Alig vonultak ki a katonák Afganisztánból, egyesek Kínától félve már most a visszatérésről beszélnek

„Miért térjünk vissza Afganisztánba olyan gyorsan, ahogyan eljöttünk? Mert lehet, hogy Kína tölti be az űrt” – foglal már címében is sarkosan álláspontot az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) oldalán megjelent véleménycikk. Ha valakinek esetleg ismerősen cseng a befolyásos ausztrál think-tank neve, az nem véletlen: ez volt az a kutatóműhely, mely még 2020 elején részletesen feltárta, hogyan épülnek be a kínai Hszincsiangban ujgur kényszermunkát alkalmazó üzemek a legnagyobb nyugati világmárkák ellátási láncaiba. Az elemzésből később komoly botrány kerekedett: előbb a nyugati cégek határolódtak el élesen Kínától a fogyasztók nyomására, mire válaszul Kína hirdetett bojkottot a legnagyobb márkák ellen – minderről itt írtunk részletesen, de most térjünk vissza az afganisztáni kivonuláshoz.

Miután Joe Biden amerikai elnök még július elején bejelentette, hogy augusztus 31-ig bezárólag kivonják az összes amerikai katonát Afganisztánból, nem sokra rá az ausztrál külügy is a csapatkivonás és a diplomáciai és hírszerzési jelenlét beszüntetése mellett döntött. A kivonulás azonban nem tartott sokáig:

Ráadásul a miniszter szóvivője ezt követően már úgy nyilatkozott, hogy a kivonulás minidig is átmenetinek volt szánva.

Az ausztrál kutatók szerint az amerikai, kivonulásról szóló döntés hátterében az áll, hogy az amerikai emberek már egyre kevésbé érezték úgy, hogy az afganisztáni katonai jelenlét a terrorizmus ellenes harcról szól, és egyre inkább előtérbe kerültek az ott elszenvedett emberveszteségek. Ugyanakkor hiába érvelt úgy Biden a kivonulás mellett, hogy az Egyesült Államok elérte azt a célját, hogy visszavágja a rá leselkedő terrorista fenyegetés mértékét, mivel a kivonulás után várhatóan ismét megerősödnek majd az Afganisztánt destabilizáló csoportok – vélik a kutatók. Sőt, John Coyne és Teagan Westendorf szerint

Ez utóbbi pedig nem is alaptalan feltételezés, mivel az eddigi jelek szerint a Kínai Kommunista Párt elkötelezett aziránt, hogy belefolyjon az afganisztáni helyzetbe. „Kína érdeklődést mutatott aziránt, hogy betöltse az amerikai kivonulás által hagyott diplomáciai és gazdasági űr egy részét” – írják a kutatók. Az ausztrál elemzők érvelése szerint Kína egy tálibok vezette kormány támogatásában érdekelt, ugyanis ha diplomáciai kapcsolatba lép a tálibokkal, azzal csökkentheti annak az esélyét, hogy ők a hszincsiangi ujgurokat támogatnák a későbbiekben. Emellett az is fontos szempont lehet Kína szemszögéből nézve, hogy az afganisztáni folyamatoknak nem szabad megzavarniuk például Pakisztánban az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés előrehaladását. Emellett Kína megjelenésének gazdasági racionalitása is van, ugyanis ezáltal bebiztosíthatná magának a térség lényegében érintetlen nyersanyagforrásait például a réz, a kőszén, a vas, a földgáz, a kobalt, a higany, az arany, a lítium vagy épp a tórium terén.

Mindezek fényében a kutatók szerint Ausztrália – mely egyébként is szoros figyelemmel kíséri az indo-pacifikus régiót – nem engedheti meg magának, hogy ne foglalkozzon az Afganisztán kapcsán felmerülő geopolitikai és terrorista fenyegetésekkel. Ehhez pedig helyszíni jelenlét továbbra is nagyon értékes, hiszen egy olyan országról van szó, „melyből tárolról nézve semmi nem érthető meg” – vélik az elemzők.

(Címlap: Afgán katona nézi az amerikai hadsereg által hátrahagyott ellátmányt a Kabulhoz közeli bagrami légi támaszponton 2021. július 5-én. MTI/EPA/Hedajatullah Amid)