Antiepileptikus hatással van az agyra Mozart zenéje, és lehetséges kezelést jelenthet az epilepsziás rohamok megelőzésére egy új kutatás szerint, amelyet az Európai Neurológiai Akadémia 7. virtuális kongresszusán mutattak be.
A kutatók szerint a zene akusztikus sajátosságai idézik elő ezt a hatást.
Az osztrák zeneszerző híres két zongorára írt szonátájának (k448) hallgatása 32 százalékkal csökkentette az epileptiform kisüléseket. Ezek az agyi elektromos hullámok okozhatják az epilepsziás rohamokat, amelyek ideiglenesen hatással vannak az agy működésére.
A csehországi Brnóban lévő Masaryk Egyetem és Szent Anna Kórház Epilepsziás Centrumának professzora, Ivan Rektor vezette kutatócsoport összehasonlította a Mozart szonáta és Haydn 94. g-dúr szimfóniája hallgatásának hatását, miközben mérték az agytevékenységet műtét előtt álló epilepsziás betegek agyába beültetett kisagyi elektródákkal, olvasható a meicalxpress.com orvostudományi hírportálon.
„Meglepetésünkre jelentős különbségek mutatkoztak a két zenemű hallgatásának hatásai között. Mozart 32 százalékkal csökkentette az epileptiform kisüléseket, miközben Haydn szimfóniája 45 százalékkal növelte”, nyilatkozták kutatók.
Az orvosok kimutatták azt is, hogy a férfiak és a nők agya különbözőképpen reagál a két zeneműre. Haydn zenéje elfojtotta kisüléseket a nőknél, a férfiaknál azonban növelte. A zenemű akusztikus sajátosságai, mint a ritmus, a dinamika és a hangzás azt mutatta, hogy ezek a sajátosságok másként hatnak a férfiakra és a nőkre.
„Hisszük, hogy Mozart zenéjének akusztikus jellegzetességei hatnak az agyhullámokra, amelyek felelősek az epileptiform kisülésekért” – magyarázta a professzor.
Korábban kutatók azt feltételezték, hogy az epilepsziában a Mozart-hatást a zene érzelmi hatásai váltják ki, mivel dopamin, boldogsághormon szabadul fel a zenehallgatáskor.
„Azt találtuk, hogy az epileptiform kisülések csökkenése nagyobb a laterális halántéklebenyben, amely részt vesz az akusztikus jelek továbbításában, mint a halántéklebeny mediális térségében, amely az érzelmi válaszadásban játszik fontos szerepet” – közölte Rektor.
A szakemberek úgy vélik, hogy eredményeik megnyithatják az utat a személyre szabott zeneterápia előtt, amelyet az epilepsziás rohamok megelőzésére, kontrollálására fejlesztenek ki és további kutatásokat tartanak szükségesnek a zene agyra gyakorolt hatásáról.
(MTI)
Szívrohamok, mentális egészségügyi problémák, trópusi betegségek – a globális felmelegedés egyre nagyobb fenyegetést jelent világszerte. A klímaváltozás hatása fokozatosan minden ember életébe begyűrűzik.
Visszafizetik a termék árát.
Mit rontunk el? Miért vall kudarcot a „mozogj többet” parancsszó? Van kiút? Prof. Dr. Bedros J. Róbertet, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatóját kérdeztük.
A zaj, a zene és a csend: mindennapjaink kísérői – mégis ritkán tudatosítjuk, milyen mélyen formálnak bennünket.
A felejtés nem hiba, hanem az agy egyik legfontosabb funkciója: segít rendszerezni, tanulni és érzelmileg egyensúlyban maradni.
Szinte a csapból is az folyik, hogy a mesterséges intelligencia az élet egyre több területén előretör, és időről-időre felvetődik a kérdés: vajon felül tud-e kerekedni valaha az emberi agyon. Mesterséges intelligencia-szakértőt kérdeztünk a témában.
Erdogan ismét felajánlotta, hogy náluk tartsák az orosz–ukrán béketárgyalásokat.
Aki a lufiban él, észre sem veszi, hogy Putyinnak tesz szivességet.
