Az amerikai vakcinák siker főként a szövetségi kormány érdeme

A kormány komoly összegeket fektetett be az oltásokkal kapcsolatos alaptudományokba és a klinikai vizsgálatok előkészítésébe, melyek kritikus pontjai voltak az oltások sikeres fejlesztésében.

Az ezredforduló óta az adófizetők pénzéből finanszírozták a HIV, influenza és más betegségek és fertőzések oltásait és azok fejlesztését, így ez csak egy passzív bevétel volt a gyógyszergyártó vállalatok számára, különösebb állami támogatást nem kaptak. 

Azonban a koronavírus-járvány esetében már a kormány is aktív szerepet vállalt, és különböző módokon is beruházásokat hajtott végre ezen a területen. Támogatta az oltással kapcsolatos orvosi tanulmányok megszületését, fedezte a költségterhek nagy részét, illetve beruházott a gyártóhelyek kapacitásbővítésébe, hogy ezzel is csökkenthessék a gyártási kockázatokat. Továbbá piaci szempontból is kockázatot vállalt, hiszen számtalan szerződést írtak alá a kormány és az ipar résztvevők közötti stratégiai döntésekre vonatkozóan.

Így elmondható, hogy a Covid-19 vakcinafejlesztési projekt egy sikersztori Amerikában. A kormány hatalmas erőbedobással mozgósította az állami forrásokat, hogy az iparral együttműködve olyan termékeket állíthassanak elő, melyek egészségügyi, társadalmi és gazdasági előnyökkel is járnak.

Mennyit költött az USA kormánya a vakcinák fejlesztésére?

A Covid-19 vakcinák fejlesztésére és előállítására fordított közvetlen állami kiadások becslései jelentősen eltérnek a megvizsgált források köre és az adatgyűjtés időzítése alapján. Egyes becslések 18-23 milliárd dollár közötti kiadást határoztak meg, azonban ez még kiegészülhet az előzetes, évek óta finanszírozott vakcinakutatással, mely megalapozta a jelenlegi sikereket.

A legfrissebb becslések szerint az USA kormánya több mint 900 millió dollárt költött orvosi tanulmányok és kutatások támogatására, hogy felgyorsítsa a kijelölt vakcinák mozgósítását tanulmányokból klinikai vizsgálatokba. Olyan vállalatokat támogatott, mint a Johnson és Johnson, a Sanofi, a Merck, a Moderna és az AstraZeneca, melyek együttesen több mint 2,7 milliárd dollárt kaptak az emberkísérletekkel kapcsolatos kiadások fedezésére.

Gyártási beruházások és kockázatok

Az oltóanyag-gyártók a gyártás növelésével kapcsolatban egyre nagyobb kockázattal szembesülnek, tekintettel a termékek iránti kereslet bizonytalanságára. Az amerikai kormány kétféle módon kezelte ezeket a kockázatokat:

Először is közvetlenül és aktívan vett részt abban, hogy elegendő gyártókapacitás álljon rendelkezésre a szükséges mennyiségű oltás előállításához. Például 2020 májusában egy 53 millió dolláros szerződést adott ki a Modernának a gyártókapacitás megépítésére. A Moderna mellett még számos más vakcinagyártó vállalattal kötött szerződést az USA kormánya, közel 3 milliárd dollár összértékben. Emellett több mint egymilliárd dollárt költött olyan kellékekre és berendezésekre, melyek csökkentették a gyártási kockázatot és elősegítették a folyamat sikerességét. 

Az amerikai kormány széles körben használta az elővásárlási szerződéseket annak érdekében, hogy a gyógyszergyártók elegendő vakcinát biztosítsanak számukra. A Johnson és Johnson vállalattól 100 millió adag vakcinát rendeltek egymilliárd dollár fejében, a Modernától 300 millió adagot 4,95 milliárd dollárért, illetve a Pfizertől is 300 millió adagot 5,97 milliárd dollár értékben.
A vakcinák mögött tehát egy sikeres, tudományos fejlesztési folyamat áll, amely nagyrészt az államilag támogatott kutatások és nagyszabású befektetéseknek tudható be. Mivel így az amerikai népet fenyegető kockázatokat csökkentették, és a vakcina eladás is sikeres, kimondható, hogy USA kormánya minőségi beruházásokat hajtott végre.

A cikk szerzője Blősz Dalma.