„Ez nem energiapolitika” – megjött a szakértői reakció Kapitány István javaslatára
Az energiajogász szerint Kapitány István ötletével ellentétben nem a fogyasztói korlátozás a megoldás.

A zöldpolitika kimutathatóan is gyilkos hatással van az emberekre.

A klímaberendezések kérdése legutóbb talán annak apropóján került be a köztudatba, hogy Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter arra szólította fel a lakosságot, hogy akik tehetik, ne kapcsolják be – többek között – a légkondicionálóikat este 6 és 9 óra között, hogy így csökkentsék az áramfogyasztást.
Ezt is ajánljuk a témában
Az energiajogász szerint Kapitány István ötletével ellentétben nem a fogyasztói korlátozás a megoldás.

A kánikula közepén egy ilyen felhívás sokakban értetlenkedést keltett, ugyanakkor az is tény emellett, hogy azok, akik a hőhullámok legsúlyosabb következményeit szenvedik el, nem azok közül kerülnek ki elsősorban, akiknél egyáltalán van otthon légkondi. Sőt, talán meglepő lehet, de ők, mármint, akiknek van, a kisebbség mifelénk. S nem csak Magyarországon.

Ugyanis nagyon kevés a légkondicionáló egész Európában, mutatott rá a Business Insider, amely rácsodálkozott az amerikai szempontból érthetetlenül alacsony számra.
Hiszen a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az európai háztartások alig ötödében van klíma, míg az Egyesült Államokban és Japánban nagyjából az otthonok 90 százalékában.
A pontos okokat a lap nem boncolgatta, de addig az Euronewsnak is sikerült például eljutnia, hogy a gyilkos hőhullámok adta hűtési igény alapvetően szembemegy a Green Deal néven elhíresült uniós energiafelhasználás-csökkentő programmal, amelyben éppenséggel nem segítik elő a további klímaberendezések telepítését. Sőt, számos szabályozásban éppen nehezítik, drágítják azt.
Ilyen például a hűtőközegek, az úgynevezett F-gázok korlátozása és fokozatos kivezetése, amik a legtöbb mai klímaberendezésben megtalálhatóak;
már tavaly január 1. óta például ezen is szigorítottak, a szigorúbb energiahatékonyság-előírások pedig az árakban éreztethették hatásukat.
Ugyanakkor a legutóbbi hőhullámok kapcsán Roger Pielke politológus professzor egy érdekes elemzést tett közzé Substack felületén, amelyben arra is rámutatott, hogy a kevesebb légkondicionáló berendezés sokkolóan sok európai ember halálához vezetett a korábbiakban, és ahogy jönnek a komolyabb hőhullámok, egyre többhöz fog.
Európa átlagosan ~0,5 °C-ot melegszik évtizedenként az 1980-as évek óta, a 32 °C feletti „erős hőstresszes” napok száma az 1980-as évektől meredeken nő, és az utóbbi években különösen durván.
A csúcs egyébként eddig a 2022-es nyár volt, amikor 68 ezer ember halt meg a hőhullámokban, jegyezte meg.
A szerző szerint a szigorú, részben az energiahatékonysági, vagyis zöld-szabályozások miatt van Európában ilyen kevés klímaberendezés (ő a komplett fejlett Kelet-Ázsiát tette mellé, ahhoz képest is igen rosszul áll az öreg kontinens), és korábbi felmérések alapján kiszámolta:
mintegy 26 ezer ember életét meg lehetne menteni évente, akik egyébként a hőhullámokban halnak meg.
Főleg idős emberekről van szó, akik a saját lakásukban halnak meg a hőségtől.
A szerző által feldolgozott források szerint azonban a klíma jelentős részben csökkentheti a rendkívüli hőség miatti halálozási kockázatot. Éppen ezért az észak-amerikai klíma-ellátottság mellett Európában szerinte
élet lenne megmenthető, de ezres nagyságrendben halnak meg úgymond elkerülhető módon Portugáliában, Lengyelországban vagy éppen az Egyesült Királyságban is.
Nyitókép: Nicolas Guyonnet / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
