A Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) növekvő mérlegfőösszeg és kamateredmény mellett 10,314 milliárd forint veszteséggel zárt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön közzétett vezetőségi jelentésben.
A veszteség nagyobb részét a tőkealap-befektetések értékcsökkenéséből eredő veszteség okozta – közölték. A hitelintézet tavaly még 1,879 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A veszteség mérsékelte a tőkeemelések hatását is, a saját tőke ugyanakkor ennek ellenére 183 milliárd forintról 227,166 milliárd forintra nőtt. Az üzleti bevételek döntő részét kitevő kamateredmény 11,998 milliárd forintról 14,46 milliárd forintra nőtt.
Tavaly a mérlegfőösszeg 992,45 milliárd forintról 1293,335 milliárd forintra emelkedett, ami eszközoldalon a bővülő hitelállományból származott, míg forrásoldalon a felvett hitelek állománya, a bankközi források, és a saját tőke nőtt. A bővüléshez hozzájárultak az árfolyamhatások is.
Az összes eszköz 84 százalékát a hitelintézetekkel és egyéb ügyfelekkel szembeni követelés teszi ki, a nettó állomány 775 milliárd forintról 1086 forintra nőtt. A növekedésből 295 milliárd forintot tesznek ki a Gazdaságvédelmi akcióterv keretében folyósított kárenyhítő hitelek – tették hozzá.
A jelentés kiemelte, hogy a világjárvány felülírta a hitelintézet korábbi stratégiáját. A nemzetközi kereskedelem visszaesett, egyes szolgáltatások szinte teljesen leálltak. A kilábalás elhúzódik, az Eximbank ezért az az exporttevékenységben érdekelt, de nehéz helyzetbe került magyar vállalkozások megsegítésére összpontosított, miközben a kisvállalkozói hitelezést is fenntartotta – tették hozzá. A társaság célja nem a profitmaximalizálás, hanem a kivitel ösztönzése a számára biztosított költségvetési forrásokból – olvasható a jelentésben.
A Eximbank állami tulajdonú társaság, a tulajdonosi jogokat a külgazdasági és külügyminiszter gyakorolja. Integrált keretben az Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-vel egy szervezetben, közös megjelenéssel, Exim néven végzi a tevékenységét.
(MTI)
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A per jelentős lépés az Oroszországi Központi Bank részéről, amely igyekszik jogi úton megvédeni zárolt eszközeit a nemzetközi szankciók és kisajátítási tervek ellen.
Nem sok jóra lehet számítani Lengyelországban.
Bár tagadják, de több pénzintézet ideológiai okokból tagadta meg az együttműködést a jobboldali párttal.
Olyan pénzcsomagok bukkantak fel, amelyeket az ukrán szabályok szerint ki sem adhattak volna.
Kisebb politikai botrányhoz vezetett az egyik kereskedelmi bank előrejelzése, amely alapján a befektetők a Tisza Párt választási győzelmét várják, s e szerint árazza be Magyarországot a piac.
Nem enged a 48-ból a miniszterelnök.
A választók több, mint fele van ezen a véleményen.
A magyarok egyértelműen elutasítják a baloldali megszorításokat és a brüsszeli háborús terveket.
