Kimondta a vezető politikus: Új stratégia kell annak érdekében, hogy az USA-EU-Kína háromszögben ne az EU legyen a vesztes
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Ft
Ft
6°C
0°C
Kínából indult a az állami bitcoinvonat, most Matolcsy a magyarokat is felültetné rá
2021. június 24. 15:27
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrég azt mondta, be kell fogadni a pénzforradalmat, az MNB pedig vezető helyre akar törni a digitális jegybankpénzek terén. Az ötlet nem újkeletű, a hagyományos készpénz online térbe terelése már évek óta foglalkoztatja a világ jegybankjait, a járvány viszont nagyot lendített a folyamaton. Utánajártunk, mekkora a realitása a digitális forintnak, és mivel járna, ha bevezetnék.
2021. június 24. 15:27
***
- A világ jegybankjainak négyötöde foglalkozik azzal, hogy a hagyományos készpénzt átültesse az online térbe, ezzel megalkotva a digitális jegybankpénzt. Egyelőre úgy tűnik, Kína lesz az első jelentős gazdaság, ahol ez a gyakorlatban is megvalósul, viszont az új pénzeszköz körül rengeteg még a bizonytalanság.
- Matolcsy György az utóbbi időben egyre többször tesz említését a digitális jegybankpénzről. Lapunknak az MNB is megerősítette, hogy vizsgálják a digitális forint bevezetésének lehetőségét és hatásait.
- A digitális forint részletei még homályosak; a nyilatkozó kutatók szerint leginkább a felgyorsult digitalizációra reagál így az MNB, s a digitális forint főként stabilitási célokat szolgál majd.
- A következő évtized egyik forró témája mindenképp a digitális forint bevezetése lesz, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez akár 2-3 éven belül is bekövetkezhet, vagy akár még több mint 5 évet is várni kell rá.
***
A Világgazdaság június 9-én tartott konferenciáján a gazdaságpolitika nagyágyúi mondtak beszédet: Orbán Viktor belengette a 200 ezres minimálbért és az 5,5 százalékos GDP-növekedéshez kötött, családosoknak szóló szja-visszatérítést. Matolcsy György MNB-elnök a jegybanki kamatemelés beharangozása mellett Varga Mihálynak is odaszúrt a szerinte túlzottan magasra tervezett hiánycél miatt. A bejelentések hatalmas médiavisszhangot kaptak, s komoly vita bontakozott ki arról, hogy az intézkedéseknek van-e közgazdasági szempontból létjogosultságuk, avagy sokkal inkább egy választás előtti pénzosztásról beszélhetünk. Ebben a zajban pedig a legtöbbek figyelme átsiklott Matolcsy talán legmeglepőbb kijelentésén: a jegybankelnök felszólalása végén arról is beszélt, hogy
a központi bank a következő időszakban a digitális forint megalkotása felé fordul,
hogy befogadja az Ázsiából indult „pénzforradalmat”.
Cikkünk elkészültéhez Czeczeli Vivient, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatóját, valamint Kollarik Andrást, a CEU digitális jegybankpénzekkel foglalkozó PhD-hallgatóját kérdeztük, akiknek ezúton is köszönjük szakmai segítségüket.
Na de mi is az a digitális forint?
A digitális jegybankpénz (CBDC, azaz central bank digital currency) gondolata egy ideje már foglalkoztatja a jegybankokat, azonban igazán a bitcoin szárnyalásával kapott erőre – éppen ezért sokszor egyfajta államilag kontrollált kriptovalutaként is tekintenek rá. A jegybanki CBDC-láz hátterének megértéséhez érdemes először áttekinteni, hogyan is néznek ki manapság a pénzeszközök, melyekkel a lakosság találkozik. Szabó Gergely és Kollarik András két tényező mentén osztályozza a pénzeszközöket 2017-es ismertetőjükben: egyfelől a kibocsátó szerint beszélhetünk a jegybank illetve a kereskedelmi bankok által kibocsátott pénzről, másfelől a megjelenési forma szerint fizikai és nem fizikai pénzekről. A jegybank által kiadott pénzzel jelenleg kizárólag készpénz formájában találkozhatunk, míg a kereskedelmi bankok esetében túlnyomórészt csak digitálisan létezik a bankbetétünk. Ez a felosztás azonban nincs kőbe vésve, s pont ebben hozna változást a digitális jegybankpénz bevezetése:
ez egy olyan pénzeszköz volna, melyet a jegybank bocsát ki, de csak digitálisan létezik.
Fontos kiemelni, hogy valójában digitális jegybankpénz már eddig is létezett, csak ebből a lakosság semmit nem látott, mivel ezt a jegybankok használják a kereskedelmi bankokkal való elszámolás során. Az újítás tehát az lenne, ha a lakosság előtt is megnyílna a digitális pénz mindennapi használatának lehetősége (ez lenne az úgynevezett kiskereskedelmi vagy általános célú CBDC). Ez a hétköznapi vásárlások során a legtöbbek számára – főleg a fejlettebb, egyébként is jobban digitalizált országokban – nem sok változást hozna: a legvalószínűbb az, hogy egy egyszerű telefonos applikáció segítségével fizethetnénk a boltokban pontosan úgy, ahogy azt sokan már most is teszik az NFC-technológiával felszerelt okostelefonokon. Amennyire magától értetődő volna a lakossági használata az újhullámos pénzeszköznek, olyan radikálisan forgathatná fel viszont a teljes bankrendszert – erre még később vissza fogunk térni.
Ami a digitális jegybankpénz mögötti technológiát illeti, erre alapvetően kétféle megoldás létezik. Elképzelhető, hogy a jegybank lényegében elkezdene lakossági számlavezetési szolgáltatást nyújtani, s minden állampolgár nyithatna egy számlát a jegybanknál, melyet az eddig megszokott módon tudna használni. Ez ugyanakkor sokak szerint komoly adatvédelmi aggályokat vetne fel, hiszen ezzel
a jegybank közvetlenül láthatna rá minden állampolgár minden tranzakciójára,
s sokan attól tartanak, hogy ezt az állampolgárok totális megfigyelésére is fel lehetne használni. Az ezzel kapcsolatos aggodalmak kezelése lassíthatja is Európában és Magyarországon a CBDC-k bevezetését – hívta fel a figyelmet Czeczeli Vivien. Ennek kiküszöbölésére többen azt javasolják, hogy a digitális jegybankpénzzel történt fizetéseket egy, a kriptovilágból már jól ismert blokklánc segítségével adminisztrálják, mely a rendszer külső támadásokkal szembeni sérülékenységét is erősen csökkentené.
Mindenki csak beszélt róla, aztán Kína csendben beelőzte a világot
A világ jegybankjainak gondolkodásában szűk egy évtizede jelentek meg a digitális jegybankpénz homályos körvonalai – egyáltalán nem függetlenül a bitcoinláz futótűzszerű elterjedésétől. A világ jegybankjainak 86 százaléka foglalkozott valamilyen módon a CBDC-vel 2020-végén. „A Bank for International Settlements 2021. júniusi munkaanyaga szerint próba CBDC-projektek már körülbelül 20 jegybanknál is elindultak. Ezek egy része már le is zárult – például Uruguayban –, két valutaövezetben (név szerint a Bahama-szigeteken és Kelet-Karibi Valutaövezetben) pedig már élesben is működik CBDC” – mondta el lapunknak Kollarik András. Lássunk most néhány példát arra, hogyan állnak a kérdéshez a világ legjelentősebb jegybankjai!
Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde 2020 októberében úgy fogalmazott, hogy „fel kell készülnünk egy digitális euró kibocsátására, ha a szükség úgy hozza”. Döntés még nem született a digitális euró esetleges bevezetéséről: jelenleg is folynak a felmérések és kisérletek ennek kapcsán, s várhatóan még idén nyáron kiderülhet, digitalizálódik-e az eurózóna.
2021 első felében számos újabb ország kezdett óvatos tapogatózásba a digitális jegybankpénzek terén. Április végén a brit kormány felkérte a Bank of Englandot, hogy járjon utána egy esetleges digitális font bevezetési lehetőségének – ezt az angol humor hamar el is kezdte egyszerűen csak Britcoinként emlegetni. Szintén áprilisban jelentek meg a svéd Riksbank e-koronával kapcsolatos kutatási eredményei, ugyanakkor sokakat elbizonytalaníthat, hogy a kezdetben 2018-ra ígért svéd digitális pénz jelen állás szerint legkorábban 2026-ra készülhet majd el. Májusban pedig az Egyesült Államokban is elstartolt a Digital Dollar Project, mely során 12 hónapon keresztül fogják vizsgálni a digitális jegybankpénzek potenciális hatásait öt helyszínen. Legutóbb pedig a G7-ek pénzügyminisztereinek júniusi találkozóján került elő a téma, s az ezt követő kommünikében a résztvevők hangsúlyozták, hogy mindenképpen együtt fognak majd dolgozni, hogy feltárják a CBDC-kben rejlő lehetőségeket.
A fenti lépések figyelemreméltóan gyorsnak mondhatók, tekintve, hogy a jegybanki világ nem épp a mindennapos reformjairól híres. Ennek ellenére
a CBDC-forradalom központja nem az euroatlanti világ, hanem Ázsia, ahol Kína állva hagyta a világ többi jelentős gazdaságát ezen a téren.
A kínai jegybank még 2014-ben jelentette be, hogy kutatásokat kezd a digitális jüan kapcsán, majd 2017-ben a konkrét fejlesztési munka is megkezdődött. 2020 áprilisában négy kínai metropoliszban meg is kezdődött a lakossági tesztelés, melyet 2021-re további két helyszínnel bővítettek. Az idei holdújév alkalmával pedig a kínai állam mintegy 40 millió jüant osztott szét 200 000 ajándékcsomag keretében a lakosság számára – immár digitális formában. Az e-jüan bevezetését a 2022-es téli olimpiára tervezik Kínában.
Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy a CBDC kifejlesztését a jegybankok nem versenyként élik meg: az amerikai Fed elnöke is azt nyilatkozta korábban, hogy
inkább legyen jó a rendszer, mint első.
Ennek kapcsán a Makronóm kérdésére válaszolva Czeczeli Vivien elmondta, hogy bár Magyarország számára is kétségkívül számos előnnyel járna, ha világszinten is úttörő szerepet vállalna a CBDC-k kibocsátásában, a kutató szerint „egy ilyen volumenű projekt elindítását talán hasznosabb volna a nemzetközi tapasztalatokra építkezve megkezdeni”. Czeczeli lapunknak kiemelte, hogy szerinte „a jegybankok számára kulcsfontosságú a hiteles és transzparens működés, így feltehetően a magyarországi bevezetés is nagymértékben fog támaszkodni a már kiforrott megvalósítási lehetőségekre”.
Emellett az újszerű eszköz nem csak a közgazdászoknak, hanem a jogászoknak is komoly fejtörést okoz, s vannak, akik szerint a szabályozási környezetet kellene előbb kidolgozni, s csak utána foglalkozni a technológiai részletekkel. Az IMF vonatkozó jelentése arra mutatott ugyanis rá, hogy jelenleg a világ mindössze 10 országában lenne jogi lehetőség a digitális jegybankpénz bevezetésére, azaz az IMF-tagországok 94 százalékában nem ad erre egyértelmű lehetőséget a szabályozási környezet.
A világ folyamatait lekövetve a Magyar Nemzeti Bank is viszonylag korán elkezdett foglalkozni a témával, viszont inkább volt szó egyszerű megfigyelésről, mintsem konkrét fejlesztésekről. Az elmúlt néhány évben elvétve jelentek már meg jegybanki szerzőktől elemzések a CBDC-t illetően. Igazi (kommunikációs) lendületet viszont csak 2020 őszétől kapott a digitális forint projektje. Ekkor már vezető jegybankárok cikkeikben és nyilatkozataiban is rendre előkerült a téma – igaz, ekkor leginkább még csak mint izgalmas, vizsgálandó nemzetközi folyamat beszéltek róla, mely egyszer Magyarországra is elérhet majd. Matolcsy bejelentése alapján viszont úgy tűnik, mostanra hazánkba is begyűrűzött ez a trend. Május 26-án a jegybankelnök már arról írt a növekedés.hu oldalon, hogy „a digitális jegybankpénzek már az ajtónkon kopogtatnak”, június 9-én pedig arra hívta fel az olvasók figyelmét, hogy szerinte Európának nem szabad lemaradni Ázsia és Amerika mögött a digitális jegybankpénzek terén. Ugyanezen a napon a Világgazdaság konferenciáján pedig lényegében azt jelentette be, hogy
az MNB ráfordult a digitális forinthoz vezető útra.
Egy cél, szerteágazó motivációk
Hiába mutatkozik többé-kevésbé kontinenseken átívelő konszenzus abban, hogy a pénz jövője a CBDC felé mutat, a háttérben meghúzódó motivációs faktorok országonként jelentősen eltérhetnek. Kínában például az vezethette a rekordgyorsaságú fejlesztést, hogy egy-két technológiai fintech-óriás – például az AliPay vagy a WeChat – olyan szinten kezdte el leuralni a lakossági fizetések kezelését, hogy a központi irányításhoz ragaszkodó kommunista párt úgy érezhette, itt az ideje ismét átvenni a kezdeményezést. A kínai jegybank nem is rejtette véka alá az ezzel kapcsolatos aggályait: nemrég például azt nyilatkozták, hogy a digitális jüan arra kell, ha „valami történne” a techóriásokkal. Emellett sokan figyelmeztettek rá, hogy
az e-jüan az amúgy is szerteágazó kínai digitális diktatúra elmélyítésének eszköze is lehet,
révén ennek segítségével az állampárt közvetlen rálátást kap az állampolgárok tranzakcióira. A kínai CBDC-kutatások egy korábbi vezetője szerint viszont nem ez hajtotta Kínát, mivel enélkül is ráláthatnak minden tranzakcióra, ha akarnak.
A fintech-cégek a világ többi részén még nem okoznak akkora fejfájást a jegybankoknak, mint Kínának, bár itt is vannak különböző próbálkozások, elég csak a Facebook-féle Libra/Diem fizetőeszközre gondolni. Kollarik András ennek kapcsán lapunk kérdésére válaszolva rámutatott: „ha ezek a pénzek helyettesítenék a hagyományos banki pénzeket, az gyengíthetné a monetáris politika hatásosságát, valamint megfelelő szabályozás hiányában a pénzügyi stabilitást is veszélyeztethetnék”.
A pénzügyi digitalizáció folyamata mindazonáltal szinte mindenütt rohamtempóban halad. Ez Svédországban már oda vezetett, hogy az emberek a hétköznapok során gyakorlatilag már nem is használnak készpénzt.
A készpénzmentesség persze alapvetően nem probléma, ugyanakkor egy-egy gyors reakciót igénylő időszakban problémát jelenthet, ha a jegybank közvetlenül nem, csak a bankszektoron keresztül tud hatással lenni a gazdaságban levő pénzmennyiségre. Ennek apropóján
a digitális jegybankpénzt néha csak villanyhelikopterként emlegetik,
utalva arra a tulajdonságára, hogy válsághelyzetek esetén sokkal könnyedebben lehet vele helikopterpénz-osztást végrehajtani, mint készpénzzel, vagy a bankrendszeren keresztül. Sőt, a digitális forma akár arra is lehetőséget adhat, hogy a pénzhez lejárati időt társítsanak, mely azonnali és célzott keresletélénkítést tenne lehetővé. Továbbá az sem mellékes, hogy a CBDC bevezetésével kiküszöbölhető lenne a jelenlegi bankbetétek minimális kockázata is, s nem csak a betétbiztosítási értékhatárig lehetne kockázat nélkül tárolni a lakossági vagyont.
Mindezek mellett geopolitikai indokai is lehetnek annak, ha egy ország mihamarabb be akarja vezetni a digitális jegybankpénzt. Ahogy arra Czeczeli Vivien a Makronómon megjelent elemzésében rámutatott, „az USA képes folyamatosan ellenőrizni a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat, s azokba szükség szerint beavatkozni. Az ország ezt a Belgiumban működő SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) rendszeren keresztül tudja intézni, mely az egyes nemzetközi bankok közötti elektronikus fizetésekért felel. Az USA-nak lehetősége van tehát arra is, hogy szankcionáljon bizonyos személyeket, szervezeteket, amelyek esetlegesen veszélyeztetik a globális demokratikus normákat. A Kína és USA közötti növekvő feszültségek nyomán tehát
Kínának nyomós érdekében áll kísérletet tennie a jelenlegi rendszer kikerülésére.
De nem csak Kína számára lenne biztosított ez a lehetőség, hanem más országok, személyek számára is, akik ezt követően Kínán keresztül tudnák végrehajtani a pénzügyi folyamatokat is magában foglaló üzleti lépéseiket.”
Sokak szerint a pénzügyi szolgáltatások inkluzivitását is növelheti a digitális jegybankpénz. A szegényebb országokban és régiókban ugyanis sokan eddig egyáltalán nem rendelkeztek bankszámlával – okostelefonnal viszont annál inkább. Így pedig egy olyan megoldás, mely egy csapásra digitális pénztárcát varázsol a telefonunkból sokakat vonzhat be a digitálisan végzett pénzügyek világába. Emellett
az is elképzelhető, hogy még okostelefonra sem lesz szükség a digitális pénzek használatához:
a kínai jegybank egy vezetője a napokban azt is bejelentette, hogy a digitális jüan használatára alkalmas hardvereszközök megalkotásán is dolgoznak, mely főleg az idősebb korosztálynak lehet nagy segítség.
Az MNB motivációi is szerteágazóak lehetnek a digitális forint mögött
Lapunk kérdésére válaszolva Czeczeli Vivien kifejtette, hogy számos motivációs faktor húzodhat meg a magyar jegybank törekvéseinek hátterében. Elsőként említette a nemzetközi trendek lekövetését, mely korábban sem volt idegen az MNB-től. A kutató szerint fontos faktor lehet még, hogy a digitális pénz bevezetésével egyszerűsödnének a nemzetközi fizetések, mely a külkereskedelemben aktív magyar gazdaságnak kiemelten fontos lehet. „Ami talán ennél is jelentősebb, hogy egy önálló monetáris politikával rendelkező ország, mint Magyarország esetében, a digitális jegybankpénz a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságát is javíthatja. Ez azért is fontos tényező, mert a 2008-as krízist követően a jegybankok szerepe egyébként is megnőtt, s a Covid-19 válságot követően is kardinális szerepet töltöttek be a válságkezelés során. A digitális jegybankpénz segíthet az ilyen jellegű sokkhatások megfelelő kezelésében, s új lehetőségeket nyújt a gazdaság ösztönzésére a pénzforgalom beindítása révén. Azáltal, hogy az emberek számára a jegybank közvetlenül tud pénzt juttatni, a monetáris politikai lépések hatékonysága is magasabb lehet.” – fejtette ki a kutató.
Emellett arra is utalt, hogy a digitális jegybankpénz nagyban hozzájárulhat a pénzügyi rendszer stabilitásához, mivel állami garancia áll mögötte. Azt azonban hozzátette, hogy a digitális jegybankpénz bevezetése számos átalakulással járna, így pedig elengedhetetlen a kellően körültekintő eljárás, ahhoz, hogy a várt pozitív hatások érvényesülni tudjanak.
Az MNB sajtóosztálya kérdéseinkre azt a választ adta, hogy „a stabilitás fenntartása egy fintech vezérelt világban is elsődleges cél”, s szerintük ennek egyik eszköze lehet a digitális jegybankpénz. Éppen ezért az MNB már vizsgálja a CBDC bevezetésének lehetőségét és hatását, ennél több részletet azonban nem kívántak közölni.
Félhetnek a kereskedelmi bankok, ha bevezetik a digitális forintot?
Ahogy arra korábban már utaltunk, a digitális jegybankpénz magában hordozza a lehetőséget, hogy gyökerestül felforgassa a hagyományos bankrendszert. Nem nehéz elképzelni, hogy ha a jegybank is elkezd alapszintű, ingyenes lakossági szolgáltatást nyújtani, akkor azzal emberek tömegeit csábíthatja el a kereskedelmi bankoktól. Az ugyanakkor csakis a jegybanki célokon múlik, hogy akar-e ily módon versenyezni a kereskedelmi bankokkal, avagy valóban csak a készpénz egy alternatíváját kívánja megalkotni. Az MNB korábbi kommunikációja mindenesetre Kollarik szerint arra utal, hogy
„a magyar jegybank inkább készpénz-helyettesítő CBDC-ben gondolkodik, nem kíván a kereskedelmi bankok versenytársa lenni”.
A kutató azt is elmondta, hogy ha a digitális forint nem kamatozna, úgy a magyar CBDC nem gyakorolna jelentős hatást a bankszektorra. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy „ha a kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások olcsóbbak lennének a jelenlegieknél, akkor elképzelhető, hogy nemcsak készpénz, hanem bizonyos részben kereskedelmi banki betétek is átvándorolnának CBDC-be. Mindenesetre valószínűleg csak kismértékben nőne a forgalomban lévő jegybankpénz mennyisége, így komoly likviditási sokk nem érné a bankokat.”
„Amennyiben széles körben elterjednének a CBDC-k, úgy mindenképp szükséges lesz a kereskedelmi bankok feladatkörének újradefiniálása.”
– hívta fel a figyelmet Czeczeli. „A jegybanki szerepkör tovább bővül, mely ismételten új kontextusba helyezi a kereskedelmi bankok tevékenységét” – tette hozzá.
A cikk elkészítéséhez számos Magyarországon működő kereskedelmi bankot megkerestünk, ugyanakkor a legtöbben – elmondásuk szerint a téma súlyára és az információhiányra való tekintettel – nem kívántak válaszolni kérdéseinkre. Érdemi választ a CIB és az OTP Bank sajtóosztályától kaptunk. A CIB Banktól megtudtuk, hogy
az MNB egyelőre nem folytat egyeztetést a kereskedelmi bankokkal a digitális jegybankpénz bevezetését illetően,
az OTP pedig annyit mondott, az MNB általában a Magyar Bankszövetség bevonásával folytat strukturált, ágazati egyeztetéseket. A CIB Bank szerint a kereskedelmi bankok szempontjából jelenleg nem indokolt a digitális forint bevezetése, és az OTP is azt mondta, hogy szerintük a digitális pénznek viszonylag alacsony a hozzáadott értéke. A válaszadó bankok egyetértettek abban, hogy a jelenlegi technológia teljes mértékben kiszolgálja a lakossági ügyféligényeket. Az OTP ehhez hozzátette, hogy a lakossági ügyfélkör számára így akár érdektelen is lehet a digitális forint, ha arra ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a hagyományos forintra (például ha az ebben történő pénzügyi megbízásokat ugyanúgy terhelné tranzakciós illeték), vagy ha a digitális forint pénzforgalma jobban szabályozott lenne – például nem lehetne bizonyos termékkörre elkölteni.
Ezt figyelembe véve a CIB-nél nem tartják megalapozottnak azt a félelmet, miszerint a CBDC-k elterjedése a hagyományos kereskedelmi bankok végét hozhatja. Az OTP válaszában kifejtette, hogy a CBDC bevezetése a bankok hitelezési tevékenységét nem befolyásolná. A fizetési forgalom lebonyolítása és a betétgyűjtés és vagyonkezelés tekintetében szerintük az a kulcskérdés, hogy nyújthatnak-e majd a kereskedelmi bankok digitális pénztárca szolgáltatást – ha igen, úgy a bankok szerepe nem változna meg a jelenlegi helyzethez képest.
A digitális forint, gyerekcipőben
A világ néhány országában most is futó, vagy korábban elvégzett CBDC-tesztprojektekről beszélve Kollarik András elmondta, hogy valamiféle előzménye Magyarországon is van már a digitális jegybankpénznek. Kiemelte a tavaly ősszel indult Digitális Diákszéf projektet, illetve hozzátette, hogy „évtizedekkel ezelőtt az MNB bankszámlát biztosított a dolgozói számára, amely egyfajta CBDC-pilotnak is tekinthető”. Mindezek persze csak igen nagy jóindulattal nevezhetőek valódi próbaprojekteknek, s a digitális forint esetleges bevezetését egy ennél sokkal mélyebb tesztfázisnak kellene megelőznie.
Hamarabb lehet Magyarországon digitális forint, mint euró?
A Makronóm által megkérdezett kutatók egyhangúan azt mondták, szerintük nem a közeljövőben várható a digitális forint bevezetése. Kollarik András a nemzetközi példák alapján a magyar tesztprojekt beindításától számítva – melyről egyelőre nincs hír – 1-2 éven belül várja a digitális forint kibocsátását. Czeczeli szerint a lakossági CBDC olyan mértékű változást jelentene a pénzügyi rendszerben, hogy „5 éves időhorizonton belül nehezen elképzelhető bármilyen jelentősebb előrelépés”. Az NKE kutatója szerint fontos faktor lesz a digitális forint bevezetésének idejében, hogy merre haladnak a nemzetközi trendek: pozitív hatással lehet a folyamatra a digitalizáció gyorsulása, s ha egyre több ország vezet be saját digitális valutát.
„A kérdéskört befolyásolhatja továbbá, hogy asztalra kerülhet-e az euró bevezetésének kérdése.
Az egységes valuta adaptálása egy teljesen más kontextusba helyezheti a digitális forint potenciálját.”
– tette hozzá a kutató.
Lapunk kérdésére válaszolva a CIB Bank azt a választ adta, hogy szerintük 3-5 éven belül reális a digitális forint bevezetése, az OTP ugyanakkor a digitális forint részleteinek ismerete nélkül nem kívánt efféle becslésekbe bocsátkozni.
Homályos köd lengi körbe a digitális forintot
Közhelyesen szólva
csak egyetlen dolog biztos jelenleg a digitális forintot illetően: a bizonytalanság.
Az jól érezhető, hogy jelenleg még legfeljebb egy vízió a digitális jegybankpénz bevezetése Magyarországon, így egyelőre sem a jegybank, sem a kereskedelmi bankok nem állnak készen arra, hogy a nyilvánosság elé tárják a részleteket. Az viszont szinte biztosra vehető, hogy a háttérben lázas munka folyik ennek kapcsán, s nem kizárt, hogy a közeljövőben még sokat fogunk hallani a témáról. Addig viszont csak a jegybankárok által elcsepegtetett információmorzsákból, s a nemzetközi példákból tudunk arra következtetni, milyen is lehet majd az új fizetőeszköz.
(Címlap: MTI/Szigetváry Zsolt alapján saját szerkesztés)
Mihez kezd Trump Ukrajnával?
Külföld
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborújának nagy finanszírozója volt, de nem tett mellé exitstratégiát. Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
Új szerepet kaphat a digitális arany?
Makronóm
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Elképesztő fegyverarzenált villantott Kína egy légiparádén (VIDEÓ)
Külföld
A CNN összeállítása megmutatja, a kínaiak már az amerikaiak nyakában lihegnek, ami a legfontosabb fegyvernemet illeti.
Jön az új fizetőeszköz, megérkezett az 50 ezer forintos
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
Valószínűleg idén már nem lesz kamatcsökkentés
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
Putyin szerint mindenki téved: nem volt itt semmiféle interkontinentális ballisztikus rakéta
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Vérfagyasztó: letarolt egy ukrán várost Putyin kísérleti fegyvere (VIDEÓ)
Külföld
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
Összesen 30 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Pelso j.
2021. augusztus 08. 23:29
Szép szélhámosság lesz ebből itt.
Ugye még a választások előtt vezeti be a fidesz, lakossági fórumon elmagyarázva Kovács Pista bácsi választópolgárnak, hogy miért jó ez neki?
files32
2021. július 27. 22:37
A fidesz prájdon már ilyen zászlókkal vonulnak Bayerék.
Knerten
2021. július 22. 01:37
Nem tetszik az ötlet, hogy ha rossz elvtárs vagyok, egy gombnyomással ki lehessen kapcsolni a hozzáférésemet a saját pénzemhez.
Még akkor se, ha ezt a gombot jelenleg olyanok kezelnék, akikben megbízom. Mert semmi garancia nincs rá, hogy pár év múlva nem kerül esetleg a legrosszabb kezekbe.
A ráció prófétája
2021. július 22. 01:37
"Nem tetszik az ötlet, hogy ha rossz elvtárs vagyok, egy gombnyomással ki lehessen kapcsolni a hozzáférésemet a saját pénzemhez."
A készpénzed sincs nagyobb biztonságban, arra vannak a végrehajtók. Biztos erre gondoltál, és nem a bankszámlákra, amiket viszont a kereskedelmi bankok tudnak "kikapcsolni".
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k…rva nagy következményei lesznek”
origo.hu
Újabb megdöbbentő lépés Bidenéktől: nemcsak a világháborút robbanthatják ki, milliárdokat is kaszálhatnak
mandiner.hu
Ezért az almáért vannak most megőrülve a magyarok, nagyon lédús, zamatos és ropogós
mindmegette.hu
A Mazsihisz nem hagyta szó nélkül, hogy elfogatóparancs van érvényben Netanjahu ellen
hirtv.hu
Szalah kezdhet csomagolni, megvan a gólerős utódja
ripost.hu
Nem fogja kitalálni, most ki balhézott össze a SPAR Magyarországgal
vg.hu
Brüsszelben és Bécsben is felkapták a fejüket: fontos versenyt nyert meg Budapest
mandiner.hu
A KTE tulajdonosa közölte, nem csak a gyenge eredmények miatt mentették fel Szabó Istvánt
nemzetisport.hu
Oroszország figyelmét is felkeltette: Magyarország légvédelmi rendszereket telepít az ukrán határhoz
mandiner.hu
Rákérdeztek az Európai Bizottságnál, Magyarország mikor kapja meg a 19 milliárd euróját – a válasz sokatmondó
mandiner.hu
Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
mandiner.hu
Döntöttek a szlovákok: katonákat fognak küldeni a válság kellős közepébe
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.