Az emberek 89 százaléka támogatja a kormány egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó lépéseit; a magyar és az európai polgárok több mint 80 százaléka szerint az államnak a környezetszennyező cégekkel szemben határozottan fel kell lépnie – hívja fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet elemzése, amelyhez a Századvég szolgáltatott közvélemény-kutatási adatokat.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összefoglaló szerint a nagyvállalatoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a műanyagok túlhasználatának megfékezésében.
A Klímapolitikai Intézet felidézte, hogy 1950 óta több mint 6 milliárd tonna műanyaghulladék termelődött a világon, aminek mintegy 90 százalékát nem hasznosították újra. Jelenleg 380 millió tonnát gyártanak évente, a műanyag iránti kereslet pedig folyamatosan nő a világban. A nehezen lebomló műanyagok ugyanakkor kockázatot jelentenek az élővilágra, gyártásuk, megsemmisítésük káros gázkibocsátáshoz vezet, a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve egészségügyi problémát okozhatnak.
A műanyagot nem lehet betiltani, használatát azonban korlátozni kell, az értékes műanyaghulladékot pedig nyersanyagként minél nagyobb arányban kell visszavezetni a körforgásos gazdaságba – hangsúlyozta az intézet.
Szintén július 1-jén lép életbe a törvény, amelynek következtében az uzsonnás vagy kiflis műanyag zacskók kilogrammonkénti termékdíja 57 forintról 1900 forintra emelkedik.
Az intézkedések illeszkednek abba a koncepcióba, hogy az emberek helyett a szennyező vállalatok legyenek felelősek a klíma- és környezetvédelemért – jelezte a Klímapolitikai Intézet.
Mint írják, a műanyagok alkalmazásának törvényi korlátozása már az 1970-es években felmerült, az ágazati érdekérvényesítés nyomán a szabályozási kísérletek azonban elhaltak. A műanyag túlhasználatával kapcsolatban akkor is, és még ma is a vásárló egyéni felelősségét hangsúlyozzák, bár leginkább a nagyvállalatok, és nem a fogyasztók tudják mérsékelni a műanyagok előfordulását azok helyettesítésével.
A Századvég 2020-as, az EU 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra is kiterjedő, Európa Projekt nevű kutatása alapján megállapítható, hogy a kérdésben összeurópai konszenzus rajzolódik ki. Az európaiak 81 százaléka egyetért az állam környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépésével, Magyarországon ez az arány 83 százalékot ért el – közölte a Klímapolitikai Intézet.
(MTI, fotó: Pixabay)
Az Európai Néppárt ősszel javaslatot terjeszt az EP elé a belső égésű motorok 2035-ös teljes uniós betiltásának visszavonására, új irányt nyitva az európai autóipar jövőjéről szóló vitában.
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
Az amerikai palagáz-forradalom kérlelhetetlen zászlóvivője, Trump energiaügyi minisztere lerántja a leplet a zöldátállás megbukott ígéreteiről.
Az, hogy a Patrióták adhatják a jelentéstevőt a 2040-es klímajelentés tárgyalásához és átdolgozáshoz, egyszerre jelent számukra kihívást és lehetőséget.
„Még nem lehet tudni, hogy mi vár ránk” – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.
A baloldal már most azon gondolkozik, hogyan tudnák megvonni tőlük a szabályosan megszerzett jogukat.
Magunk is beláthatjuk: a legtöbb tanórán felvetett kérdés nem a való élet, hanem az iskolai tananyag kategóriában jelent meg a gondolkodásunkban. Nánay Mihály írása.
