Elég vészjósló cikket hozott le a Bloomberg, amerikai hírportál újságírója az űrszemét témaköréről. Szerintük egyre zsúfoltabb és rettenetesen veszélyes az a sok szemét, ami a Földhöz közeli űrpályákon repked, és csak idő kérdése, hogy azok megrongálják a pályára állított műholdakat. Ha pedig egy ilyen katasztrófa bekövetkezne, akkor az annyira megzavarhatja a modern élet működését, hogy akár háborús vészhelyzethez is vezethet.
Az újságíró szerint ez az első alkalom, amikor az emberiség ennyire felelőtlenül bánik az erőforrásaival. Már több ezer műholdat felküldtünk az űrbe és ezek száma várhatóan hatványozottan növekedni fog, ahogy egyre több vállalat megjelenik a piacon.
Ezek az objektumok ütközhetnek egymással, vagy csak egyszerűen meghibásodhatnak, mely eredményeképpen körülbelül 28.000 hulladéktöredék található meg a földközeli pályákon, ráadásul ezek csak a számontartott repeszek, a valódi szám ennél sokkal magasabb lehet.
Az esetleges fizikai károk mellett más problémákat is okozhat az űrszemét. Az elektromágneses sugárzásuk egyre inkább bezavar a rádiófrekvenciákba, valamint a törmelékek a fényt is szétszórják, így a kialakult porfelhők miatt a tudósok nem láthatják tisztán teleszkópjaikon keresztül az űrt.
Az újságíró emellett úgy véli, hogy az űr manapság a háborúskodás ötödik területének számít a szárazföld, tenger, levegő és a kibertér mellett. Több állam is, mint például az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, sőt még Franciaország is folyamatosan fegyverkezik és fejleszti az űrtechnológiai védelmi és támadási funkcióit.
A fizikai rakétáktól, a lézereken át, az elektronikai bezavarásig mindent tartalmaznak a legújabb beruházások. A műhold károsodások mögött pedig sosem lehet tudni, hogy a véletlen műve áll, vagy egy ellenséges fellépés lehetett, így a bizonytalanság könnyen háborúhoz vezethet.
A helyzet súlyosságát akkor foghatjuk fel igazán, ha belegondolunk, hogy a mai modern világunk mennyire függ a műholdas technológiától. Az internetkapcsolat, a telekommunikáció, a GPS-navigáció és a teljes információs társadalmunk erre a rendszerre épül, így elég egy rossz lépés és a fejlett világunk gyökerestől megváltozhat.
Tehát a nagyhatalmaknak az űr használatát az emberiséget fenyegető szintre kell emelni, mint például az éghajlatváltozás kérdéskörét. Nyilvánosan fel kell tüntetniük a problémát a köznép tragédiájaként, és egységes határozatokra lesz szükség.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Farkas Bertalan és Kapu Tibor a magyarság szívébe is beírták a nevüket.
„Ma egy kicsit egyenesebb a hátunk, magasabbra emeljük a tekintetünket, és jobban csillog az arcunk is. Jó áll nektek az űrkutatás” – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós a Liszt Ferenc repülőtéren, miután hazatért Amerikából.
Nyolc hónap után ismét magyar földre lépett Kapu Tibor, a HUNOR-program első kutatóűrhajósa.
Ferencz Orsolya megszólalt.
Elon Musk egyetlen poszttal hozta rá a frászt a NASA-ra és a magyar űrhajós küldetésére – majd visszakozott.
Kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az országnak.
Ezúttal sem tudott semmi újat mondani a Tisza Párt elnöke.
Minderről Magyar Bálint, egykori SZDSZ-es miniszter értekezett egy előadás során.
