Ez esetben az infrastruktúra fejlesztésével együtt támogatható a 4 gigawatt szélerőművi kapacitásnövelés.
Toldi Ottónak, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatójának és Sebestyén Gézának, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjének közös írása.
Jelentős fordulat előtt állhat a magyar szélenergia-termelés. Kapitány István energiaügyi miniszter nyilvánosan ismertetett tervei szerint 2030-ig összesen 4 gigawatt (GW) szélerőművi kapacitás kiépítése a cél Magyarországon. Ez a jelenlegi mintegy 330 megawattos (MW) beépített kapacitás több mint tizenkétszeresére növelését jelentené, ami az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb változása lenne a hazai villamosenergia-rendszerben.
Ezt is ajánljuk a témában
Az energetikai infrastruktúra fejlesztése már régóta tervben van, sőt, erre kért forrást az Orbán-kormány is, ám jogállamisági viták miatt nem kapott. Magyar Péterék most ezt leporolva mehetnek végig a programon, amit még az előző kabinet küldött ki Brüsszelbe.
A program első lépéseként legalább 700 MW új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakoztatására írnak ki pályázatot, amelyet további kiírások követhetnek annak érdekében, hogy 2030-ra elérhető legyen a 4 GW-os cél. A fejlesztésekhez kapcsolódóan a kormány 1,5 milliárd euró értékű villamosenergia-hálózat-fejlesztési programot is tervez, amelynek célja, hogy a megnövekedő megújuló kapacitás biztonságosan integrálható legyen a magyar villamosenergia-rendszerbe.
A Tisza kormány által tervezett szélerőművi kapacitásfejlesztésnek sok jó oldala is van. A 2030-ra tervezett 4 GW új szélerőmű nemcsak a megújuló villamosenergia-termelést növelné, hanem javítaná a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyát is jóval kedvezőbb termelési profilja révén: a szél ugyanis nagyobb arányban termel éjszaka, télen és a napenergia szempontjából kedvezőtlen időszakokban.
MI-alapú trendelemzést alkalmazva azt kapjuk, hogy a 12 GW naperőmű 4 GW szélerőművel való kombinációja önmagában évente mintegy 50–150 negatív áras órát és 150–300 közel nulla áras órát előzhet meg a csak naperőművekre épülő forgatókönyvhöz képest
A Nemzetközi Energiaügynökség 2025-es adatai szerint jelentősen megnőtt a negatív nagykereskedelmi áramárak gyakorisága a világ azon régióiban, ahol az időjárásfüggő szél- és naperőművi áramtermelésnek magas a részesedése a villamosenergia termelési mixben. Például Dél-Ausztráliában az év napjainak 20 százaléka (73 nap), Dél-Kaliforniában és Texas-ban több, mint 5%-a (18 nap) már a negatív áras időszak. De Európa, ezen belül elsősorban Németország, Spanyolország, Hollandia, Franciaország is felzárkózóban van. Itt az év napjainak 20%-ban – tehát 73 napon át – előfordulnak legalább 1 órás negatív áras periódusok.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha az ország méretéhez, népességéhez és villamosenergia-fogyasztásához viszonyítjuk a telepített kapacitást, Magyarország az első az EU-belül.
Mi a negatív ár? Ahogy említettük, a villamosenergia rendszerben a termelést és a fogyasztást folyamatosan egyensúlyban kell tartani, legtöbbször korlátozott tárolókapacitás mellett. Ha ezzel egyidejűleg a keresleti oldalon is elégtelen rugalmasság (nincs fogyasztói csoportokon alapuló tervezett fogyasztás), akkor ez olyan túltermelési helyzetekhez vezethet, amikor a villamos áram termelője hajlandó fizetni is a vásárlónak azért, hogy vigye el áramot. Ezt pedig azért teszi, mert így még mindig kisebb kárt szenved, mintha leállítaná az erőművet, vagy lekapcsoltatná a szél-, vagy naperőművét a hálózatról (lásd részletesebben: https://klimapolitikaiintezet.hu/elemzes/termelo-fizeti-aram-rendszerhiba-jele).
A magyar másnapi villamosenergia-piacon (HUPX DAM) is robbanásszerűen nőtt a negatív áras órák száma néhány év alatt. A 2022-es néhány órás előfordulásból 2024-re már több mint háromszáz órás nagyságrend lett, elsősorban a napelemes kapacitások gyors bővülése miatt. A jelenség mögött elsősorban a tavaszi–nyári hétvégi időszakokban jelentkező nagy napelemes túltermelés, az alacsony nappali fogyasztás és a még korlátozott energiatárolási kapacitás áll. Emiatt dél körül egyre gyakrabban alakulnak ki nagyon alacsony vagy negatív nagykereskedelmi árak, míg az esti órákban továbbra is magas árak jelentkeznek. Ennek következtében a Paksi Atomerőmű termelését is egyre gyakrabban csökkenteni kell a masszív naperőművi termeléshez való alkalmazkodás miatt. A visszaterhelésre főként a túltermelés okozta üzemzavarok és a negatív áras helyzetek kivédése miatt van szükség akkor, amikor nincs mód a felesleg exportjára, vagy eltárolására. El kell kerülni azt, hogy az áramtermelő fizessen az áramot felhasználónak, vagy, hogy országos áramkimaradás legyen.
Tudna-e segíteni a 2030-ra tervezett 4 GW-nyi szélerőmű a 12 GW-nyi naperőmű termelésének kiegyensúlyozásában és ha igen, milyen mértékben? Hogyan befolyásolná ez a negatív-, vagy közel negatív áras órák számát és ezzel mekkora költségtől tudna minket megkímélni?
Elemzésünk szerint a 12 GW naperőmű 4 GW szélerőművel való kombinációja önmagában évente mintegy 50–150 negatív áras órát és 150–300 közel nulla áras órát előzhet meg a csak naperőművekre épülő forgatókönyvhöz képest (Táblázat). Így a rendszer évente akár 300–700 negatív vagy közel negatív áras órától is megkímélhető. Ez pedig évi mintegy 20–70 milliárd forinttal csökkentheti a kényszerű termelés-visszafogásból, az alacsony piaci árakból és a rendszerkiegyenlítésből fakadó veszteségeket.
A figyelemre méltó előnyök mellett azonban komoly ellenérvek is felhozhatók, hiszen az ördög – mint mindig – most is a részletekben van. Ha ugyanis egy rendszer egy elemét lényegesen megváltoztatjuk, akkor a harmonikus működés érdekében a rendszert magát is meg kell változtatnunk. Az EU Bizottság által is jóváhagyott hatályos magyar Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) 12 GW napenergia alapú áramtermelést és 1 GW szélerőmű kapacitást jelez 2030-ra. A fentiek most úgy módosulnak, hogy a nap- és szélerőművek kapacitása a tervezett 13 GW-ról 16 GW-ra nő.
Ahhoz, hogy ki tudjuk egyensúlyozni a tervezett 16 GW időjárásfüggő termelést, a most épülő 1,65 GW földgázos kapacitás mellett még 2,0 GW-ra lesz szükség a többlet kiegyensúlyozási igény miatt, és minimum meg kell duplázni a 2030-ra tervezett 1 GW (4-6 GWh) tárolókapacitást. Ennek, és a szükséges infrastruktúra fejlesztésnek a becsült beruházási költsége MI-költségelemzés alapján EU-s árakon számolva 4,4–5,44 ezer milliárd forint. A legfrissebb hivatalos, teljes éves adat szerint Magyarország nominális GDP-je 2024-ben 81,4 ezer milliárd forint volt. Ennek a 3,6-4,4 százalékát költjük az állami egészségügyre, 4,5-4,8 százalékát oktatásra és 2 százalékát honvédelemre. A 4 GW szélerőmű kapacitásnövelésre, valamint az ehhez, és a 12 GW naperőmű rendszerintegrációjához szükséges rendszerszintű fejlesztésekre pedig
nagyjából az éves magyar GDP 4,4 százalékát fogjuk költeni melyet - ne legyen kétségünk efelől - a magyar fogyasztók fizetnek majd ki a rezsicsökkentés várható kivezetése után.
A legfontosabb üzenet tehát, hogy a 4 GW új szélerőmű nem elsősorban több villamos energiát, hanem „értékesebb” villamos energiát termelne. A nap- és szélenergia termelési profilja jól kiegészíti egymást, ezért a két technológia együttes alkalmazása jelentősen javíthatja a magyar villamosenergia-rendszer rugalmasságát, és mérsékli a negatív áras időszakok számát. Ha azonban a 4 GW szélerőmű beruházási csomag megvalósul 2030-ig, el kellene engedni a 12 GW-os naperőművi ambíciókat és meg kellene állni a jelenlegi, így is impozáns szinten (8,55 GW). Különben aránytalanul sokat kell majd fektetni az infrastruktúra fejlesztésbe és a rendszerszintű rugalmasság biztosításába.
Nyitókép: Jászai Csaba/MTI
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A zöldpolitika kimutathatóan is gyilkos hatással van az emberekre.
Többször is előfordult a legnagyobb kánikulában, hogy a szélerőművek nem termeltek, helyette viszont a hálózatból vettek fel energiát.
A Mavir adatai szerint pénteken a 19.15 óra körüli negyedórában volt az idei legnagyobb nyári bruttó csúcs rendszerterhelés, ami elérte a 6788 megawattot (MW), napi 29,1 Celsius fokos átlag hőmérséklet mellett.
A klímaváltozással foglalkozó tudósok azt vizsgálják meddig emelkedhet a nyári hőmérséklet a melegrekordokat döntő kontinensen.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
Az amerikai elnök szerint ennek eredményei hamarosan láthatóvá is válnak.
Mégpedig Magyar Pétertől és Vitézy Dávidtól, legalábbis a kiadott közlemény szerint. Az épület életveszélyes állapotban van.
Utódja Andy Burnham, Manchester korábbi polgármestere lesz mindkét pozícióban.
