Németországban az R+V, az ország legnagyobb biztosító társasága megbízásából évente végeznek felmérést, ahol az embereket a legnagyobb félelmeikről kérdezik olyan témákban, mint a politika, a gazdaság, a környezetvédelem, a család és az egészség. Idén a szövetségi, tartományi és helyi szinten a koronavírus-járvány kezelése miatt felhalmozott adóssághegy miatt aggódnak a leginkább a németek.
Rettegett adóemelés
Brigitte Römstedt, a kutatási eredményekért felelős R+V infoközpont vezetője a DW-nek elmondta, hogy a németek 53 százaléka attól tart, hogy a kormány a koronavírus válság okozta adósságteher miatt tartósan emelni fogja az adókat vagy csökkenteni fogja a szolgáltatásokat és juttatásokat.
A német állampolgároknak korábban ugyanis nem kellett az államadósság miatt aggódniuk: egy pénzügyileg egészségesnek tekinthető országban éltek. Ekkor jött a világjárvány, aminek következtében Németország nagymértékben eladósodott. Április közepén a Bundestag szövetségi parlamentje összesen 240 milliárd eurós (284 milliárd dollár) hitelt hagyott jóvá a COVID helyreállítási alap számára – ez rekordösszeg. Németország teljes adósságállománya mára 2,2 billió euróra emelkedett, ami szintén rekordot jelent. Ezt pedig már a lakosság is érzi; az idei felmérés szerint az adófélelem áll az első helyen a németeknél.
Növekvő rezsi, gazdasági visszaesés
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy – elsőhöz hasonlóan - a listán a pénzzel kapcsolatos félelmek kapták a második és harmadik helyet is. Minden második német attól tart, hogy a megélhetési költségek növekedni fognak (nagyjából ugyanannyian, mint tavaly, 51 százalék), illetve attól, hogy a német adófizetőkre hárul majd az Európai Unió adósságválságának kifizetése (tavaly 49 százalék). A növekvő rezsiköltségektől való félelem pedig nem alaptalan; idén szeptemberre megháromszorozódott a földgáz ára Nyugat-Európában, ami komoly energiaválságot okoz az iparnak. A szakemberek pedig nem jósolnak sok jót a következő időszakra; valószínűnek tartják, hogy a villamos energia és a gáz ára még tovább fog emelkedni.
A gazdasági visszaeséstől való aggodalom azonban csökkent. Ez 40 százalékkal a 10. helyen áll az aggodalmak listáján, a tavalyi 48 százalék után.
Megnőtt a természeti katasztrófákkal kapcsolatos félelem
A klímaváltozás és természeti katasztrófák miatti félelem az Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz tartományokat sújtó katasztrofális áradások óta jelentősen megnőtt. A tavalyi 40 százalék után, idén a németek 69 százalékának okoznak aggodalmat. A válaszadók 61 százaléka aggódott amiatt, hogy az éghajlatváltozás drámai következményekkel jár az emberiségre nézve.
A világjárvány következtében számos hiányosságra is fény derült Németországban. Ilyen például a digitalizáció hiánya, amely a válaszadók 38 százalékát aggasztja.
Azonban a koronavírus járvány után talán meglepő lehet, hogy a megbetegedéstől való félelem csupán a 14. helyre került a szorongási listán. Römstedt szerint azonban ez normális, mert az emberek szeretik elhessegetni a betegséggel kapcsolatos félelmeiket, de amikor pénzről van szó, az sokkal komolyabb aggodalmat okoz.
A migráció témájával kapcsolatos aggodalmak 2021-ben ismét a top 10 között szerepelnek, annak ellenére, hogy az elmúlt évben egyelőre nem volt nagy menekültmozgás Németország felé, bár a német politikusok az afgán válsággal kapcsolatban már többmillió potenciális bevándorlóról kezdtek beszélni.
Az attól való félelem, hogy az állami forrásokat túlterhelik a menekültek és migránsok, 45 százalékra nőtt, és ezzel a negyedik helyre került (tavaly 43 százalékkal a nyolcadik helyen állt).
Römstedt szerint a kutatás eredménye azt mutatja, hogy a németek alapvetően nem félősek és a jól ismert „német szorongás” kifejezés alapvetően téves.
– mondta Römstedt.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra
(fotó: MTI/EPA/Omer Messinger)
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A migránsok luxusszállóban, masszásfotelekben pihenhetik ki a csatornán megtett illegális hajóutat.
A Politico szerint olyan szereplők gyűltek össze a hétvégén, akiket korábban több európai jobboldali párt is túl radikálisnak vélt.
A jobboldali formáció teljesen nevetségessé tette a kereszténydemokraták kommunikációs trükkjét.
Jelenleg mintegy 1,3 millió ukrán menekült él Németországban, és sokaknak eszük ágában sincs távozni.
Merz pártja intenzív kampányba kezdtek a felmérésekben szárnyaló párttal szemben.
Kétnapos európai körútra indult a Tisza Párt vezetője.
Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere eredményes munkát kívánt Szabó Alexandrának.
