Választásra hangolódik Norvégia, és a kampányhajrában az egyik legforróbb téma az Északi-tenger olaja lesz: a jelenlegi kormányfő a klímavédelmi aggályok ellenére kitart a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése mellett, az ellenzék azonban zöldülést szeretne.
Erna Solberg jelenlegi norvég miniszterelnök kijelentette: Norvégia továbbra is elkötelezett marad az olaj és a földgáz mellett – írta meg a Financial Times. A vezető gazdasági lap szerint a Konzervatív Párthoz tartozó miniszterelnök egy tvedestrandi kampányeseményen úgy fogalmazott a norvég földgáz- és kőolajipar jövője kapcsán, hogy „nagy változás van folyamatban, ami magától is be fog következni. Csak az a kérdés, hogy milyen gyors lesz ez a változás.
Mi nem akarjuk ezt politikailag felgyorsítani.”
Norvégiában választásra készülődnek, és a úgy tűnik a fosszilis tüzelőanyagok kérdése meghatározó lesz a kampányhajrában. A szavazást szeptember 13-án tartják majd, és a kormányfői tisztséget 2013 óta viselő Solbergnek több kihívója is akad, a Munkás- a Centrum és a Zöld Párt jelöltjeinek képében. Az olajkérdés azután vált meghatározóvá Norvégiában, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség még tavasszal azzal a kéréssel fordult Oslóhoz, hogy hagyjon fel minden újonnan induló kőolajprojekttel, ezzel is segítve a klímaváltozás elleni harcot. A kérést a konzervatív miniszterelnök elutasította, arra hivatkozva, hogy a norvég olajra és földgázra továbbra is nagy szükség van, és ezek szerinte a zöld átmenetet is segíthetik majd.
Ugyanis, bár mind a Munkáspárt, mind a Centrum Párt támogatja a norvég olajipart, a szavazás könnyen olyan eredményt hozhat, mely csak koalíciós kormány alakítását teszi lehetővé. A Zöld Párt – mely az oslói önkormányzatot a munkáspártiakkal közösen irányítja – pedig már előre világossá tette: csakis olyan kormányt hajlandóak támogatni, amely betartja a Nemzetközi Energiaügynökség ajánlását, és felhagy a további olajlelőhelyek felkutatásával.
(Címlap: ArcticToday)
A McKinsey új Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet üteme megtorpant, miközben a fosszilis energiaforrások dominanciája tartós marad. A kutatás kiemeli: a klímaváltozás hatásai már kézzelfoghatók, ezért a jövő kulcsa az alkalmazkodás, nem csupán a kibocsátások csökkentése.
Nem világos, mi történt, egyetlen forgatókönyvet sem lehet kizárni.
Az elherdált állami energetikai vagyon visszaszerzése lehetővé tette, hogy ne a profit legyen az első, hanem az ellátás biztonsága és a lakosság, a vállalkozások boldogulása. Giró-Szász András írása.
A tárcavezető éles kritikával illette az Európai Bizottságot, amiért Magyarország és Szlovákia augusztus 22-i megkeresésére csak október 10-én, 49 nappal később reagáltak, amikor is a két ország már közel volt a stratégiai tartalékok felhasználásához a Barátság kőolajvezetéket ért támadást és a tranzit leállását követően.
Az elnök szerint Moszkva meg sem fogja érezni, ha az EU nem kér többet az orosz kőolajból és földgázból.
Csütörtökön szavazott az Európai Parlament két bizottsága az orosz gáz- és olajimport teljes tilalmáról.
„Donald Trump csinálja a békét, mi támogatjuk, az európaiak akadályozzák” – mutatott rá Szijjártó Péter.
A Politico nem sokat bízott a fantáziára: Szlovákia és Magyarország romlott a legjobban Európában, míg világszinten Oroszország.