Választásra hangolódik Norvégia, és a kampányhajrában az egyik legforróbb téma az Északi-tenger olaja lesz: a jelenlegi kormányfő a klímavédelmi aggályok ellenére kitart a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése mellett, az ellenzék azonban zöldülést szeretne.
Erna Solberg jelenlegi norvég miniszterelnök kijelentette: Norvégia továbbra is elkötelezett marad az olaj és a földgáz mellett – írta meg a Financial Times. A vezető gazdasági lap szerint a Konzervatív Párthoz tartozó miniszterelnök egy tvedestrandi kampányeseményen úgy fogalmazott a norvég földgáz- és kőolajipar jövője kapcsán, hogy „nagy változás van folyamatban, ami magától is be fog következni. Csak az a kérdés, hogy milyen gyors lesz ez a változás.
Mi nem akarjuk ezt politikailag felgyorsítani.”
Norvégiában választásra készülődnek, és a úgy tűnik a fosszilis tüzelőanyagok kérdése meghatározó lesz a kampányhajrában. A szavazást szeptember 13-án tartják majd, és a kormányfői tisztséget 2013 óta viselő Solbergnek több kihívója is akad, a Munkás- a Centrum és a Zöld Párt jelöltjeinek képében. Az olajkérdés azután vált meghatározóvá Norvégiában, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség még tavasszal azzal a kéréssel fordult Oslóhoz, hogy hagyjon fel minden újonnan induló kőolajprojekttel, ezzel is segítve a klímaváltozás elleni harcot. A kérést a konzervatív miniszterelnök elutasította, arra hivatkozva, hogy a norvég olajra és földgázra továbbra is nagy szükség van, és ezek szerinte a zöld átmenetet is segíthetik majd.
Ugyanis, bár mind a Munkáspárt, mind a Centrum Párt támogatja a norvég olajipart, a szavazás könnyen olyan eredményt hozhat, mely csak koalíciós kormány alakítását teszi lehetővé. A Zöld Párt – mely az oslói önkormányzatot a munkáspártiakkal közösen irányítja – pedig már előre világossá tette: csakis olyan kormányt hajlandóak támogatni, amely betartja a Nemzetközi Energiaügynökség ajánlását, és felhagy a további olajlelőhelyek felkutatásával.
(Címlap: ArcticToday)
A norvég politikusok nem reagáltak a felbérelés ügyére, hanem inkább arról beszéltek, hogy a fiatalokat korábban maguk a szüleik is bántalmazták.
Miközben Ukrajna támogatására mindössze 21,2 milliárdot fordított.
A drón az ország létfontosságú repülőtere környékén bukkant fel.
Szijártó Péter ismertette, a Horvátországon keresztüli olajszállítások tranzitdíját jelentősen megemelték a háború kitörése óta, és céljuk, hogy még több pénzt keressenek Magyarországon.
Az oroszok azonnal leállították a munkát a helyszínen.
Már csak az a kérdés, „hogy mikor” történik meg a leválás – értekezett Tarjányi Péter.
Az újságíró azt kérdezte Babistól, hogy a megválasztásával Csehország kevésbe megbízható partnere lesz-e az EU-nak és NATO-nak.
