Sokkoló: az egyik legnépszerűbb ropogtatni való is szerepel a legártalmasabb ételeink listáján
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
A szavatossági idő félreértése meglehetősen jellemző probléma, szóval szükség van oktató jellegű kommunikációra a fogyasztók számára. A változtatás lehetősége a képességek fejlesztésében rejlik, tudhattuk meg a Journal of Nutrition Education and Behavior új tanulmányából, amit az Elsevier publikált.
Szóval mit is jelent a dobozokon feltüntetett dátum?
„Tönkrement és ki kell dobni” vagy „az íze már kicsit eltér a legjobb minőségtől”? A szavatossági idő (például minőségét megőrzi 2021.04.01.) egy fontos befolyásoló tényező lehet, mikor a vásárlók kiválasztják az adott terméket a boltok polcairól. Ez fontos információ, illetve ezzel megelőzhető a romlott, veszélyes termékek fogyasztása és az ételpazarlás. A kutatók egy kérdőív keretein belül 2607 felnőttet kérdeztek meg az Egyesült Államokban, hogy megvizsgálhassák miként értelmezik a fogyasztók az élelmiszereken található lejárati dátumok rendszerét, illetve az oktató jellegű üzenetek relatív hatékonyságát, amivel céljuk, hogy ezen adatok valódi jelentését jobban megértessék a vásárlókkal.
Ne csak lássák, értsék is
Hozzátette: „Annak ellenére, hogy a vásárlók magabiztosak a feltüntetett lejárati dátumok értelmezésében, mégis elmondhatjuk, hogy sokan félreértik azokat, sőt a tájékoztató jegyzetek elolvasása után is ez a helyzet. Pedig azok arra szolgálnának, hogy megmagyarázzák mit is kell ezen jelzések alatt pontosan érteni.”
Kevesebb, mint a tanulmányban résztvevők fele (46 százalék) tudta, hogy a „Minőségét megőrzi” jelzés kiemelten arra utal, hogy az élelmiszer minősége a feltüntetett dátum lejárta után romolhat. A válaszadók 24 százaléka, azaz kevesebb, mint negyede tudta, hogy a „Felhasználható” jelzés arra utal, hogy az adott termék a megadott időpont után már nem alkalmas fogyasztásra.
A kutatók vizsgálták, hogy miként befolyásolná ezen üzenetek hatékonyságát, ha olyan értékekkel együtt fogalmazzák meg, mint például a pénzmegtakarítás vagy a pazarlás elkerülése. Habár a tesztelt hét értékkeret közül egyik sem bizonyult hatékonyabbnak a másiknál, mégis az összes üzenet megtekintése után nőtt a címkék általánosságban vett megértése. Azonban még mindig a fogyasztók 37 százaléka nem volt tisztában a „Minőségét megőrzi” jelzéssel, 48 százalékuk pedig a „Felhasználható” címkével.
Fontos a megfelelő kommunikáció
Kitért arra is, hogy: „A túlzott magabiztosság és a dátumjelzések mindennapisága feltehetően okozói lehetnek annak, hogy a fogyasztók kevésbé figyelnek a megjegyzésekre, melyek megmagyarázzák az élelmiszeripar ezen jelrendszerét.”
A jövőben kommunikációs kampányokkal igyekeznek majd felhívni az olyan vásárlók figyelmét, akik azt gondolják tisztában vannak ezeknek a jelentésével, unalmasnak, fárasztónak tartják az információkat vagy megelégszenek azzal, hogy körülbelül ismerik a jelzéseket.
A fogyasztók oktatása ezen a területen nagyban befolyásolná az ételpazarlás és az ételbiztonság által felvetett problémák megoldását, illetve a két napos címkézési rendszer szélesebb körben terjedhetne el, ezáltal elnyerve a nonprofit szervezetek és a kormányzati intézmények támogatását.