Egy uniós kutatás eredményei szerint a magyar gazdaságot érinthette legkevésbé Európában a COVID-válság az első hullám során. Egy másik elemzés viszont arra jutott, hogy a háztartások valójában komolyan megsínylették a válságot. Mutatjuk az adatokat!
A tavalyi év második felében tette közzé friss elemzését a Régiók Európai Bizottsága, mely a Spatial Foresight kutatóinak közreműködésével készült.
Az eredmények szerint leginkább a déli régiókat viselte meg a válság a turizmus bezuhanása által, s uniós szinten az észak- és kelet-európai régiók bizonyultak a leginkább válságállónak.
Látható, hogy
Ez valószínűsíthetően annak köszönhető, hogy Magyarországon az első hullám lényegesen visszafogottabb volt az olasz vagy épp a spanyol helyzethez képest, így a bevezetett korlátozások mind szigor, mind hossz tekintetében elmaradtak Európa többi részétől. Ami a régiók érzékenységét illeti, az alföldi területek az elemzés tanúsága szerint a legkevésbé voltak érzékenyek, míg Magyarország többi részét a közepes kategóriába sorolták az kutatók. Ennek mögöttes oka az lehet, hogy a magyar gazdaságban európai viszonylatban nagy arányt képviselnek azok az ágazatok (pl. mezőgazdaság, építőipar), melyeket az elemzők semleges vagy mérsékelt kockázatúként értékeltek. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy
Ennek fényében bizonytalan, hogy a második illetve harmadik hullámra vonatkozó statisztikákban is ilyen előkelő helyet vív-e majd ki magának Magyarország. Az erre vonatkozó kutatásokra azonban még néhány hónapot mindenképp várni kell.
Két kutatás, eltérő eredmények
Az Interreg Central Europe program elemzői is készítettek nemrég egy kutatást hasonló témában, mely árnyalja a fentebb bemutatott eredményeket. Ők ugyanis a felméréseik által arra mutattak rá, hogy
Az adatok ugyanis arra világítottak rá, hogy a közép-kelet-európai régióban Magyarországon és Lengyelországban számoltak be a legtöbben arról, hogy az első hullám ideje alatt romlott az anyagi helyzetük. Amíg Ausztriában és Németországban ez az adat csupán 30 százalék körül mozog, addig nálunk megközelíti, a lengyeleknél pedig meg is haladja az 50 százalékot.
Annak kérdése, hogy vajon mennyire fedik a makrogazdasági statisztikai mutatók a háztartások által érzékelt realitásokat, a magyar gazdaságpolitika neves képviselőit is megosztja. Egy múlt hét keddi vitában például Chikán Attila akadémikus György László, az ITM államtitkárának gondolataira reagálva felvetette, hogy az ismertetett stratégiák, és az ezek sikerességéről alkotott kép nem mindenhol fedi a tapasztalatot.
Chikán szerint „néhány kritikus szót is megérdemelne a helyzet”.
György László erre válaszul hangsúlyozta, hogy a kormányzatban is jelen van az empátia. Emellett elismerte, hogy valóban nem mindenki abban a munkakörben dolgozik, ami a legmegfelelőbb lenne számára, s nem mindenkinek van annyi munkája mint a válságot megelőzően. Sőt, összességében kevesebben dolgoznak ma Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt – az államtitkár szerint azonban ennek oka leginkább a sok külföldről hazatérő munkavállaló. (A beszélgetésről készült részletes tudósításunkat itt olvashatja.)
Az Eurostat adatai szerint a magyar mediánjövedelmek csökkentek a legkisebb mértékben
Ahogy korábban Oláh Dániel elemzésében is olvashatták, „az uniós statisztikai hivatal szerint (...) magyar munkajövedelmek csökkentek a legkisebb mértékben az összes uniós ország közül. (...) Az uniós statisztikusok azt vizsgálták meg, hogy a foglalkoztatásból származó jövedelem milyen mértékben esett vissza. Ez három, koronavírus okozta változásból eredhet: egyrészt, ha a dolgozók elveszítik a munkájukat és a szerződésüket nem újítják meg; másrészt, ha átmeneti elbocsátások történnek; harmadrészt, ha a munkavállalók a cégnél maradnak, dolgozhatnak is, de kevesebb órában. Ezen hatások összegzésével alakult ki a rendkívül kedvező szám Magyarországra nézve, ahol a számok szerint egyik tényező sem okozott súlyos törést a munkapiacon.”
Hol van akkor az igazság?
Az már talán ennyiből is jól látszik, hogy a válságkezelés megítélése sokrétű kérdés, s még nem áll elég releváns információ a rendelkezésünkre ahhoz, hogy egyértelmű végeredményt lehessen hirdetni. Az eddigi adatok arra engednek következtetni, hogy a magyar gazdaság egészében véve jól vészelte át a koronavírus miatt kialakult válságot. Ugyanakkor azt sem lehet letagadni, hogy a statisztikák alapján a kialakult helyzetet a hétköznapi emberek is erősen megérezték, a válság a társadalom minden szintjén éreztette a hatását. Addig azonban, amíg a részletes adatsorok csak hiányosan állnak rendelkezésünkre, a fentebb is idézett kutatásokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Ehelyett inkább
(Címlap: Robotok dolgoznak az Audi Hungária Zrt. győri karosszériaüzemében 2017. május 23-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba)
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
...illetve jó esély mutatkozik a háború lezárására, az új gazdaságpolitika pedig komoly növekedést és béremelkedést fog hozni az előttünk álló esztendőben.
„Ha közösen döntünk, erősebbek leszünk” – jelentette ki a jobboldali politikus.
Ez egy közös ügy, amelyben mindenki véleménye számít – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs.
„Az Európai Unióval egyszerre állunk küzdelemben a gazdaságpolitika, a migráció és a gyermekvédelem kérdésében” – mondta Orbán Viktor.
A gazdaság jövőjéről indított nemzeti konzultációt a kormány.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Óriási érdeklődés mutatkozott a bolt megnyitásakor.
