Úgy tűnik, hogy a legújabb üzleti utazási szokásokat nem a világjárvány fogja leginkább befolyásolni, hanem sokkal inkább az éghajlatváltozás. Mégpedig azon belül is a szén-dioxid-mentesség fog középpontba kerülni.
Régóta fennálló probléma a turizmusban, hogy az üzleti utazás rendkívül környezetszennyező tevékenység, ugyanis hosszabb – legtöbbször repülős – utakat kell megtenniük a vállalat dolgozóinak ahhoz, hogy egy-egy találkozó helyszínére eljussanak.
A koronavírus hatására ugyan számos pozitív változás következett be, előtérbe helyezve az online megbeszéléseket, de a klímaváltozás mérsékléséhez ez még nem elegendő változás. Azonban sok vállalat hiába szeretne többet tenni a környezetvédelem érdekében, nincs megfelelő szaktudás annak javítására. Nem véletlen, hogy a piacon megjelentek olyan tanácsadó cégek, akik ebben a kérdéskörben nyújtanak magasabb szintű szakmai segítséget.
A szén-dioxid-mentesség elérése érdekében két nagy utazás technikai vállalat jár az élen; a Troop és a Thrust Carbon. A két szakértő cégnél más vállalatoknak segítenek kiszámolni a környezetre gyakorolt hatásukat és megoldásokat kínálnak fel azok enyhítésére. Azonban sokszor ezek a kalkulált számok megdöbbentőek lehetnek, és elégedetlenséget okozhatnak az alkalmazottak körében, ha ennyire nyersen szembesítik őket a kibocsátással kapcsolatos adatokkal. Ilyenkor jöhet szóba a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásához szükséges stratégia kialakítása a vállalatok részéről, vagyis, ha az egyik oldalon negatív hatást gyakorolnak a környezetre, akkor azt a másik oldalon visszatáplálják, például fák ültetésével.
Ez ugyan jobb, mint a semmi, de lényegében így nullán maradnak a vállalkozások, a cél pedig az lenne, hogy megszüntessék a szén-dioxid kibocsátást, mellyel önmagában is pozitív változást érhetnek el.
Fenntarthatósági aggályok a turizmusban
Az egyik legnagyobb blöff, ami a turizmusban a környezetvédelemmel kapcsolatosan jelen van, az a légitársaságok feláras emisszió kompenzációja. Vagyis arra kérik az utasokat, hogy egy kisebb összeget fizessenek pluszban a jegyár mellett, így hozzájárulhatnak a környezeti terhelés csökkentéséhez. Azonban valójában nem sok kézzelfogható cselekedet van e mögött az ígéret mögött.
Szintén érdekes tény, hogy egy szálláshely-szolgáltatás szén-dioxid-kibocsátásának nagyjából a fele az étkeztetésből származik. Ebbe beletartozik az élelmiszer-alapanyagok szállítása, a széleskörű büfé kínálat fenntartása és végső soron a nagy mértékű pazarlás.
Ezek mellett pedig a repülőgépek által használt üzemanyag típus kavart nagy port az elmúlt időszakban, ugyanis a repülés rendkívül környezetterhelő tevékenység, a légkörbe bocsátott anyagok miatt.
A CWT - Business Travel Management Company, az American Express Global Business Travel és a United Airlines az elsők között voltak, akik aktív lépéseket tettek a zöldebb úton való elinduláshoz.
Tehát minden turisztikai szolgáltatónak rendkívül fontos, hogy ne csak az utazást és a turisztikai desztinációkat népszerűsítsék, hanem a környezetvédelemre is felhívják a figyelmet.
Kis lépés a vállalatoknak, nagy lépés a bolygónknak
A járványhelyzet megmutatta az utat a visszafogott környezeti terheléssel járó élethez, mely folytatására a vállalatok és a magánemberek is nyitottak.
A szén-dioxid-kibocsátás lesz a jövő költségvetési alapja?
Elképzelhető, hogy a jövőben a vállalatok nem pénzügyi költségekkel fogják fedezni az utazásaikat, hanem a szén-dioxid-kibocsátás költségeinek mérésével. Ez azt jelentené, hogy egy előzetes kalkuláció alapján képet kapnának arról, hogy az adott utazás mekkora környezetterheléssel járna, melyet a fenntarthatósági költségvetésből finanszírozhatnának. Az ezzel kapcsolatosan bemutatott tervek elnyerték a legfőbb pénzügyi vezetők tetszését, így lehet, hogy ez a jövő közelebb van, mint gondolnánk.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A stockholmi városvezetés tervét mégsem valósíthatják meg, miután a megyei tanács előzetesen elutasította.
A COP29 klímacsúcs évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozást ígér 2025-től, de a fejlődő országok által kért 1300 milliárd dollártól messze elmarad, komoly kritikákat váltva ki ezzel.
Jelentősek a késések.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
A Ferencváros a Szpari otthonában zárta a bajnoki szereplését 2024-ben. Az már korábban eldőlt, hogy a felcsútiak telelnek az élen...
