Egy friss cseh kutatás szerint Magyarországon jelenleg a GDP mintegy 11 százalékát teszi ki az árnyékgazdaság. Ez jobb eredmény a lengyeleknél, de a csehek értéke egy hajszállal még a magyarnál is kedvezőbb. A termékek és szolgáltatások adóin ugyanakkor még mindig több mint 5 százalékot bukik a magyar állam. Mutatjuk a részleteket.
Nemrég jelent meg az Akadémiai Kiadó Society and Economy című folyóiratában Dennis Nchor kutatása. A brnoi Mendel Egyetem kutatója azt igyekezett megvizsgálni a visegrádi együttműködés országaiban, hogy mekkorra súllyal bír az árnyékgazdaság, s ez mekkora költséget jelent az országok számára az adóelkerülés által. Ugyan a kutatásból végül Szlovákia kimaradt a megfelelő adatok elérhetetlensége miatt, így is átfogó képet kaphatunk a régió helyzetéről az árnyékgazdaság vonatkozásában.
Mi is az az árnyékgazdaság?
Bár a legtöbben szinte magától értetődőnek vesszük, hogy mit értünk árnyékgazdaság alatt (hisz a Kádár-kor alatt szinte egész kultúra épült a fogalom köré!), mindennek tudományos igényű definiálása közel sem ilyen egyszerű. A legáltalánosabb értelmezés szerint
Ez ugyanakkor egy túl tág meghatározás, mely az illegális tevékenységeket is magában foglalja. Ezek mérése viszont majdhogynem lehetetlen, így a kutatás kifejezetten csak azokra a tevékenységekre fókuszál, melyek egyébként legálisak volnának, s ha számon tartanák őket, akkor hozzájárulnának az adott ország GDP-jéhez.
Ezek a faktorok játszanak szerepet az árnyékgazdaság kialakulásában
Az árnyékgazdaság mértéke – jellegéből fakadóan – közvetlenül nagyon rosszul mérhető. Ez érthető, hiszen
Így azonban a kutatóknak indirekt eszközökhöz kell folyamodniuk, hogy pontos képet kaphassanak az árnyékgazdaság mértékéről. Szerencsére néhány jól megválasztott be- és kimeneti változó elemzésével viszonylag jól meg lehet határozni az árnyékgazdaság mértékét.
Az, hogy az egyes országokban pontosan mik hatnak igazán az árnyékgazdaságra, országonként jelentősen eltérhet. A kutatás megállapításai szerint Magyarországon leginkább az egy főre jutő GDP, a termékekre és szolgáltatásokra kivetett adók, valamint a vállalati adók mértéke, továbbá a munkanélküliségi ráta alakulása befolyásolja az árnyékgazdaság mértékét. Az adatok arra mutattak rá, hogy
A cseh és lengyel árnyékgazdaság okai a magyarhoz hasonlóak. A közös befolyásoló tényezőkön kívül a cseheknél még fontos szerepet játszik a társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke, a lengyeleknél pedig a nehézkes vállalatbejegyeztetési procedúrák hajtják az árnyékgazdaság malmára a vizet.
Mindezen tényezők figyelembevételével a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy Magyarországon a GDP 11,18 százalékát teszi ki az árnyékgazdaság. Ugyanez az érték Csehországban valamivel kedvezőbb (10,44 százalék), míg a lengyelek jócskán le vannak maradva mögöttünk a maguk 20,47 százalékos értékével. Ezek az értékek ugyanakkor mindhárom vizsgált ország esetében jobbak, mint az 1990 és 2019 közötti időszakra számolt átlagos értékek. A kutatás mindezt az árnyékgazdaság mértékének csökkenő tendenciájával és kezdetben igen magas értékekkel magyarázza.
egy Nchor által idézett 2018-as kutatás megállapításai szerint ugyanis a fejlett országok árnyékgazdasága a GDP 15,8 százalékára tehető, melynél tehát mind a magyar, mind a cseh értékek jobbak.
Sokat bukunk az árnyékgazdaságon: mit lehet tenni?
Hiába a csökkenő tendencia: az adatok alapján így is jelentős költséggel jár a nemzetgazdaságok számára az árnyékgazdaságok működése, mely költség a be nem folyt adókban mutatkozik meg legjobban. Hazánkban az árnyékgazdaságból be nem folyt adó mennyisége a termékek és szolgáltatások vonatkozásában a kutatás szerint a GDP 5,05 százalékát teszi ki. Ez nagyjából egy szinten van a lengyelek veszteségével, de jócskán lemarad a csehektől, akik csak a GDP-jük 3,13 százalékának megfelelő adóról kell, hogy lemondjanak.
Míg nálunk csupán 1,68 százalékos az elvesztett adó mértéke, addig ugyanez az érték a cseheknél 2,83 százalék, a lengyeleknél pedig 4,34 százalék.
Magyarországon európai szinten is alacsonyak a vállalati adóterhek
A vállalati adóterhekről a közép-európai régióban az Emerging Europe szakportál készített nemrég egy felmérést, melyről a Makronóm is beszámolt. Eszerint a munkáltatók régiós összehasonlításban viszonylag alacsony értéket, 17 százalékot fizetnek be a bérek után. Mindemellett az alacsony magyar adóterhek már az OECD elemzőinek is szemet szúrtak, az elmúlt években ugyanis Magyarország rendre az élmezőnyben szerepelt az adócsökkentés mértékét illetően az OECD országok körében. Mindebből a kutatás szempontjából talán legrelevánsabb a 9 százalékos társasági adó, mely a legalacsonyabb az Európai Unióban.
A kutatás javaslatai szerint az árnyékgazdaság méretének csökkentése leginkább a releváns adók visszavágásával és a munkanélküliségi ráta alacsonyan tartásával érhető el. Emellett az általános gazdasági növekedés is értelemszerűen segíthet az árnyékgazdaság visszaszorításában, hiszen, mint láttuk, az egy főre jutó GDP növekedése a kutatás szerint csökkenti az árnyékgazdaság méretét.
Fotó: Munkás légkalapáccsal dolgozik a Normafa Síház melletti parkoló elbontásának megkezdésén 2021. május 10-én. MTI/Balogh Zoltán
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
A kolumbiai zsoldos-migránsnak nem tetszett, hogy a nő nem reagál a közeledésére.
Országos hatósági razziát tartottak.
Már így is 600 ezer ukrán menekült él a tízmilliós országban, s egyre csak jönnek, valamit tenni kell.
Vége a kiváltságoknak.
Fontos kutatás eredményeit ismertette a Századvég, amelyből kiderül, hogy a magyarok összezártak.
Akár 11,5 lejre, csaknem 1000 forintra nőhet a gázolaj literje, sürgős intézkedéseket sürgetnek a szomszédban.
Összesen 23 piros lapot osztott ki a játékvezető. Évtizedek óta nem volt ekkora botrány brazil mérkőzésen.
