Kína már szemet is vetett az afgán légibázisra, ahonnan az amerikaiak elmenekültek

Kína vajon az egykor amerikai kézen lévő bagrami légibázis elfoglalását tervezi?

Kína azt fontolgatja, hogy katonai személyzetet és gazdaságfejlesztési tisztviselőket küld a bagrami repülőtérre, amely sokak szerint a 20 éve tartó afganisztáni amerikai katonai jelenlét legjelentősebb szimbóluma – állítja a U.S News hírportál.

A kínai hadsereg jelenleg megvalósíthatósági tanulmányt készít arról, hogy milyen hatással lenne, ha az elkövetkező években az Egy övezet, egy út kezdeményezés néven ismert külgazdasági beruházási programjában résztvevő munkásokat, katonákat és egyéb személyzetet küldene Bagramba – derül ki egy, a U.S Newsnak eljuttatott tanulmányból. A tanulmányt a nevük elhallgatását kérő kínai katonai tisztviselők küldték a hírportál állítása szerint.

– állítja a forrás. Ez a bázis a tálibok uralmának megszilárdulása után személyzetet és ellátmányt küldene a kabuli kormány megrendelésére – folytatja a tanulmány bemutatását a hírportál.

A Kínai Külügyminisztérium szóvivője részletes cáfolatot adott ki a Kabultól nagyjából egy órányira fekvő katonai repülőtér közelgő átvételére vonatkozó híresztelésekkel kapcsolatban.

„Mindenkinek azt tudom mondani, hogy ez egy teljesen hamis információ” – utasította vissza Wang Wenbin külügyminisztériumi szóvivő, hogy katonákat küldenének a térségbe. Kína egyébként a múltban többször is tagadta, hogy a határain kívül katonákat vetett volna be – mutat rá a hírportál.

A repteret egyébként a szovjetek építették saját afganisztáni megszállásuk idején, és az ottani amerikai katonai jelenlét csúcspontján a legforgalmasabb volt a világon.

Az új bázissal Kína pusztító csapást mérne az Egyesült Államokra

A regionális befolyásának kiterjesztésén túl Peking bagrami terve, ha megvalósul, pusztító csapást mérne az Egyesült Államok imázsára is. Az USA egyre inkább Kínát tekinti a legégetőbb és legnagyobb kihívást jelentő globális fenyegetésnek – véli az amerikai hírportál.

„Korábbi tapasztalatok alapján a kínaiak bizonyára alig várják, hogy rátegyék a kezüket bármire, amit az USA a bázison hagyott” – figyelmeztetett Yun Sun, a Stimson Center agytröszt Kína-programjának igazgatója.

– állami médiája szinte azonnal ráfordult a hírre, hogy az USA hirtelen és váratlanul kivonult júliusban a kulcsfontosságú logisztikai központból. A kínai médiagépezet még egy videós stábot is küldött a helyszínre, hogy dokumentálja az általa „elhamarkodott kivonulásnak" és „megalázó vereségnek” nevezett esemény utóhatásait.

„Kína az elmúlt években tökélyre fejlesztette, hogy az infrastrukturális beruházási projektek álcája alatt csendben kiterjessze gazdasági és katonai befolyását a határain túlra” – írja a U.S. News.

Például a Népi Felszabadítási Hadsereg – Kína hadseregének hivatalos neve – az elmúlt években kizárólagos jogot szerezhetett a kambodzsai Ream haditengerészeti bázis nagyjából egyharmadára, az ottani bővítéseket támogatta.

a Rangontól nagyjából 250 mérföldre délre fekvő szigetcsoporton, ahol Kína a jelentések szerint az elmúlt három évtizedben bérleti jogokkal rendelkezett. Peking azt állítja, hogy ottani jelenléte nem minősül katonai támaszpontnak, annak ellenére, hogy az összes ottani felszerelés, karbantartás és kiképzés Kínából származik – sorolja a példákat a U.S News.

Valójában az egyetlen tengerentúli katonai létesítmény, amelyet Kína elismer, a Dzsibutiban lévő expedíciós légi bázisa, amely egy hasonló, az Egyesült Államok által üzemeltetett repülőtér közelében található, és amelyet mindkét ország drónok indítására és egyéb titkos és hírszerzési műveletek végrehajtására használ Afrika szarván és az Öböl-menti államokban és azok környékén.

Borítókép: Afgán katona a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak a Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek. Forrás: MTI/EPA/Hedajatullah Amid