A rendszerváltás óta csökken a V4-ek árnyékgazdasága, de még mindig komoly pénzeket bukunk rajta

Nemrég jelent meg az Akadémiai Kiadó Society and Economy című folyóiratában Dennis Nchor kutatása. A brnoi Mendel Egyetem kutatója azt igyekezett megvizsgálni a visegrádi együttműködés országaiban, hogy mekkorra súllyal bír az árnyékgazdaság, s ez mekkora költséget jelent az országok számára az adóelkerülés által. Ugyan a kutatásból végül Szlovákia kimaradt a megfelelő adatok elérhetetlensége miatt, így is átfogó képet kaphatunk a régió helyzetéről az árnyékgazdaság vonatkozásában.

Mi is az az árnyékgazdaság?

Bár a legtöbben szinte magától értetődőnek vesszük, hogy mit értünk árnyékgazdaság alatt (hisz a Kádár-kor alatt szinte egész kultúra épült a fogalom köré!), mindennek tudományos igényű definiálása közel sem ilyen egyszerű. A legáltalánosabb értelmezés szerint

Ez ugyanakkor egy túl tág meghatározás, mely az illegális tevékenységeket is magában foglalja. Ezek mérése viszont majdhogynem lehetetlen, így a kutatás kifejezetten csak azokra a tevékenységekre fókuszál, melyek egyébként legálisak volnának, s ha számon tartanák őket, akkor hozzájárulnának az adott ország GDP-jéhez.

Ezek a faktorok játszanak szerepet az árnyékgazdaság kialakulásában

Az árnyékgazdaság mértéke – jellegéből fakadóan – közvetlenül nagyon rosszul mérhető. Ez érthető, hiszen

Így azonban a kutatóknak indirekt eszközökhöz kell folyamodniuk, hogy pontos képet kaphassanak az árnyékgazdaság mértékéről. Szerencsére néhány jól megválasztott be- és kimeneti változó elemzésével viszonylag jól meg lehet határozni az árnyékgazdaság mértékét.

Az, hogy az egyes országokban pontosan mik hatnak igazán az árnyékgazdaságra, országonként jelentősen eltérhet. A kutatás megállapításai szerint Magyarországon leginkább az egy főre jutő GDP, a termékekre és szolgáltatásokra kivetett adók, valamint a vállalati adók mértéke, továbbá a munkanélküliségi ráta alakulása befolyásolja az árnyékgazdaság mértékét. Az adatok arra mutattak rá, hogy

A cseh és lengyel árnyékgazdaság okai a magyarhoz hasonlóak. A közös befolyásoló tényezőkön kívül a cseheknél még fontos szerepet játszik a társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke, a lengyeleknél pedig a nehézkes vállalatbejegyeztetési procedúrák hajtják az árnyékgazdaság malmára a vizet.

Mindezen tényezők figyelembevételével a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy Magyarországon a GDP 11,18 százalékát teszi ki az árnyékgazdaság. Ugyanez az érték Csehországban valamivel kedvezőbb (10,44 százalék), míg a lengyelek jócskán le vannak maradva mögöttünk a maguk 20,47 százalékos értékével. Ezek az értékek ugyanakkor mindhárom vizsgált ország esetében jobbak, mint az 1990 és 2019 közötti időszakra számolt átlagos értékek. A kutatás mindezt az árnyékgazdaság mértékének csökkenő tendenciájával és kezdetben igen magas értékekkel magyarázza.

egy Nchor által idézett 2018-as kutatás megállapításai szerint ugyanis a fejlett országok árnyékgazdasága a GDP 15,8 százalékára tehető, melynél tehát mind a magyar, mind a cseh értékek jobbak.

Sokat bukunk az árnyékgazdaságon: mit lehet tenni?

Hiába a csökkenő tendencia: az adatok alapján így is jelentős költséggel jár a nemzetgazdaságok számára az árnyékgazdaságok működése, mely költség a be nem folyt adókban mutatkozik meg legjobban. Hazánkban az árnyékgazdaságból be nem folyt adó mennyisége a termékek és szolgáltatások vonatkozásában a kutatás szerint a GDP 5,05 százalékát teszi ki. Ez nagyjából egy szinten van a lengyelek veszteségével, de jócskán lemarad a csehektől, akik csak a GDP-jük 3,13 százalékának megfelelő adóról kell, hogy lemondjanak.

Míg nálunk csupán 1,68 százalékos az elvesztett adó mértéke, addig ugyanez az érték a cseheknél 2,83 százalék, a lengyeleknél pedig 4,34 százalék.

A kutatás javaslatai szerint az árnyékgazdaság méretének csökkentése leginkább a releváns adók visszavágásával és a munkanélküliségi ráta alacsonyan tartásával érhető el. Emellett az általános gazdasági növekedés is értelemszerűen segíthet az árnyékgazdaság visszaszorításában, hiszen, mint láttuk, az egy főre jutó GDP növekedése a kutatás szerint csökkenti az árnyékgazdaság méretét.

Fotó: Munkás légkalapáccsal dolgozik a Normafa Síház melletti parkoló elbontásának megkezdésén 2021. május 10-én. MTI/Balogh Zoltán