Szingapúr első számú „zöld várossá” akar válni. A fenntarthatóság elsődleges szempont lesz a turisták látogatásával kapcsolatban és a befektetők számára is, ezért új, zöld megoldásokat keresnek az idegenforgalom számára.
A jövőkép egy holisztikus nemzeti zöld terv része, melyet 2030-ra kívánnak beteljesíteni. A projektet februárban indították útjára öt minisztérium vezetésével: oktatási, nemzeti fejlesztési, fenntarthatósági és környezetvédelmi, kereskedelmi és ipari, valamint közlekedési.
Globális szinten van egy törekvés arra vonatkozóan, hogy a turisztika szempontjából fontos városok tisztábbak és zöldebbek legyenek. A világjárvány pedig ezt a vágyat tovább táplálta. Azonban ez nem egyszerű feladat, még Szingapúrban sem, mivel egyetlen idegenforgalmi ipar sem képes egyedül fenntartható környezetet kialakítani a látogatók számára.
A legtöbb önkormányzat főleg promóciókra költött, a fejlesztéseket a magánszektorra bízta. Randy Durband, a Globális Fenntartható Turisztikai Tanács vezérigazgatója szerint ez vezet a problémák gyökeréhez. A független szervezet globális normákat határoz meg a fenntartható utazás és turizmus terén, és segíti a desztinációkat és a vállalkozásokat ezen normák elérésében.
Természetet a városba: 2030-ig megvalósítandó programok
Több mint egymillió fa ültetése a városállamban, mígnem a természeti parkok területe megduplázódik, így a nagyobb zöldterület több kikapcsolódási lehetőséget kínál. Összességében 1000 hektárral több zöldfelületet terveznek, ráadásul a helyreállítási tervek 130 állat- és növényfajra is pozitív hatással lesznek.
A szingapúri látogatók kibővített vasúti hálózaton, nyilvános buszokon és autókban közlekedhetnek, amelyek csak tiszta energiát használnak, vagy egyszerűen gyalog és kerékpárral. A kerékpárutakat a jelenlegi 460 kilométerről, 2030-ra 1320 kilométerre bővítenék ki.
A turisták egy fenntartható élővilágot fedezhetnének fel, ahol a polgárok és a vállalkozások figyelembe veszik az elektronikus hulladék, a csomagolási és az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó nemzeti stratégiát. A célkitűzés, hogy 30 százalékkal csökkentsék a szemétlerakókba egy főre jutó napi hulladék mennyiségét.
Ez messze van a jelenlegi helyzettől, ahol a polgárok összességében még nem „zöldek”. A „vegye, készítse, használja és dobja” megközelítésük az égetőbe küldött eldobható mennyiségek alapján mutatkozik meg. 2019-ben ez 200.000 tonna volt, ami 400 olimpiai méretű medence feltöltésére elegendő.
Össze kell fogni az egyes szinteknek
A WWF-Szingapúr és az Accenture új tanulmánya kiemelte az emberek, az állami és a magánszektor közötti kollektív, integrált fellépés szükségességét, a mindenki számára fenntartható jövő megteremtése érdekében. A szingapúri turizmus azon kevés szerencsés közé tartozik, ahol a kormány teljes mellszélességgel támogatja az egész ország zöldítését, hogy a század második felére széndioxid-semlegessé válhassanak. A COVID-19 segített a természet regenerálódásában és az emberek többsége szemléletváltáson esett át. A kormány és a szektor bízik a projekt sikeres megvalósulásában.
A cikket írta Szalga Bogi.
Kiderülhet, hogy a fürdők, a borok és a történelmi városok jelentőségét is túlbecsülték azok, akik eddig a turizmus fejlesztésén dolgoztak.
A Sármellék és Antalya közötti charterek heti rendszerességgel közlekednek szeptember 19-ig.
Május utolsó hétvégéjén a fővárosi turizmus minden korábbinál magasabb bevételt érhet el.
135 vállalkozás szűnt meg az elmúlt egy évben.
A wellnessre építve próbálják visszacsábítani a turistákat a bányakatasztrófa után.
Drasztikusan csökkent az idegenforgalom keleti szomszédunknál. A magyar turizmus viszont szárnyal.
A miniszterelnök letagadta, hogy Zsolti bácsizott, ám előkerült a bizonyíték.
Megpróbálta eltitkolni az ügyet a MÁV, de nem sikerült.
