A rendszerváltás óta csökken a V4-ek árnyékgazdasága, de még mindig komoly pénzeket bukunk rajta

2021. május 12. 15:08

Egy friss cseh kutatás szerint Magyarországon jelenleg a GDP mintegy 11 százalékát teszi ki az árnyékgazdaság. Ez jobb eredmény a lengyeleknél, de a csehek értéke egy hajszállal még a magyarnál is kedvezőbb. A termékek és szolgáltatások adóin ugyanakkor még mindig több mint 5 százalékot bukik a magyar állam. Mutatjuk a részleteket.

2021. május 12. 15:08
null
Admin

Nemrég jelent meg az Akadémiai Kiadó Society and Economy című folyóiratában Dennis Nchor kutatása. A brnoi Mendel Egyetem kutatója azt igyekezett megvizsgálni a visegrádi együttműködés országaiban, hogy mekkorra súllyal bír az árnyékgazdaság, s ez mekkora költséget jelent az országok számára az adóelkerülés által. Ugyan a kutatásból végül Szlovákia kimaradt a megfelelő adatok elérhetetlensége miatt, így is átfogó képet kaphatunk a régió helyzetéről az árnyékgazdaság vonatkozásában.

Mi is az az árnyékgazdaság?

Bár a legtöbben szinte magától értetődőnek vesszük, hogy mit értünk árnyékgazdaság alatt (hisz a Kádár-kor alatt szinte egész kultúra épült a fogalom köré!), mindennek tudományos igényű definiálása közel sem ilyen egyszerű. A legáltalánosabb értelmezés szerint

az árnyékgazdaság magában foglal minden olyan gazdasági tevékenységet, ami pénzügyi, szabályozási vagy intézményi okokból láthatatlan a hatóságok számára.

Ez ugyanakkor egy túl tág meghatározás, mely az illegális tevékenységeket is magában foglalja. Ezek mérése viszont majdhogynem lehetetlen, így a kutatás kifejezetten csak azokra a tevékenységekre fókuszál, melyek egyébként legálisak volnának, s ha számon tartanák őket, akkor hozzájárulnának az adott ország GDP-jéhez.

Ezek a faktorok játszanak szerepet az árnyékgazdaság kialakulásában

Az árnyékgazdaság mértéke – jellegéből fakadóan – közvetlenül nagyon rosszul mérhető. Ez érthető, hiszen

mégis ki akarná bevallani egy kedvesen érdeklődő kutatónak, hogy a gazdasági tevékenységről, melyet épp folytat, nem igazán tudnak a hatóságok, s így adót sem fizet utána.

Így azonban a kutatóknak indirekt eszközökhöz kell folyamodniuk, hogy pontos képet kaphassanak az árnyékgazdaság mértékéről. Szerencsére néhány jól megválasztott be- és kimeneti változó elemzésével viszonylag jól meg lehet határozni az árnyékgazdaság mértékét.

Az, hogy az egyes országokban pontosan mik hatnak igazán az árnyékgazdaságra, országonként jelentősen eltérhet. A kutatás megállapításai szerint Magyarországon leginkább az egy főre jutő GDP, a termékekre és szolgáltatásokra kivetett adók, valamint a vállalati adók mértéke, továbbá a munkanélküliségi ráta alakulása befolyásolja az árnyékgazdaság mértékét. Az adatok arra mutattak rá, hogy

míg az egy főre jutó GDP növekedése csökkenti az árnyékgazdaság mértékét, addig az adók és a munkanélküliség tekintetében pont, hogy a megfelelő mutatók csökkentése hozhat kedvező hatást.

A cseh és lengyel árnyékgazdaság okai a magyarhoz hasonlóak. A közös befolyásoló tényezőkön kívül a cseheknél még fontos szerepet játszik a társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke, a lengyeleknél pedig a nehézkes vállalatbejegyeztetési procedúrák hajtják az árnyékgazdaság malmára a vizet.

Mindezen tényezők figyelembevételével a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy Magyarországon a GDP 11,18 százalékát teszi ki az árnyékgazdaság. Ugyanez az érték Csehországban valamivel kedvezőbb (10,44 százalék), míg a lengyelek jócskán le vannak maradva mögöttünk a maguk 20,47 százalékos értékével. Ezek az értékek ugyanakkor mindhárom vizsgált ország esetében jobbak, mint az 1990 és 2019 közötti időszakra számolt átlagos értékek. A kutatás mindezt az árnyékgazdaság mértékének csökkenő tendenciájával és kezdetben igen magas értékekkel magyarázza.

Ezek az értékek nemzetközi összehasonlításban viszgálva is igen jónak mondhatók,

egy Nchor által idézett 2018-as kutatás megállapításai szerint ugyanis a fejlett országok árnyékgazdasága a GDP 15,8 százalékára tehető, melynél tehát mind a magyar, mind a cseh értékek jobbak.

Sokat bukunk az árnyékgazdaságon: mit lehet tenni?

Hiába a csökkenő tendencia: az adatok alapján így is jelentős költséggel jár a nemzetgazdaságok számára az árnyékgazdaságok működése, mely költség a be nem folyt adókban mutatkozik meg legjobban. Hazánkban az árnyékgazdaságból be nem folyt adó mennyisége a termékek és szolgáltatások vonatkozásában a kutatás szerint a GDP 5,05 százalékát teszi ki. Ez nagyjából egy szinten van a lengyelek veszteségével, de jócskán lemarad a csehektől, akik csak a GDP-jük 3,13 százalékának megfelelő adóról kell, hogy lemondjanak.

A vállalati adók tekintetében ugyanakkor már Magyarország vezeti a mezőnyt.

Míg nálunk csupán 1,68 százalékos az elvesztett adó mértéke, addig ugyanez az érték a cseheknél 2,83 százalék, a lengyeleknél pedig 4,34 százalék.

Magyarországon európai szinten is alacsonyak a vállalati adóterhek

A vállalati adóterhekről a közép-európai régióban az Emerging Europe szakportál készített nemrég egy felmérést, melyről a Makronóm is beszámolt. Eszerint a munkáltatók régiós összehasonlításban viszonylag alacsony értéket, 17 százalékot fizetnek be a bérek után. Mindemellett az alacsony magyar adóterhek már az OECD elemzőinek is szemet szúrtak, az elmúlt években ugyanis Magyarország rendre az élmezőnyben szerepelt az adócsökkentés mértékét illetően az OECD országok körében. Mindebből a kutatás szempontjából talán legrelevánsabb a 9 százalékos társasági adó, mely a legalacsonyabb az Európai Unióban.

A vállalati adóterhekről a közép-európai régióban az Emerging Europe szakportál készített nemrég egy felmérést, melyről a Makronóm is . Eszerint a munkáltatók régiós összehasonlításban viszonylag alacsony értéket, 17 százalékot fizetnek be a bérek után. Mindemellett az alacsony magyar adóterhek már az OECD is szemet szúrtak, az elmúlt években ugyanis Magyarország rendre az élmezőnyben szerepelt az adócsökkentés mértékét illetően az OECD országok körében. Mindebből a kutatás szempontjából talán legrelevánsabb a 9 százalékos társasági adó, mely a legalacsonyabb az Európai Unióban.

A kutatás javaslatai szerint az árnyékgazdaság méretének csökkentése leginkább a releváns adók visszavágásával és a munkanélküliségi ráta alacsonyan tartásával érhető el. Emellett az általános gazdasági növekedés is értelemszerűen segíthet az árnyékgazdaság visszaszorításában, hiszen, mint láttuk, az egy főre jutó GDP növekedése a kutatás szerint csökkenti az árnyékgazdaság méretét.

Fotó: Munkás légkalapáccsal dolgozik a Normafa Síház melletti parkoló elbontásának megkezdésén 2021. május 10-én. MTI/Balogh Zoltán

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2021. május 13. 21:00
"A rendszerváltás óta csökken a V4-ek árnyékgazdasága, de még mindig komoly pénzeket bukunk rajta" A Mandiner és a szerzői? Buknak az árnyékgazdaságon? Sok a maffiózó lapkiadó?
Akitlosz
2021. május 13. 21:00
"A termékek és szolgáltatások adóin ugyanakkor még mindig több mint 5 százalékot bukik a magyar állam. " Azokon horribilis összegeket zsebel be. Extra adók szinte mindenen, amelyek adókat még 27% rekordmagas ÁFÁ-val is megadóztatják. Mindenki minden árnyékmentes munkáján az állam keresi a legtöbbet, nem az, aki dolgozik. Az árnyékolás ilyen körülmények között törvényszerű.
Akitlosz
2021. május 13. 20:59
Az állam azoktól is adót szed(ne), akik nem is végeznek gazdasági tevékenységet, nincsen jövedelmük. Szóval 1:1.
Akitlosz
2021. május 13. 20:59
"Sokat bukunk az árnyékgazdaságon: mit lehet tenni?" Felhagyni a maffiatevékenységgel és tisztességes útra térni. A szerző mitől hiszi, hogy ő nyerne azon, ha mások többet adóznának? Tipikus kommunista hozzáállás. Az állam SOHA nem fog megelégedni az adóbevételeivel bármilyen hatalmasak is azok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!