Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrég azt mondta, be kell fogadni a pénzforradalmat, az MNB pedig vezető helyre akar törni a digitális jegybankpénzek terén. Az ötlet nem újkeletű, a hagyományos készpénz online térbe terelése már évek óta foglalkoztatja a világ jegybankjait, a járvány viszont nagyot lendített a folyamaton. Utánajártunk, mekkora a realitása a digitális forintnak, és mivel járna, ha bevezetnék.
***
***
A Világgazdaság június 9-én tartott konferenciáján a gazdaságpolitika nagyágyúi mondtak beszédet: Orbán Viktor belengette a 200 ezres minimálbért és az 5,5 százalékos GDP-növekedéshez kötött, családosoknak szóló szja-visszatérítést. Matolcsy György MNB-elnök a jegybanki kamatemelés beharangozása mellett Varga Mihálynak is odaszúrt a szerinte túlzottan magasra tervezett hiánycél miatt. A bejelentések hatalmas médiavisszhangot kaptak, s komoly vita bontakozott ki arról, hogy az intézkedéseknek van-e közgazdasági szempontból létjogosultságuk, avagy sokkal inkább egy választás előtti pénzosztásról beszélhetünk. Ebben a zajban pedig a legtöbbek figyelme átsiklott Matolcsy talán legmeglepőbb kijelentésén: a jegybankelnök felszólalása végén arról is beszélt, hogy
hogy befogadja az Ázsiából indult „pénzforradalmat”.
Na de mi is az a digitális forint?
A digitális jegybankpénz (CBDC, azaz central bank digital currency) gondolata egy ideje már foglalkoztatja a jegybankokat, azonban igazán a bitcoin szárnyalásával kapott erőre – éppen ezért sokszor egyfajta államilag kontrollált kriptovalutaként is tekintenek rá. A jegybanki CBDC-láz hátterének megértéséhez érdemes először áttekinteni, hogyan is néznek ki manapság a pénzeszközök, melyekkel a lakosság találkozik. Szabó Gergely és Kollarik András két tényező mentén osztályozza a pénzeszközöket 2017-es ismertetőjükben: egyfelől a kibocsátó szerint beszélhetünk a jegybank illetve a kereskedelmi bankok által kibocsátott pénzről, másfelől a megjelenési forma szerint fizikai és nem fizikai pénzekről. A jegybank által kiadott pénzzel jelenleg kizárólag készpénz formájában találkozhatunk, míg a kereskedelmi bankok esetében túlnyomórészt csak digitálisan létezik a bankbetétünk. Ez a felosztás azonban nincs kőbe vésve, s pont ebben hozna változást a digitális jegybankpénz bevezetése:
Fontos kiemelni, hogy valójában digitális jegybankpénz már eddig is létezett, csak ebből a lakosság semmit nem látott, mivel ezt a jegybankok használják a kereskedelmi bankokkal való elszámolás során. Az újítás tehát az lenne, ha a lakosság előtt is megnyílna a digitális pénz mindennapi használatának lehetősége (ez lenne az úgynevezett kiskereskedelmi vagy általános célú CBDC). Ez a hétköznapi vásárlások során a legtöbbek számára – főleg a fejlettebb, egyébként is jobban digitalizált országokban – nem sok változást hozna: a legvalószínűbb az, hogy egy egyszerű telefonos applikáció segítségével fizethetnénk a boltokban pontosan úgy, ahogy azt sokan már most is teszik az NFC-technológiával felszerelt okostelefonokon. Amennyire magától értetődő volna a lakossági használata az újhullámos pénzeszköznek, olyan radikálisan forgathatná fel viszont a teljes bankrendszert – erre még később vissza fogunk térni.
Ami a digitális jegybankpénz mögötti technológiát illeti, erre alapvetően kétféle megoldás létezik. Elképzelhető, hogy a jegybank lényegében elkezdene lakossági számlavezetési szolgáltatást nyújtani, s minden állampolgár nyithatna egy számlát a jegybanknál, melyet az eddig megszokott módon tudna használni. Ez ugyanakkor sokak szerint komoly adatvédelmi aggályokat vetne fel, hiszen ezzel
s sokan attól tartanak, hogy ezt az állampolgárok totális megfigyelésére is fel lehetne használni. Az ezzel kapcsolatos aggodalmak kezelése lassíthatja is Európában és Magyarországon a CBDC-k bevezetését – hívta fel a figyelmet Czeczeli Vivien. Ennek kiküszöbölésére többen azt javasolják, hogy a digitális jegybankpénzzel történt fizetéseket egy, a kriptovilágból már jól ismert blokklánc segítségével adminisztrálják, mely a rendszer külső támadásokkal szembeni sérülékenységét is erősen csökkentené.
Mindenki csak beszélt róla, aztán Kína csendben beelőzte a világot
A világ jegybankjainak gondolkodásában szűk egy évtizede jelentek meg a digitális jegybankpénz homályos körvonalai – egyáltalán nem függetlenül a bitcoinláz futótűzszerű elterjedésétől. A világ jegybankjainak 86 százaléka foglalkozott valamilyen módon a CBDC-vel 2020-végén. „A Bank for International Settlements 2021. júniusi munkaanyaga szerint próba CBDC-projektek már körülbelül 20 jegybanknál is elindultak. Ezek egy része már le is zárult – például Uruguayban –, két valutaövezetben (név szerint a Bahama-szigeteken és Kelet-Karibi Valutaövezetben) pedig már élesben is működik CBDC” – mondta el lapunknak Kollarik András. Lássunk most néhány példát arra, hogyan állnak a kérdéshez a világ legjelentősebb jegybankjai!
Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde 2020 októberében úgy fogalmazott, hogy „fel kell készülnünk egy digitális euró kibocsátására, ha a szükség úgy hozza”. Döntés még nem született a digitális euró esetleges bevezetéséről: jelenleg is folynak a felmérések és kisérletek ennek kapcsán, s várhatóan még idén nyáron kiderülhet, digitalizálódik-e az eurózóna.
2021 első felében számos újabb ország kezdett óvatos tapogatózásba a digitális jegybankpénzek terén. Április végén a brit kormány felkérte a Bank of Englandot, hogy járjon utána egy esetleges digitális font bevezetési lehetőségének – ezt az angol humor hamar el is kezdte egyszerűen csak Britcoinként emlegetni. Szintén áprilisban jelentek meg a svéd Riksbank e-koronával kapcsolatos kutatási eredményei, ugyanakkor sokakat elbizonytalaníthat, hogy a kezdetben 2018-ra ígért svéd digitális pénz jelen állás szerint legkorábban 2026-ra készülhet majd el. Májusban pedig az Egyesült Államokban is elstartolt a Digital Dollar Project, mely során 12 hónapon keresztül fogják vizsgálni a digitális jegybankpénzek potenciális hatásait öt helyszínen. Legutóbb pedig a G7-ek pénzügyminisztereinek júniusi találkozóján került elő a téma, s az ezt követő kommünikében a résztvevők hangsúlyozták, hogy mindenképpen együtt fognak majd dolgozni, hogy feltárják a CBDC-kben rejlő lehetőségeket.
A fenti lépések figyelemreméltóan gyorsnak mondhatók, tekintve, hogy a jegybanki világ nem épp a mindennapos reformjairól híres. Ennek ellenére
a CBDC-forradalom központja nem az euroatlanti világ, hanem Ázsia, ahol Kína állva hagyta a világ többi jelentős gazdaságát ezen a téren.
A kínai jegybank még 2014-ben jelentette be, hogy kutatásokat kezd a digitális jüan kapcsán, majd 2017-ben a konkrét fejlesztési munka is megkezdődött. 2020 áprilisában négy kínai metropoliszban meg is kezdődött a lakossági tesztelés, melyet 2021-re további két helyszínnel bővítettek. Az idei holdújév alkalmával pedig a kínai állam mintegy 40 millió jüant osztott szét 200 000 ajándékcsomag keretében a lakosság számára – immár digitális formában. Az e-jüan bevezetését a 2022-es téli olimpiára tervezik Kínában.
Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy a CBDC kifejlesztését a jegybankok nem versenyként élik meg: az amerikai Fed elnöke is azt nyilatkozta korábban, hogy
Ennek kapcsán a Makronóm kérdésére válaszolva Czeczeli Vivien elmondta, hogy bár Magyarország számára is kétségkívül számos előnnyel járna, ha világszinten is úttörő szerepet vállalna a CBDC-k kibocsátásában, a kutató szerint „egy ilyen volumenű projekt elindítását talán hasznosabb volna a nemzetközi tapasztalatokra építkezve megkezdeni”. Czeczeli lapunknak kiemelte, hogy szerinte „a jegybankok számára kulcsfontosságú a hiteles és transzparens működés, így feltehetően a magyarországi bevezetés is nagymértékben fog támaszkodni a már kiforrott megvalósítási lehetőségekre”.
Emellett az újszerű eszköz nem csak a közgazdászoknak, hanem a jogászoknak is komoly fejtörést okoz, s vannak, akik szerint a szabályozási környezetet kellene előbb kidolgozni, s csak utána foglalkozni a technológiai részletekkel. Az IMF vonatkozó jelentése arra mutatott ugyanis rá, hogy jelenleg a világ mindössze 10 országában lenne jogi lehetőség a digitális jegybankpénz bevezetésére, azaz az IMF-tagországok 94 százalékában nem ad erre egyértelmű lehetőséget a szabályozási környezet.
A világ folyamatait lekövetve a Magyar Nemzeti Bank is viszonylag korán elkezdett foglalkozni a témával, viszont inkább volt szó egyszerű megfigyelésről, mintsem konkrét fejlesztésekről. Az elmúlt néhány évben elvétve jelentek már meg jegybanki szerzőktől elemzések a CBDC-t illetően. Igazi (kommunikációs) lendületet viszont csak 2020 őszétől kapott a digitális forint projektje. Ekkor már vezető jegybankárok cikkeikben és nyilatkozataiban is rendre előkerült a téma – igaz, ekkor leginkább még csak mint izgalmas, vizsgálandó nemzetközi folyamat beszéltek róla, mely egyszer Magyarországra is elérhet majd. Matolcsy bejelentése alapján viszont úgy tűnik, mostanra hazánkba is begyűrűzött ez a trend. Május 26-án a jegybankelnök már arról írt a növekedés.hu oldalon, hogy „a digitális jegybankpénzek már az ajtónkon kopogtatnak”, június 9-én pedig arra hívta fel az olvasók figyelmét, hogy szerinte Európának nem szabad lemaradni Ázsia és Amerika mögött a digitális jegybankpénzek terén. Ugyanezen a napon a Világgazdaság konferenciáján pedig lényegében azt jelentette be, hogy
Egy cél, szerteágazó motivációk
Hiába mutatkozik többé-kevésbé kontinenseken átívelő konszenzus abban, hogy a pénz jövője a CBDC felé mutat, a háttérben meghúzódó motivációs faktorok országonként jelentősen eltérhetnek. Kínában például az vezethette a rekordgyorsaságú fejlesztést, hogy egy-két technológiai fintech-óriás – például az AliPay vagy a WeChat – olyan szinten kezdte el leuralni a lakossági fizetések kezelését, hogy a központi irányításhoz ragaszkodó kommunista párt úgy érezhette, itt az ideje ismét átvenni a kezdeményezést. A kínai jegybank nem is rejtette véka alá az ezzel kapcsolatos aggályait: nemrég például azt nyilatkozták, hogy a digitális jüan arra kell, ha „valami történne” a techóriásokkal. Emellett sokan figyelmeztettek rá, hogy
révén ennek segítségével az állampárt közvetlen rálátást kap az állampolgárok tranzakcióira. A kínai CBDC-kutatások egy korábbi vezetője szerint viszont nem ez hajtotta Kínát, mivel enélkül is ráláthatnak minden tranzakcióra, ha akarnak.
A fintech-cégek a világ többi részén még nem okoznak akkora fejfájást a jegybankoknak, mint Kínának, bár itt is vannak különböző próbálkozások, elég csak a Facebook-féle Libra/Diem fizetőeszközre gondolni. Kollarik András ennek kapcsán lapunk kérdésére válaszolva rámutatott: „ha ezek a pénzek helyettesítenék a hagyományos banki pénzeket, az gyengíthetné a monetáris politika hatásosságát, valamint megfelelő szabályozás hiányában a pénzügyi stabilitást is veszélyeztethetnék”.
A pénzügyi digitalizáció folyamata mindazonáltal szinte mindenütt rohamtempóban halad. Ez Svédországban már oda vezetett, hogy az emberek a hétköznapok során gyakorlatilag már nem is használnak készpénzt.
A készpénzmentesség persze alapvetően nem probléma, ugyanakkor egy-egy gyors reakciót igénylő időszakban problémát jelenthet, ha a jegybank közvetlenül nem, csak a bankszektoron keresztül tud hatással lenni a gazdaságban levő pénzmennyiségre. Ennek apropóján
utalva arra a tulajdonságára, hogy válsághelyzetek esetén sokkal könnyedebben lehet vele helikopterpénz-osztást végrehajtani, mint készpénzzel, vagy a bankrendszeren keresztül. Sőt, a digitális forma akár arra is lehetőséget adhat, hogy a pénzhez lejárati időt társítsanak, mely azonnali és célzott keresletélénkítést tenne lehetővé. Továbbá az sem mellékes, hogy a CBDC bevezetésével kiküszöbölhető lenne a jelenlegi bankbetétek minimális kockázata is, s nem csak a betétbiztosítási értékhatárig lehetne kockázat nélkül tárolni a lakossági vagyont.
Mindezek mellett geopolitikai indokai is lehetnek annak, ha egy ország mihamarabb be akarja vezetni a digitális jegybankpénzt. Ahogy arra Czeczeli Vivien a Makronómon megjelent elemzésében rámutatott, „az USA képes folyamatosan ellenőrizni a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat, s azokba szükség szerint beavatkozni. Az ország ezt a Belgiumban működő SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) rendszeren keresztül tudja intézni, mely az egyes nemzetközi bankok közötti elektronikus fizetésekért felel. Az USA-nak lehetősége van tehát arra is, hogy szankcionáljon bizonyos személyeket, szervezeteket, amelyek esetlegesen veszélyeztetik a globális demokratikus normákat. A Kína és USA közötti növekvő feszültségek nyomán tehát
Kínának nyomós érdekében áll kísérletet tennie a jelenlegi rendszer kikerülésére.
De nem csak Kína számára lenne biztosított ez a lehetőség, hanem más országok, személyek számára is, akik ezt követően Kínán keresztül tudnák végrehajtani a pénzügyi folyamatokat is magában foglaló üzleti lépéseiket.”
Sokak szerint a pénzügyi szolgáltatások inkluzivitását is növelheti a digitális jegybankpénz. A szegényebb országokban és régiókban ugyanis sokan eddig egyáltalán nem rendelkeztek bankszámlával – okostelefonnal viszont annál inkább. Így pedig egy olyan megoldás, mely egy csapásra digitális pénztárcát varázsol a telefonunkból sokakat vonzhat be a digitálisan végzett pénzügyek világába. Emellett
a kínai jegybank egy vezetője a napokban azt is bejelentette, hogy a digitális jüan használatára alkalmas hardvereszközök megalkotásán is dolgoznak, mely főleg az idősebb korosztálynak lehet nagy segítség.
Az MNB motivációi is szerteágazóak lehetnek a digitális forint mögött
Lapunk kérdésére válaszolva Czeczeli Vivien kifejtette, hogy számos motivációs faktor húzodhat meg a magyar jegybank törekvéseinek hátterében. Elsőként említette a nemzetközi trendek lekövetését, mely korábban sem volt idegen az MNB-től. A kutató szerint fontos faktor lehet még, hogy a digitális pénz bevezetésével egyszerűsödnének a nemzetközi fizetések, mely a külkereskedelemben aktív magyar gazdaságnak kiemelten fontos lehet. „Ami talán ennél is jelentősebb, hogy egy önálló monetáris politikával rendelkező ország, mint Magyarország esetében, a digitális jegybankpénz a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságát is javíthatja. Ez azért is fontos tényező, mert a 2008-as krízist követően a jegybankok szerepe egyébként is megnőtt, s a Covid-19 válságot követően is kardinális szerepet töltöttek be a válságkezelés során. A digitális jegybankpénz segíthet az ilyen jellegű sokkhatások megfelelő kezelésében, s új lehetőségeket nyújt a gazdaság ösztönzésére a pénzforgalom beindítása révén. Azáltal, hogy az emberek számára a jegybank közvetlenül tud pénzt juttatni, a monetáris politikai lépések hatékonysága is magasabb lehet.” – fejtette ki a kutató.
Emellett arra is utalt, hogy a digitális jegybankpénz nagyban hozzájárulhat a pénzügyi rendszer stabilitásához, mivel állami garancia áll mögötte. Azt azonban hozzátette, hogy a digitális jegybankpénz bevezetése számos átalakulással járna, így pedig elengedhetetlen a kellően körültekintő eljárás, ahhoz, hogy a várt pozitív hatások érvényesülni tudjanak.
Az MNB sajtóosztálya kérdéseinkre azt a választ adta, hogy „a stabilitás fenntartása egy fintech vezérelt világban is elsődleges cél”, s szerintük ennek egyik eszköze lehet a digitális jegybankpénz. Éppen ezért az MNB már vizsgálja a CBDC bevezetésének lehetőségét és hatását, ennél több részletet azonban nem kívántak közölni.
Félhetnek a kereskedelmi bankok, ha bevezetik a digitális forintot?
Ahogy arra korábban már utaltunk, a digitális jegybankpénz magában hordozza a lehetőséget, hogy gyökerestül felforgassa a hagyományos bankrendszert. Nem nehéz elképzelni, hogy ha a jegybank is elkezd alapszintű, ingyenes lakossági szolgáltatást nyújtani, akkor azzal emberek tömegeit csábíthatja el a kereskedelmi bankoktól. Az ugyanakkor csakis a jegybanki célokon múlik, hogy akar-e ily módon versenyezni a kereskedelmi bankokkal, avagy valóban csak a készpénz egy alternatíváját kívánja megalkotni. Az MNB korábbi kommunikációja mindenesetre Kollarik szerint arra utal, hogy
„a magyar jegybank inkább készpénz-helyettesítő CBDC-ben gondolkodik, nem kíván a kereskedelmi bankok versenytársa lenni”.
A kutató azt is elmondta, hogy ha a digitális forint nem kamatozna, úgy a magyar CBDC nem gyakorolna jelentős hatást a bankszektorra. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy „ha a kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások olcsóbbak lennének a jelenlegieknél, akkor elképzelhető, hogy nemcsak készpénz, hanem bizonyos részben kereskedelmi banki betétek is átvándorolnának CBDC-be. Mindenesetre valószínűleg csak kismértékben nőne a forgalomban lévő jegybankpénz mennyisége, így komoly likviditási sokk nem érné a bankokat.”
„Amennyiben széles körben elterjednének a CBDC-k, úgy mindenképp szükséges lesz a kereskedelmi bankok feladatkörének újradefiniálása.”
– hívta fel a figyelmet Czeczeli. „A jegybanki szerepkör tovább bővül, mely ismételten új kontextusba helyezi a kereskedelmi bankok tevékenységét” – tette hozzá.
A cikk elkészítéséhez számos Magyarországon működő kereskedelmi bankot megkerestünk, ugyanakkor a legtöbben – elmondásuk szerint a téma súlyára és az információhiányra való tekintettel – nem kívántak válaszolni kérdéseinkre. Érdemi választ a CIB és az OTP Bank sajtóosztályától kaptunk. A CIB Banktól megtudtuk, hogy
az OTP pedig annyit mondott, az MNB általában a Magyar Bankszövetség bevonásával folytat strukturált, ágazati egyeztetéseket. A CIB Bank szerint a kereskedelmi bankok szempontjából jelenleg nem indokolt a digitális forint bevezetése, és az OTP is azt mondta, hogy szerintük a digitális pénznek viszonylag alacsony a hozzáadott értéke. A válaszadó bankok egyetértettek abban, hogy a jelenlegi technológia teljes mértékben kiszolgálja a lakossági ügyféligényeket. Az OTP ehhez hozzátette, hogy a lakossági ügyfélkör számára így akár érdektelen is lehet a digitális forint, ha arra ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a hagyományos forintra (például ha az ebben történő pénzügyi megbízásokat ugyanúgy terhelné tranzakciós illeték), vagy ha a digitális forint pénzforgalma jobban szabályozott lenne – például nem lehetne bizonyos termékkörre elkölteni.
Ezt figyelembe véve a CIB-nél nem tartják megalapozottnak azt a félelmet, miszerint a CBDC-k elterjedése a hagyományos kereskedelmi bankok végét hozhatja. Az OTP válaszában kifejtette, hogy a CBDC bevezetése a bankok hitelezési tevékenységét nem befolyásolná. A fizetési forgalom lebonyolítása és a betétgyűjtés és vagyonkezelés tekintetében szerintük az a kulcskérdés, hogy nyújthatnak-e majd a kereskedelmi bankok digitális pénztárca szolgáltatást – ha igen, úgy a bankok szerepe nem változna meg a jelenlegi helyzethez képest.
A digitális forint, gyerekcipőben
A világ néhány országában most is futó, vagy korábban elvégzett CBDC-tesztprojektekről beszélve Kollarik András elmondta, hogy valamiféle előzménye Magyarországon is van már a digitális jegybankpénznek. Kiemelte a tavaly ősszel indult Digitális Diákszéf projektet, illetve hozzátette, hogy „évtizedekkel ezelőtt az MNB bankszámlát biztosított a dolgozói számára, amely egyfajta CBDC-pilotnak is tekinthető”. Mindezek persze csak igen nagy jóindulattal nevezhetőek valódi próbaprojekteknek, s a digitális forint esetleges bevezetését egy ennél sokkal mélyebb tesztfázisnak kellene megelőznie.
Hamarabb lehet Magyarországon digitális forint, mint euró?
A Makronóm által megkérdezett kutatók egyhangúan azt mondták, szerintük nem a közeljövőben várható a digitális forint bevezetése. Kollarik András a nemzetközi példák alapján a magyar tesztprojekt beindításától számítva – melyről egyelőre nincs hír – 1-2 éven belül várja a digitális forint kibocsátását. Czeczeli szerint a lakossági CBDC olyan mértékű változást jelentene a pénzügyi rendszerben, hogy „5 éves időhorizonton belül nehezen elképzelhető bármilyen jelentősebb előrelépés”. Az NKE kutatója szerint fontos faktor lesz a digitális forint bevezetésének idejében, hogy merre haladnak a nemzetközi trendek: pozitív hatással lehet a folyamatra a digitalizáció gyorsulása, s ha egyre több ország vezet be saját digitális valutát.
„A kérdéskört befolyásolhatja továbbá, hogy asztalra kerülhet-e az euró bevezetésének kérdése.
Az egységes valuta adaptálása egy teljesen más kontextusba helyezheti a digitális forint potenciálját.”
– tette hozzá a kutató.
Lapunk kérdésére válaszolva a CIB Bank azt a választ adta, hogy szerintük 3-5 éven belül reális a digitális forint bevezetése, az OTP ugyanakkor a digitális forint részleteinek ismerete nélkül nem kívánt efféle becslésekbe bocsátkozni.
Homályos köd lengi körbe a digitális forintot
Közhelyesen szólva
Az jól érezhető, hogy jelenleg még legfeljebb egy vízió a digitális jegybankpénz bevezetése Magyarországon, így egyelőre sem a jegybank, sem a kereskedelmi bankok nem állnak készen arra, hogy a nyilvánosság elé tárják a részleteket. Az viszont szinte biztosra vehető, hogy a háttérben lázas munka folyik ennek kapcsán, s nem kizárt, hogy a közeljövőben még sokat fogunk hallani a témáról. Addig viszont csak a jegybankárok által elcsepegtetett információmorzsákból, s a nemzetközi példákból tudunk arra következtetni, milyen is lehet majd az új fizetőeszköz.
(Címlap: MTI/Szigetváry Zsolt alapján saját szerkesztés)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
