Az uniós vezetők migránsválságra adott válaszai akár egy Orbán-interjúból is származhatnának.
Migránsok tömegei lephetik el Európát
Az afganisztáni tálib győzelem migrációs hullámot gerjeszt, amely cunamiként törhet Európára. Horst Seehofer becslése szerint akár ötmillió afgán menekült lepheti el az öreg kontinenst.
Az EU becslései szerint 2015 óta körülbelül 570 ezer afgán – szinte kivétel nélkül fiatal férfi – kért menedéket az EU-tól. Az afgán férfiak nehezen illeszkednek be az európai társadalomba, a befogadó országokban több ezer nő szexuális bántalmazásáért felelősek, így még több férfi afgán migráns befogadása hatalmas problémát okozhat az európai országoknak – mutat rá a Gatestone kutatóközpont.
Az EU tagállamainak véleménye megoszlik, néhányan kötelességüknek érzik, hogy segítsenek a migránsoknak, mások szerint az iszlám országoknak helyben kellene megoldaniuk a saját problémáikat. Az Európai Bizottság elnöke,
Ursula von der Leyen szerint az EU-nak „erkölcsi kötelessége” befogadni az afgán menekülteket.
Sebastian Kurz osztrák kancellár erről máshogy vélekedik.
„Egyértelműen ellenzem, hogy most még több embert fogadjunk be. Ez nem fog megtörténni az én kancellárságom alatt.
Olyan emberek befogadása, akiket aztán nem lehet integrálni, hatalmas problémát jelent az országunknak”
– hangsúlyozta Kurz egy televíziós interjúban. Az osztrák kancellár véleményét első kézből szerzett tapasztalat alapozza meg, ugyanis az elmúlt években Németország után Ausztria fogadta be a legtöbb afgán migránst, szám szerint 40 ezer főt.
Karl Nehammer osztrák belügyminiszter Alexander Schallenberg külügyminiszterrel közös nyilatkozatában felszólított arra, hogy ha az illegálisan az országban tartózkodó afgánokat nem lehet visszaküldeni az iszlám országokba, akkor toloncolják ki őket az Afganisztán körüli menekülttáborokba, amihez viszont az Európai Bizottság támogatása kell. „Könnyű megtiltani az Afganisztánba történő kitoloncolásokat és figyelmen kívül hagyni a várható migrációs mozgásokat. A védelemre szorulóknak a származási országukhoz a lehető legközelebb kell azt megkapniuk – fejtette ki véleményét Nehammer az APA hírügynökségnek adott interjúban.
Schallenberg hozzátette, hogy „Az afganisztáni válság nem egy zárt térben bontakozik ki.
A térségben tapasztalható konfliktus és instabilitás előbb-utóbb átgyűrűzik Európába, és így Ausztriába is.”
Korábban elítélték Orbánt a szigorú migrációs politikája miatt, most úgy tűnik, őt másolják a nyugati vezetők
Paul Ziemiak – Angela Merkel német kancellár Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártjának főtitkára – szerint Németországnak nem szabad 2015-höz hasonlóan egymillió bevándorlót befogadnia. Ziemak aláhúzta, hogy „2015 nem ismétlődhet meg. Nem fogjuk tudni megoldani az afganisztáni kérdést azzal, hogy további menekülteket engedünk be Németországba.”
Angela Merkel Sebastian Kurz osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az uniós belügyminiszterek keddi értekezletén Németország azt az álláspontot képviseli, hogy
A menekültek előre meghatározott csoportokba, kontingensekbe rendezett befogadásáról majd csak akkor lehet tárgyalni, amikor már látható, hogy milyen nemzetközi menekültügyi folyamatok indulnak be a tálib hatalomátvétel miatt.
Korábban megvetették a magyar migrációs politikát, most egyetértenek vele
A korábban bevándorláspárti országok álláspontja egybehangzik Orbán Viktor augusztus 22-én egy rádióinterjúban elhangzott kijelentéseivel, miszerint Magyarország és Európa érdeke, hogy az Afganisztánt elhagyni akaró leendő migránsokat „ott tartsuk a térségben”, és „a segítséget vigyük oda, ne a bajt hozzuk ide”. A magyar miniszterelnök véleménye nem újszerű, ezt hangoztatja már hosszú évek óta, habár akkor nem talált értő fülekre a nyugati vezetők körében. Afganisztánnal a rádióinterjú 15. percétől foglalkoznak.
Emanuel Macron francia elnök is az Afganisztánból érkező migrációs hullám megfékezésére, illetve egy összehangolt uniós válaszra szólított fel. Marine Le Pen is osztotta a francia elnök véleményét.
Mario Draghi, Olaszország miniszterelnöke a Group 20, azaz a húsz legerősebb gazdasággal rendelkező ország összehívására szólított fel, hogy egy konferencia keretében vitassák meg az afgán helyzetre adható legjobb választ.
Befogadás feltételekkel és feltétel nélkül
Boris Johnson miniszterelnök a brit parlamentnek benyújtott nyilatkozatában 20 ezer afgán migráns befogadására vonatkozó tervet jelentett be, amely szerint ugyan engednének be menekülteket, de valamiféle szűrőt alkalmaznának:
„Nem küldünk vissza embereket Afganisztánba, de azt sem engedjük, hogy emberek válogatás nélkül jöjjenek Afganisztánból ebbe az országba”
– olvasható a brit miniszterelnök tervében. „Nagylelkűek akarunk lenni, de garantálnunk kell a saját biztonságunkat is” – folytatja.
Egyébként Magyarország is fogad be afgán menekülteket, akik Afganisztánban együtt dolgoztak a magyar katonákkal.
Spanyolország közölte, hogy ideiglenesen legfeljebb 4000 afgán migránst fogad be az Egyesült Államok által használt két katonai bázison.
Szlovénia, amely ország jelenleg az EU hat hónapos soros elnökségét tölti be, kijelentette, hogy az Európai Unió nem engedi meg az afgán migráció elburjánzását. Janez Janša miniszterelnök ezt egy tweetben is leírta:
A CDU kancellárjelöltje, Armin Laschet hallgatott az afgán kérdésről, csakúgy, mint Olaf Scholz, a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje. Ezzel szemben
a német zöld párt kancellárjelöltje, Annalena Baerbock felszólította Németországot, hogy fogadjon be jóval több, mint 50 ezer afgánt.
„Meg kell békülnünk ezzel” – mondta a Zöldek kancellárjelöltje az ARD televíziónak adott interjúban.
Eközben Németországból Afganisztánba
korábban már kitoloncolt afgán bűnözők is felkerülnek az evakuációs járatokra,
egy német belügyminiszteri szóvivő szerint „nem teljesen új a forgatókönyv, miszerint olyan emberek érkeznek Németországba, akiket korábban már kitoloncoltak.”
Az Österreich 24 által közzétett közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a válaszadók közel háromnegyede támogatja az osztrák kormány szigorú migrációs politikáját az afgánokkal szemben. A közvélemény-kutatás a migrációs politika magas támogatottságát egy nagy horderejű bűncselekményhez kötötte, amely során négy bécsi afgán bedrogozott és megerőszakolt egy 13 éves lányt, akit az elkövetők fojtogattak, eszméletét vesztette és meghalt.
Borítókép: MTI/Balogh Zoltán
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
Az unió migrációs politikáját Georg Menz-cel, az Old Dominion University professzorával és az MCC vendégkutatójával elemeztük.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
De így tett egy másik Mol vezető és a Wizz Air első embere is.
Az energiatárolás kulcskérdés a jövő energiaellátásában.
