A zöldterületek növelésével és fehér tetők alkalmazásával jelentősen csökkenthető a városi hőhullámok mértéke

A probléma súlyosságát példázza az a 2003-ban Nyugat-Európa felett elhelyezkedő anticiklon, mely megakadályozta a csapadékképződést, így júniustól egészen augusztus közepéig rekord hőséget eredményezett. Például Franciaországban átlagosan 37 Celsius fokot mértek, ami 14.000 ember halálát okozta.

A hőség elkerülhetetlen, de mértékét csökkenthetjük

A különböző emberi tevékenységek és a felhasznált anyagok nagyban befolyásolják a városokban jelentkező hőfelhalmozódást, amit a nap folyamán az aszfalt és az épületek nyelnek el, az éjszaka során pedig hőstresszt generálva felszabadul. A probléma kezelése az éghajlatváltozás folyamatával egyre sürgetőbbé válik, ezért a városoknak hatékony enyhítési stratégiákat kell kidolgozniuk, melyek lehetővé teszik a hőmérséklet csökkentését a hőhullámok bekövetkezése alatt.

A barcelonai Institut de Ciència i Tecnologia Ambientals egyetem (ICTA-UAB) kutatóinak legfrissebb tanulmánya olyan megoldások hatékonyságát vitatja, mint az úgynevezett hűvös, vagyis fehérre festett tetők applikálása és a városi zöldterületek bővítése Barcelona nagyvárosi területén. Az eredmények, melyek nemrég az Urban Climate tudományos folyóiratban kerültek publikálásra, azt mutatják, hogy e két stratégia együttes alkalmazása lehetővé tenné a hőmérséklet csökkentést a nyári időszak alatt.

A vizsgálat elvégzéséhez egy 2015 júliusában regisztrált hőhullámot szimuláltak, amikor a nappali hőmérséklet 35 és 40 Celsius fok között mozgott. A tanulmány a már fent említett hűvös tetők kialakításával és a zöldterületek növelésének szimulálásával kísérletezett az Urban Master Plan (PDU) által kitűzött céloknak megfelelően. A háztetők fehérre festésével növelhető a légkörön keresztül érkező sugarak visszaverődése.

Minél több a fa, annál kevesebb a hőhullám

A zöldterületek növelése nem csak az árnyékot adó fák miatt fontos, hanem azért is, mert vizet vesznek fel a talajból és annak egy részét az evapotanspirációnak nevezett folyamat során elpárologtatják a levegőbe. Ez a fák leveleinek alsó részén keresztül a levegőbe jutva vízből vízgőzzé alakul, mely folyamathoz a napsugarak energiájára van szükség, így azok nem a levegő felmelegítésére használódnak el. 

A tanulmány különböző forgatókönyvei a tetők és zöldterületek öntözésének mértékét vizsgálták, majd azok kombinált hatását is felmérték. Az eredmények azt mutatták, hogy a két stratégia ötvözése éri el a legnagyobb hatást, ami az átlaghőmérséklet 1,26 Celsius fokos csökkenését eredményezte. A csökkenés napközben a 4,7 Celsius fokot is elérheti, éjszaka pedig 1,8 Celsius fokot, ami az energiafogyasztás 26 százalékos csökkenését is maga után vonja, hiszen a hőmérséklet csökkenésével a légkondicionáló berendezések folyamatos működésére sincs szükség. 

A tanulmány jól példázza, hogy egyszerű és költséghatékony lépésekkel is közelebb kerülhetünk a célhoz, ezért a városok döntéshozóinak ki kell dolgozniuk saját stratégiájukat a hőhullámok hatásainak csökkentésére, hiszen gyakoriságuk a klímaváltozás és az urbanizációs ráta intenzitása mellett folyamatosan növekedni fog. 

A cikk szerzője Pál Fanni.