságból. A magyar eset jó példa arra, hogy az inkluzív társadalmi-gazdasági modell – amelyet az ország már a járvány előtt a teljes foglalkoztatottság elérésével felépített – valóban válságálló.”

Nem a tudományosan megalapozott adatokból tájékozódott a professzor, hanem véleménycikkekből

„A magyarországi inkluzív növekedést a WEF indexe, Branko Milanovic számításai és a Világbank jelentése, valamint az uniós egyenlőtlenségi és szegénységi statisztikák – amelyekről részletesen ebben a tanulmányban olvashatunk – is bizonyítják.

– rántja le a leplet György László vitapartnere magyar gazdasági adatokkal szembeni tájékozatlanságáról.

„A jelenlegi helyzet nagyon hasonlít a 10 évvel ezelőttihez, amikor Magyarország unortodox, megszorításokat elutasító válságkezelését a nemzetközi szervezetek heves kritikával illették. Az ország ellen gazdaságpolitikai okokból indítottak politikai támadásokat, gyakran a demokrácia, a liberalizmus és a jogállamiság jelszavait használva politikai haszonszerzésre.

Ahogy a történelem igazolta a nem hagyományos magyar gazdasági válságkezelést – amelyet a nemzetközi szervezetek már most is ajánlanak a bajba jutott országoknak –, úgy bízunk abban, hogy az idő más kérdésekben is minket igazol majd. Magyarország alapvetően hozzájárult Európa békéjéhez és stabilitásához, amikor hat évvel ezelőtt megvédte Európa határait a tömeges illegális migrációtól.

– emlékeztetett az államtitkár.

A jobboldali hangokat letekeri a nemzetközi médiagépezet

A nyílt levél utolsó bekezdéseiben az államtitkár újra felhívja a professzor figyelmét arra, hogy Magyarországra ráillik a demokrácia általánosan elfogadott definíciója, amit talán ő maga is észrevenne, ha nem véleményvezérelt cikkekből tájékozódna. 

„Magyarország stabil tagja az EU-nak, egy olyan demokrácia, amely nemcsak részt vesz, hanem kezdeményező szerepet is vállal az Európa jövőjéről szóló vitákban. A közvélemény-kutatások pedig azt mutatják, hogy

Csak idő kérdése, hogy mikor ismerik el, hogy Magyarország minden tekintetben megfelel a demokrácia általánosan elfogadott definíciójának, csak az európai projektről alkotott értékrendünkben és nézeteinkben különbözünk. A nyugati elit ultimátumaival és diktátumaival szemben Magyarország mindig is a közös jövőről szóló párbeszéd híve lesz” – szögezte le az államtitkár. 

„Őszintén reméljük, hogy nyílt levelünk eljut Acemoglu professzor úrhoz, miután Orbán Viktor miniszterelnök korábbi sikertelen próbálkozása után meg sem kísérelte, hogy a Project Syndicate-en (ahol nyílt levelének első változata megjelent) közzétegye – utalt arra a jelenségre, hogy a jobboldali vélemények és véleményvezérek hangját sokszor letekeri a nemzetközi médiagépezet. 

„Elküldtük Acemoglu professzornak könyvünk egy példányát, amely bemutatja, hogy Orbán Viktor gazdaságpolitikájával Magyarország hogyan reagált sikeresen nemzetállami szinten a globális gazdasági kihívásokra. És továbbra is nagy tisztelettel és érdeklődéssel követjük Acemoglu professzor úr inspiráló munkásságát a közgazdaságtan és a gazdaságpolitika területén. Politikai véleményeiben is azt a magas szintű alaposságot és körültekintést várjuk, amely szakmai munkáját jellemzi” – zárta nyílt levelét György László.