Duplán pozitív a magyar bérhelyzet: egyre kevésbé adóztatjuk az egyre nagyobb béreket
2021. október 08. 11:29
Az Eurostat friss jelentése szerint az Európai Unióban 0,6 százalékponttal nőtt a munkaerőköltség az idei második negyedévben, ami szinte stagnálásnak tűnik. Magyarországon viszont a támogató gazdaságpolitikának és az adózási környezetnek köszönhetően a bérek 4,4 százalékponttal nőttek az időszakban, miközben a nem bérjellegű költségek 9,5 százalékponttal csökkentek. Hazánkban a legnagyobb húzóerő az ipar és az építőipar volt.
2021 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest az órára lebontott munkaerőköltség 0,1 százalékponttal csökkent az eurózónában, de 0,6 százalékponttal nőtt az Európai Unió egészében – olvasható az Eurostat friss jelentésében.
A munkaerőköltségek két komponensből állnak össze: a bérekből, valamint a nem bérjellegű költségekből (adók, támogatások). Ezek közül az utóbbi 0,4 százalékponttal csökkent, míg az előbbi 0,8 százalékponttal nőtt 2021 második negyedévében, elsősorban a koronavírus miatt bevezetett különféle kedvezmények és támogatások miatt.
Százalékos változása az órára lebontott munkaerőköltségnek
Az eurózónában a legnagyobb esést az ipar szenvedte el, ahol 1,6 százalékponttal csökkent a munkaerőköltség, de magában az Európai Unióban is ebben a szektorban csökkent leginkább munkaköltség. Jól látszik, hogy egész
Európában nagyjából stagnálnak a munkát terhelő költségek.
Nincs dinamikus bérnövekedés Európában
Ez azt is jelenti, hogy a bérek sem nőnek kellő mértékben, Németország esetebén 2021 második negyedévében a bérek tulajdonképpen nem is nőttek az előző év azonos időszakához képest, miközben
Magyarországon jelentősen, 4,4 százalékponttal nőttek a bérek.
Fontos megemlíteni, hogy csak néhány ország esetében tapasztalható az, hogy a bérek jelentős növekedése mellett a nem bérjellegű költségek – például az adóteher – csökkentek volna, de Magyarország esetében a munkát terhelő egyéb költségek 9,5 százalékponttal estek a vizsgált időszakban.
A magyar gazdaságpolitika nagymértékben hozzájárul a bérek jelentős növekedéséhez, mivel
csökkenti a munkabér terheit, ahelyett, hogy megsarcolná a nagyobb béreket.
Ezt az állítást támasztja alá a Varga Mihály által megosztott grafikon is, amin jól látszik, hogy a 2010 óta összesen 50 százalékponttal csökkentette a kormány a jövedelemadókat.
Az adatokból látszik, hogy a második negyedéves bérnövekedésben hazánk az unió első-középmezőnyébe tartozik.
Több ország megelőzi ugyanakkor Magyarországot, ám ezek szinte mind közép-európai gazdaságok.
Hozzá kell tenni, hogy az idei első negyedévben Magyarországon nőttek a bérek a harmadik legnagyobb mértékben az unióban.
Ez jól jelzi, hogy jelenleg Európában a közép-európai régió emeli jelentősen az életszínvonalat.
A munkára rakódó terheket viszont már Magyarország csökkentette a harmadik legnagyobb mértékben a második negyedévben Európában.
Magyarországon egyébként az építőipar teljesített a legjobban, mivel ott 7,3 százalékponttal nőttek a munkabérek, miközben az egyéb költségek 7,1 százalékponttal csökkentek 2021 második negyedévében.
Munkaórára lebontott nominális munkaerőköltségek a vizsgált országokban.
Érdekesség, hogy Málta esetében a bérek is csökkentek, de a nem bérjellegű terhek is 123 százalékponttal estek visszak. Ennek oka, hogy a kormány által nyújtott támogatások mértéke meghaladta a befizetett adókat.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
Dmitrij Peszkov így kommentálta, hogy több európai ország kilátásba helyezte: további szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben az megtagadja a tűzszünet bevezetését Ukrajnával.