Alacsonyan képzett migránsok helyett gazdag befektetőkre hajt mostantól Új-Zéland

2021. május 26. 14:32

Szigorodnak a bevándorlási szabályok az országban: a gazdag befektetőket helyezi előtérbe az alacsonyan képzett bevándorlók helyett, mert ők hoznak valódi értéket.

2021. május 26. 14:32
null
Takács Zsolt

A 2021 márciusában zárult egy éves időszakban a nettó migráció sosem látott mértékben esett vissza Új-Zélandon. Az elsődleges becslések alapján a bevándorlók száma 91900-ról 6600-ra csökkent a koronavírus miatt bevezetett lezárások első évében. A szigorú utazási szabályok következtében az országot elhagyó emberek száma is visszaesett.

A járvány előtti évben még 13,6 millió határátkelés volt (6,8 millió érkező és 6,8 millió távozó). 2020 és 2021 márciusa között ez a szám 319700-re csökkent (127600 érkező és 192100 távozó).

Az új-zélandi kormány most tovább szigorítja a bevándorlást érintő szabályokat és új intézkedéseket vezet be, hogy migránsok helyett inkább gazdag befektetőket vonzzon be.

Stuart Nash, az ország idegenforgalmi minisztere elmondta, hogy a határok

újranyitásakor nem engedhetik meg maguknak, hogy egyszerűen újból kinyissák a migrációs csapot,

mivel a koronavírus válság megmutatta azt, hogy túlságosan támaszkodtak az alacsonyan képzett – leginkább ideiglenesen ott tartózkodó – bevándorló munkaerőre.

Makronóm vélemény

Érdekesség, hogy a magyar, tömeges migrációval szemben kritikus álláspont több évvel később nemzetközileg is főáramú nézetté válik. Magyarország ezzel nem csak a 2010 utáni unortodox válságkezelés, hanem a migrációs válságra adott reakció tekintetében is évekkel megelőzte a későbbi nemzetközi konszenzust.

Érdekesség, hogy a magyar, tömeges migrációval szemben kritikus álláspont több évvel később nemzetközileg is nézetté válik. Magyarország ezzel nem csak a 2010 utáni unortodox válságkezelés, hanem a migrációs válságra adott reakció tekintetében is évekkel megelőzte a későbbi nemzetközi konszenzust.

Stuart Nash kiemelte, hogy az 1990-es évek óta a migráció teszi ki a népességnövekedés 30 százalékát Új-Zélandon.

A miniszter szerint a vállalkozások az elmúlt évtizedekben alacsonyan tarthatták a bérszintet, mert volt bőven alulképzett bevándorló,

akik elvégezték a kétkezi munkát. Csakhogy emiatt a cégek nem fektettek tőkét a termelékenység növelésébe. És persze ahelyett, hogy a belföldi munkavállalókat fizették volna meg tisztességesen, inkább külföldiekkel dolgoztattak. A gazdasági mechanizmus, miszerint a tömeges migráció hatására a cégek az olcsó munkaerőre kezdenek építeni, elfeledkezve a hatékonyságot javító beruházásokról, korábban is jól ismert volt, a Makronómon is többször szóba került.

Václav Klaus a Makronómnak

„Nem hiszem, hogy munkaerőhiány lenne. Amikor a könyvet írtuk, éppen 23 millió munkanélküli volt Európában, ami bár mára enyhén csökkent, mégis a munkaerő körülbelül tíz százalékát jelenti. Nincs hiány munkaerőből és azzal sem értek egyet, hogy nehéz, piszkos munkák vannak, amiket az európaiak nem végeznek el. 

Ez a politikai, kulturális és akadémiai elitek arrogáns megközelítésmódja. Sokmillió ember végzi ezeket a piszkos munkákat Magyarországon, Csehországban, Ausztriában és Németországban is nap mint nap. 

De érvelhetek szigorú közgazdasági logikával is: a piacgazdaság és az árak, illetve a bérek rugalmassága mindenféle hiány megszüntetésére alkalmas. Ha egyes pozíciókra nehéz munkaerőt találni, akkor közgazdászként azt kell mondanom, hogy a fizetés túl alacsony.

Van egy nagyon egyszerű megoldás a hiányzó emberek megtalálására, növelni kell a béreket” – nyilatkozta 2018-ban Václav Klaus volt cseh elnök a Makronómnak. Ebből az is következhet, hogy a vállalati extraprofit – ami az olcsó munkaerő importálásából ered – árát a hazai gazdaság fizeti meg, hiszen elmaradnak a termelékenységet javító befektetések. Ráadásul ezek garantálhatnák a hazai dolgozók fenntarthatóan emelkedő reálbéreit.

A tervezett változások elsősorban az ideiglenesen tartózkodó és képzett munkavállalók besorolását céloznák meg, bár Nash nem részletezte, hogy milyen pontos intézkedések várhatóak. A miniszter annyit elmondott, hogy a kormány minimális foglalkoztatási követelményeket fog megszabni és munkaerőpiaci teszteket fog elvárni a vállalkozásoktól, mielőtt felvennék a bevándorlókat. Nash hozzátette, hogy a kormány arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy inkább új-zélandi állampolgárokat vegyenek fel és képezzenek a munkaerőhiány kezelésére.

A migrációs szabályok megváltoztatása a kormány azon tervének része, amellyel gazdag befektetőket akarnak bevonzani. Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke az előzetes költségvetésről szóló beszédében már jelezte az üzleti vezetőknek, hogy a bevándorlási szabályok széleskörű módosítása már folyamatban van. Ardern elmondta, hogy

a kormány célja, hogy háttérbe szorítsa az alacsonyan képzett migrációt

a magasan képzettek irányába, hogy a cégek azzal enyhítsék a munkaerőhiányt. A miniszterelnök hozzátette, hogy a koronavírust arra használják fel, hogy átgondolják és megújítsák a gazdaság egyes szegmenseit.

Az alacsony képzettségűek bevándorlása szinte sosem térül meg – mondta George Borjas harvardi professzor a Makronómnak. A migráció közgazdaságtanát kutató sztárközgazdász nem hiszi, hogy több ember kell a gazdasági növekedéshez. 


Borjas szerint a közgazdászok sutba dobják saját elveiket, amikor a migrációról kérdezik őket, és ki kell mondani, hogy az amerikai bevándorlás a dolgozóktól vette el azt, amit a cégeknek adott oda. Hiába akarnak a közgazdászok csak munkaerőt importálni, ehelyett emberek jönnek és általában nem is olyan magasan képzettek, akikre szükség lenne. Így még több terhet viselnek az őslakosok, miközben lehet, hogy a bevándorlók úgy számolnak, hogy nem is éri meg beilleszkedniük. Egy friss uniós kutatás szerint például a nyugati országokban az unión kívülről érkező migránsok (az ábrán narancssárgával) foglalkoztatási rátája elkeserítő.

George Borjas harvardi professzor a Makronómnak. A migráció közgazdaságtanát kutató sztárközgazdász nem hiszi, hogy több ember kell a gazdasági növekedéshez.  Borjas szerint a közgazdászok sutba dobják saját elveiket, amikor a migrációról kérdezik őket, és ki kell mondani, hogy az amerikai bevándorlás a dolgozóktól vette el azt, amit a cégeknek adott oda. Hiába akarnak a közgazdászok csak munkaerőt importálni, ehelyett emberek jönnek és általában nem is olyan magasan képzettek, akikre szükség lenne. Így még több terhet viselnek az őslakosok, miközben lehet, hogy a bevándorlók úgy számolnak, hogy nem is éri meg beilleszkedniük. Egy friss uniós szerint például a nyugati országokban az unión kívülről érkező migránsok (az ábrán narancssárgával) foglalkoztatási rátája elkeserítő.

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Takács Dezső
2021. július 01. 14:00
Én meg 1 millió olyat amit már az Aranybulla is tiltott 1222 -n hogy sóvámokkal ,pénzügyekkel, királyi hivatalt töltsenek be
nick89
2021. július 01. 13:58
Felajánlok 130 ezer kínait, akik itt gazdagodtak meg adó- és vámmentesen! http://www.harommajom.hu
civis72
2021. június 11. 20:08
freeSZFE diplomával akármi lehetsz akárhol
Knerten
2021. június 11. 20:08
Pedig Új-Zéland maga a keményre főtt bolshewoke csodaország. De úgy tűnik, ők is csak pénzből élnek... :D
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!