Az Eurostat friss jelentése szerint az Európai Unióban 0,6 százalékponttal nőtt a munkaerőköltség az idei második negyedévben, ami szinte stagnálásnak tűnik. Magyarországon viszont a támogató gazdaságpolitikának és az adózási környezetnek köszönhetően a bérek 4,4 százalékponttal nőttek az időszakban, miközben a nem bérjellegű költségek 9,5 százalékponttal csökkentek. Hazánkban a legnagyobb húzóerő az ipar és az építőipar volt.
2021 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest az órára lebontott munkaerőköltség 0,1 százalékponttal csökkent az eurózónában, de 0,6 százalékponttal nőtt az Európai Unió egészében – olvasható az Eurostat friss jelentésében.
A munkaerőköltségek két komponensből állnak össze: a bérekből, valamint a nem bérjellegű költségekből (adók, támogatások). Ezek közül az utóbbi 0,4 százalékponttal csökkent, míg az előbbi 0,8 százalékponttal nőtt 2021 második negyedévében, elsősorban a koronavírus miatt bevezetett különféle kedvezmények és támogatások miatt.
Az eurózónában a legnagyobb esést az ipar szenvedte el, ahol 1,6 százalékponttal csökkent a munkaerőköltség, de magában az Európai Unióban is ebben a szektorban csökkent leginkább munkaköltség. Jól látszik, hogy egész
Ez azt is jelenti, hogy a bérek sem nőnek kellő mértékben, Németország esetebén 2021 második negyedévében a bérek tulajdonképpen nem is nőttek az előző év azonos időszakához képest, miközben
Fontos megemlíteni, hogy csak néhány ország esetében tapasztalható az, hogy a bérek jelentős növekedése mellett a nem bérjellegű költségek – például az adóteher – csökkentek volna, de Magyarország esetében a munkát terhelő egyéb költségek 9,5 százalékponttal estek a vizsgált időszakban.
A magyar gazdaságpolitika nagymértékben hozzájárul a bérek jelentős növekedéséhez, mivel
Ezt az állítást támasztja alá a Varga Mihály által megosztott grafikon is, amin jól látszik, hogy a 2010 óta összesen 50 százalékponttal csökkentette a kormány a jövedelemadókat.
Az adatokból látszik, hogy a második negyedéves bérnövekedésben hazánk az unió első-középmezőnyébe tartozik.
Hozzá kell tenni, hogy az idei első negyedévben Magyarországon nőttek a bérek a harmadik legnagyobb mértékben az unióban.
Ez jól jelzi, hogy jelenleg Európában a közép-európai régió emeli jelentősen az életszínvonalat.
Magyarországon egyébként az építőipar teljesített a legjobban, mivel ott 7,3 százalékponttal nőttek a munkabérek, miközben az egyéb költségek 7,1 százalékponttal csökkentek 2021 második negyedévében.
Érdekesség, hogy Málta esetében a bérek is csökkentek, de a nem bérjellegű terhek is 123 százalékponttal estek visszak. Ennek oka, hogy a kormány által nyújtott támogatások mértéke meghaladta a befizetett adókat.
(Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt)
Nagy István agrárminiszter rámutatott, hogy az EU költségvetéstervezete szerint az agrártámogatásokból vennének el jelentős összeget, a magyar gazdák pénzét pedig Ukrajnába vinnék.
A Tisza Párt elnöke a testületi munka helyett inkább csónakázott, de pártja álláspontját így sem tudja elfedni, hiszen ő maga és agrártanácsadója, Raskó György a közelmúltban többször támadta a jelenlegi támogatási rendszert, illetve a magyar gazdatársadalmat.
„106 munkással, 106 év alatt befejezik” – méltatlankodtak a helyiek az egyik román lapnak.
A 34 éves labdarúgó inkább úgy döntött, hogy meghosszabbítja a szerződését topligás klubjával.
„Teljes tévedés. Súlyos félreértés van!” – hangsúlyozta a miniszter.
Tízezrek juthatnak kedvezményes lakáshitelhez az első otthonuk megvásárlásához. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kiemeli, hogy a fix 3 százalékos kamatozás és a 10 százalékos önerő régiós összevetésben is a legkedvezőbb.
A miniszterelnök aktuális kérdésekről nyilatkozik.
A görögkatolikus egyház szerint a palágykomoróci templom elleni gyújtogatás nemcsak egyházi bűncselekmény, hanem a békés együttélés szimbólumát is meggyalázták.
