Szigorodnak a bevándorlási szabályok az országban: a gazdag befektetőket helyezi előtérbe az alacsonyan képzett bevándorlók helyett, mert ők hoznak valódi értéket.
A 2021 márciusában zárult egy éves időszakban a nettó migráció sosem látott mértékben esett vissza Új-Zélandon. Az elsődleges becslések alapján a bevándorlók száma 91900-ról 6600-ra csökkent a koronavírus miatt bevezetett lezárások első évében. A szigorú utazási szabályok következtében az országot elhagyó emberek száma is visszaesett.
A járvány előtti évben még 13,6 millió határátkelés volt (6,8 millió érkező és 6,8 millió távozó). 2020 és 2021 márciusa között ez a szám 319700-re csökkent (127600 érkező és 192100 távozó).
Az új-zélandi kormány most tovább szigorítja a bevándorlást érintő szabályokat és új intézkedéseket vezet be, hogy migránsok helyett inkább gazdag befektetőket vonzzon be.
Stuart Nash, az ország idegenforgalmi minisztere elmondta, hogy a határok
mivel a koronavírus válság megmutatta azt, hogy túlságosan támaszkodtak az alacsonyan képzett – leginkább ideiglenesen ott tartózkodó – bevándorló munkaerőre.
Makronóm vélemény
Érdekesség, hogy a magyar, tömeges migrációval szemben kritikus álláspont több évvel később nemzetközileg is főáramú nézetté válik. Magyarország ezzel nem csak a 2010 utáni unortodox válságkezelés, hanem a migrációs válságra adott reakció tekintetében is évekkel megelőzte a későbbi nemzetközi konszenzust.
Stuart Nash kiemelte, hogy az 1990-es évek óta a migráció teszi ki a népességnövekedés 30 százalékát Új-Zélandon.
akik elvégezték a kétkezi munkát. Csakhogy emiatt a cégek nem fektettek tőkét a termelékenység növelésébe. És persze ahelyett, hogy a belföldi munkavállalókat fizették volna meg tisztességesen, inkább külföldiekkel dolgoztattak. A gazdasági mechanizmus, miszerint a tömeges migráció hatására a cégek az olcsó munkaerőre kezdenek építeni, elfeledkezve a hatékonyságot javító beruházásokról, korábban is jól ismert volt, a Makronómon is többször szóba került.
Václav Klaus a Makronómnak
„Nem hiszem, hogy munkaerőhiány lenne. Amikor a könyvet írtuk, éppen 23 millió munkanélküli volt Európában, ami bár mára enyhén csökkent, mégis a munkaerő körülbelül tíz százalékát jelenti. Nincs hiány munkaerőből és azzal sem értek egyet, hogy nehéz, piszkos munkák vannak, amiket az európaiak nem végeznek el.
Ez a politikai, kulturális és akadémiai elitek arrogáns megközelítésmódja. Sokmillió ember végzi ezeket a piszkos munkákat Magyarországon, Csehországban, Ausztriában és Németországban is nap mint nap.
De érvelhetek szigorú közgazdasági logikával is: a piacgazdaság és az árak, illetve a bérek rugalmassága mindenféle hiány megszüntetésére alkalmas. Ha egyes pozíciókra nehéz munkaerőt találni, akkor közgazdászként azt kell mondanom, hogy a fizetés túl alacsony.
Van egy nagyon egyszerű megoldás a hiányzó emberek megtalálására, növelni kell a béreket” – nyilatkozta 2018-ban Václav Klaus volt cseh elnök a Makronómnak. Ebből az is következhet, hogy a vállalati extraprofit – ami az olcsó munkaerő importálásából ered – árát a hazai gazdaság fizeti meg, hiszen elmaradnak a termelékenységet javító befektetések. Ráadásul ezek garantálhatnák a hazai dolgozók fenntarthatóan emelkedő reálbéreit.
A tervezett változások elsősorban az ideiglenesen tartózkodó és képzett munkavállalók besorolását céloznák meg, bár Nash nem részletezte, hogy milyen pontos intézkedések várhatóak. A miniszter annyit elmondott, hogy a kormány minimális foglalkoztatási követelményeket fog megszabni és munkaerőpiaci teszteket fog elvárni a vállalkozásoktól, mielőtt felvennék a bevándorlókat. Nash hozzátette, hogy a kormány arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy inkább új-zélandi állampolgárokat vegyenek fel és képezzenek a munkaerőhiány kezelésére.
A migrációs szabályok megváltoztatása a kormány azon tervének része, amellyel gazdag befektetőket akarnak bevonzani. Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke az előzetes költségvetésről szóló beszédében már jelezte az üzleti vezetőknek, hogy a bevándorlási szabályok széleskörű módosítása már folyamatban van. Ardern elmondta, hogy
a magasan képzettek irányába, hogy a cégek azzal enyhítsék a munkaerőhiányt. A miniszterelnök hozzátette, hogy a koronavírust arra használják fel, hogy átgondolják és megújítsák a gazdaság egyes szegmenseit.
Az alacsony képzettségűek bevándorlása szinte sosem térül meg – mondta George Borjas harvardi professzor a Makronómnak. A migráció közgazdaságtanát kutató sztárközgazdász nem hiszi, hogy több ember kell a gazdasági növekedéshez.
Borjas szerint a közgazdászok sutba dobják saját elveiket, amikor a migrációról kérdezik őket, és ki kell mondani, hogy az amerikai bevándorlás a dolgozóktól vette el azt, amit a cégeknek adott oda. Hiába akarnak a közgazdászok csak munkaerőt importálni, ehelyett emberek jönnek és általában nem is olyan magasan képzettek, akikre szükség lenne. Így még több terhet viselnek az őslakosok, miközben lehet, hogy a bevándorlók úgy számolnak, hogy nem is éri meg beilleszkedniük. Egy friss uniós kutatás szerint például a nyugati országokban az unión kívülről érkező migránsok (az ábrán narancssárgával) foglalkoztatási rátája elkeserítő.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Elképesztő: mivel az afgán ápolót a lakás biztonsági kamerái buktatták le, az őt kiközvetítő szervezet követelte a kamerák leszerelését!
A Főügyészség három román állampolgárt állít bíróság elé.
Elképesztő hatása van az autóipar két kiemelkedő beruházásának.
Egyre többen érkeznek hazánkba.
Egy kis fenyegetésre is maradt ideje a Tisza Párt egyik kedvenc háziszakértőjének.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
