Nouriel Roubini amerikai közgazdász legfrissebb elemzésében arról ír, hogy a világgazdaság számára elkerülhetetlen az 1970-es évek stagflációja és a 2008-as adósságválság megismétlődése.
– fogalmazott Roubini a The Guardian oldalán nemrégiben megjelent írásban.
Korábbi válságok és hatásaik
Az 1970-es években a váratlanul kialakult infláció fix kamatlábak mellett eltörölte a nominális adósságok reálértékét, így csökkentve számos fejlett gazdaság államadósságát. Ezzel szemben a 2008-as pénzügyi válság idején a magas adóssághányad súlyos válságot okozott, és az azt követő recesszió alacsony inflációhoz, majd deflációhoz, az általános árszínvonal csökkenéséhez vezetett.
Roubini szerint azonban mind az 1970-es évek stagflációs időszakának, mind a 2007-2010-es időszaknak a legrosszabbját kell megélnünk az elkövetkezendő időszakban. Az adóssághányadok sokkal magasabbak, mint az 1970-es években, és a laza gazdaságpolitikák és a negatív kínálati sokkok keveréke azzal fenyeget, hogy inflációt gerjeszt, ami a következő néhány évben a megteremti a stagflációs adósságválságok melegágyát.
Összeomolhat a rendszer?
Több intő jel is megfigyelhető az utóbbi évekből, amelyek előre jelzik a válság érkezését: magas ár-nyereség arányok, alacsony részvény kockázati felárak, a történelmi csúcson álló ingatlanárak. A szakértő szerint egy bizonyos ponton ez a fellendülés tetőzni fog egy Minsky pillanatban, amikor a látszólag megingathatatlan pénzügyi-gazdasági rendszer egy szempillantás alatt összeomlik.
Addig azonban a laza monetáris politika továbbra is a fogyasztói árak inflációját fogja gerjeszteni, megteremtve ezzel a stagfláció feltételeit, amikor a következő negatív kínálati sokk érkezik. Többféle negatív kínálati sokk lehet: az újabb protekcionizmustól kezdve a feltörekvő gazdaságok demográfiai elöregedésén át, egészen a globális ellátási láncok balkanizálódásáig. Ehhez pedig hozzájön még a kínai-amerikai ellentét – ami a világgazdaság feldarabolásával fenyeget –, a járvány utáni fellendülés, az éghajlat politika, az egyre gyakoribbá váló kibertámadások termelésre gyakorolt hatása, valamint az egyenlőtlenséggel szembeni társadalmi és politikai visszahatás, és kész is a makrogazdasági zavar receptje.
Csapdában a központi bankok
A helyzetet tovább rontja, hogy a központi bankok gyakorlatilag elvesztették függetlenségüket, mivel mind az állami-, mind a magánadósságok az egekbe szöktek, a bankok adósságcsapdába kerültek, és nem maradt más választásuk, mint a hatalmas költségvetési hiányok monetizálása a válság elkerülése érdekében.
Roubini szerint, ha kezdetben csökkenek is a hosszútávú hitelfelvételi költségek, de idővel a magasabb állami- és magánadósságok által megnövelt szuverén és magán kamatfelárak, az emelkedő infláció és az egyidejűleg növekvő inflációs kockázati prémium, valamint az emelkedő Misery-index (elkeseredettségi index) felfelé fogja nyomni ezeket a költségeket.
Amikor az Egyesült Államok központi bankrendszerének (Fed) korábbi elnöke, Paul Volcker 1980 és 82 között az infláció kezelése érdekében megemelte a kamatlábakat, az eredmény egy súlyos, kettős recesszió idézett elő az USA-ban. Jelenleg azonban a globális adóssághányad majdnem háromszor nagyobb, mint az 1970-es évek elején és ilyen körülmények között sok kormány fizetésképtelenné válhat, ha a bankok megemelik a kamatlábakat.
Az 1970-es évek stagflációja hamarosan találkozik a 2008 utáni időszak adósságválságaival. A kérdés már csak az, hogy mikor.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
...illetve jó esély mutatkozik a háború lezárására, az új gazdaságpolitika pedig komoly növekedést és béremelkedést fog hozni az előttünk álló esztendőben.
„Ha közösen döntünk, erősebbek leszünk” – jelentette ki a jobboldali politikus.
A Társasjátékok Ünnepe után hetekkel még mindig a társasjáték a téma, ezúttal azonban gazdasági szempontból néztünk utána, hogy merre tart jelenleg a piac.
Ez egy közös ügy, amelyben mindenki véleménye számít – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs.
„Az Európai Unióval egyszerre állunk küzdelemben a gazdaságpolitika, a migráció és a gyermekvédelem kérdésében” – mondta Orbán Viktor.
A volt elnök fia az elmúlt 15 év nagy részét az Egyesült Államokban töltötte, s innen visszatérve jelent meg a francia nyilvánosságban.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
