Az Eurostat friss jelentése szerint az Európai Unióban 0,6 százalékponttal nőtt a munkaerőköltség az idei második negyedévben, ami szinte stagnálásnak tűnik. Magyarországon viszont a támogató gazdaságpolitikának és az adózási környezetnek köszönhetően a bérek 4,4 százalékponttal nőttek az időszakban, miközben a nem bérjellegű költségek 9,5 százalékponttal csökkentek. Hazánkban a legnagyobb húzóerő az ipar és az építőipar volt.
2021 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest az órára lebontott munkaerőköltség 0,1 százalékponttal csökkent az eurózónában, de 0,6 százalékponttal nőtt az Európai Unió egészében – olvasható az Eurostat friss jelentésében.
A munkaerőköltségek két komponensből állnak össze: a bérekből, valamint a nem bérjellegű költségekből (adók, támogatások). Ezek közül az utóbbi 0,4 százalékponttal csökkent, míg az előbbi 0,8 százalékponttal nőtt 2021 második negyedévében, elsősorban a koronavírus miatt bevezetett különféle kedvezmények és támogatások miatt.
Az eurózónában a legnagyobb esést az ipar szenvedte el, ahol 1,6 százalékponttal csökkent a munkaerőköltség, de magában az Európai Unióban is ebben a szektorban csökkent leginkább munkaköltség. Jól látszik, hogy egész
Ez azt is jelenti, hogy a bérek sem nőnek kellő mértékben, Németország esetebén 2021 második negyedévében a bérek tulajdonképpen nem is nőttek az előző év azonos időszakához képest, miközben
Fontos megemlíteni, hogy csak néhány ország esetében tapasztalható az, hogy a bérek jelentős növekedése mellett a nem bérjellegű költségek – például az adóteher – csökkentek volna, de Magyarország esetében a munkát terhelő egyéb költségek 9,5 százalékponttal estek a vizsgált időszakban.
A magyar gazdaságpolitika nagymértékben hozzájárul a bérek jelentős növekedéséhez, mivel
Ezt az állítást támasztja alá a Varga Mihály által megosztott grafikon is, amin jól látszik, hogy a 2010 óta összesen 50 százalékponttal csökkentette a kormány a jövedelemadókat.
Az adatokból látszik, hogy a második negyedéves bérnövekedésben hazánk az unió első-középmezőnyébe tartozik.
Hozzá kell tenni, hogy az idei első negyedévben Magyarországon nőttek a bérek a harmadik legnagyobb mértékben az unióban.
Ez jól jelzi, hogy jelenleg Európában a közép-európai régió emeli jelentősen az életszínvonalat.
Magyarországon egyébként az építőipar teljesített a legjobban, mivel ott 7,3 százalékponttal nőttek a munkabérek, miközben az egyéb költségek 7,1 százalékponttal csökkentek 2021 második negyedévében.
Érdekesség, hogy Málta esetében a bérek is csökkentek, de a nem bérjellegű terhek is 123 százalékponttal estek visszak. Ennek oka, hogy a kormány által nyújtott támogatások mértéke meghaladta a befizetett adókat.
(Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt)
Magyar Péter testvére és Bárándy Péter mellesleg azokért a bírákért tüntetett, akik most kapnak akkora fizetésemelést, hogy 2,2 millió forintot keressenek.
Jó híreket ismertetett Orbán Viktor szombaton.
Magyarország gazdasági kilátásai 2025-ben, globális minimumadó, európai versenyképesség – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere és Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Kacsoh Dániel vendégei a Mandiner stúdiójában Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója és Szabó László producer.
Boris Kálnoky riportja a választás előtti állapotokról már elérhető a Mandiner YouTube-csatornáján.
A Szent Mihály Gyermekotthon az ukrán gyökerű, de magyar identitásban nevelkedő gyermekeknek kiutat jelent Kárpátalja gyakran kilátástalan közegéből, és egy szebb élet felé tereli őket.
Végre kiderült az igazság.
A német szellemiség jó és rossz oldala egyaránt tükröződik a németországi választási rendszerben: túlbonyolított, mégis megközelíti a valós választói akaratot.
