Szingapúr első számú „zöld várossá” akar válni. A fenntarthatóság elsődleges szempont lesz a turisták látogatásával kapcsolatban és a befektetők számára is, ezért új, zöld megoldásokat keresnek az idegenforgalom számára.
A jövőkép egy holisztikus nemzeti zöld terv része, melyet 2030-ra kívánnak beteljesíteni. A projektet februárban indították útjára öt minisztérium vezetésével: oktatási, nemzeti fejlesztési, fenntarthatósági és környezetvédelmi, kereskedelmi és ipari, valamint közlekedési.
Globális szinten van egy törekvés arra vonatkozóan, hogy a turisztika szempontjából fontos városok tisztábbak és zöldebbek legyenek. A világjárvány pedig ezt a vágyat tovább táplálta. Azonban ez nem egyszerű feladat, még Szingapúrban sem, mivel egyetlen idegenforgalmi ipar sem képes egyedül fenntartható környezetet kialakítani a látogatók számára.
A legtöbb önkormányzat főleg promóciókra költött, a fejlesztéseket a magánszektorra bízta. Randy Durband, a Globális Fenntartható Turisztikai Tanács vezérigazgatója szerint ez vezet a problémák gyökeréhez. A független szervezet globális normákat határoz meg a fenntartható utazás és turizmus terén, és segíti a desztinációkat és a vállalkozásokat ezen normák elérésében.
Természetet a városba: 2030-ig megvalósítandó programok
Több mint egymillió fa ültetése a városállamban, mígnem a természeti parkok területe megduplázódik, így a nagyobb zöldterület több kikapcsolódási lehetőséget kínál. Összességében 1000 hektárral több zöldfelületet terveznek, ráadásul a helyreállítási tervek 130 állat- és növényfajra is pozitív hatással lesznek.
A szingapúri látogatók kibővített vasúti hálózaton, nyilvános buszokon és autókban közlekedhetnek, amelyek csak tiszta energiát használnak, vagy egyszerűen gyalog és kerékpárral. A kerékpárutakat a jelenlegi 460 kilométerről, 2030-ra 1320 kilométerre bővítenék ki.
A turisták egy fenntartható élővilágot fedezhetnének fel, ahol a polgárok és a vállalkozások figyelembe veszik az elektronikus hulladék, a csomagolási és az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó nemzeti stratégiát. A célkitűzés, hogy 30 százalékkal csökkentsék a szemétlerakókba egy főre jutó napi hulladék mennyiségét.
Ez messze van a jelenlegi helyzettől, ahol a polgárok összességében még nem „zöldek”. A „vegye, készítse, használja és dobja” megközelítésük az égetőbe küldött eldobható mennyiségek alapján mutatkozik meg. 2019-ben ez 200.000 tonna volt, ami 400 olimpiai méretű medence feltöltésére elegendő.
Össze kell fogni az egyes szinteknek
A WWF-Szingapúr és az Accenture új tanulmánya kiemelte az emberek, az állami és a magánszektor közötti kollektív, integrált fellépés szükségességét, a mindenki számára fenntartható jövő megteremtése érdekében. A szingapúri turizmus azon kevés szerencsés közé tartozik, ahol a kormány teljes mellszélességgel támogatja az egész ország zöldítését, hogy a század második felére széndioxid-semlegessé válhassanak. A COVID-19 segített a természet regenerálódásában és az emberek többsége szemléletváltáson esett át. A kormány és a szektor bízik a projekt sikeres megvalósulásában.
A cikket írta Szalga Bogi.
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Fővárosunkban teázott a klímaaktivista.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
