Mérlegen a vakcinablama: felelősebb uniós intézmények, erősebb nemzetállamok és karcsúbb polgárok kellenek

Nem lehet feltartott kézzel a rendszerre várni

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a nemzeti hatáskörök tekintetében egy nyugat-kelet ellentét húzódna csupán, gyorsan idézzük a holland think-tank elemzőszervezetet, a Clingendael-t, aki szerint a gazdasági újjáépítést az uniós gazdasági konvergenciáért felelős nemzeti intézmények megerősítésével kell támogatni. A németalföldi elemzőház szakértői már-már stílszerűen Keynes idézetével („Az ideák sokkal erősebbek, mint gondoljuk”) indítják a tanulmányukat azzal, hogy

A vakcinabeszerzés példája is mutatja, hogy igaz az, hogy együtt erősebbek a tagállamok, de nem lehet feltartott kézzel várni, ha akadozik a rendszer – és a gazdasági következményeket is tekintve

főleg ha az uniós gyógyszergyártás lemaradásban van világviszonylatban, hiszen az első öt legnagyobb gyógyszeripari cégből egy sincs uniós területen, miközben kettőnek a székhelye az EU-n kívüli Svájcban van bejegyezve és található annak központja.

Életmentő kutatás

Ráadásul fontos látni, hogy a hosszú távú célok (legyenek olcsó oltások) és a rövid távú célok (az embereknek mihamarabb kell biztonságosan beadható oltás) közötti feszültség megoldására is megnyugtató választ kell adni, mert

Jónap Richárd, a Concorde befektetési portfoliómenedzsere szerint (még a Trump elnök által irányított) Egyesült Államok az első pillanattól fogva, azaz 2020 májusától kezdve jelenidőben élte meg az oltási kampányt, addig az Európai Unió „szokásához híven a végtelenül rendelkezésre álló jövőidőben gondolkozott erről a kulcsfontosságú kérdésről”. Ennek okát abban látja az elemző, hogy: „Gyakran láthatunk sebességkülönbséget egy-egy válsághelyzetre adott válasz gyorsaságában az USA és az Európai Unió között. Így volt ez például a 2008-2009-es válság alatt és utána is, az európai intézkedések jóval lassabbak voltak.” Sőt,

Az össznemzeti fontosságú tudományos kihívások kutatására a cégek számára kutatási infrastruktúrát kínáló szövetségi finanszírozású kutatási és fejlesztési központok mellett egy új modellt hoztak létre villámgyorsan „Hiperűrsebesség” (Warp) Művelet  néven, amely a kutatás és a gyártás támogatása mellett immáron az elosztás logisztikáját is koordinálja.

Erre a következtetésre jutott a Financial Times is már 2021. januárjában, rámutatva arra is, hogy

úgy, hogy lényegében lemondott olyan szokásos feltételekről és a mellékhatásokkal kapcsolatos garanciákról, amelyek esetén a gyártók vonakodtak volna a szerződések megkötésétől, mert a rövid kísérletezési és bevizsgálási idő miatt túl kockázatosak lettek volna pénzügyileg.

Az EU alábecsülte a vakcinák értékét

A kalkulációk szerint

Mi több: időben érkezhettek volna a vakcinaszállítmányok is, nem beszélve a turisztikai szezon megtartásának a lehetőségéről. 

Mindezek után érdeklődéssel követtem nyomon azt, hogy az uniós vakcinaigazolványnál valóban „kitiltják-e” a keleti vakcinákat az uniós intézmények döntése esetén. (Korábban jónéhány hazai politikus is azzal kampányolt, hogy a keleti vakcinával oltott magyarok nem utazhatnak majd az EU-ban.)

Hogy miért volt ez igen érdekes? A hivatalos adatok szerint 2019-ben 3 millió kínai turista érkezett Európába nyaralni és akkor nem beszéltünk azokról az országokról, ahol egyébként már jelenleg is a „kínai” vakcinával oltanak.

méghozzá 10 százalék feletti mértékben. Ráadásul Dél-Korea már 2020. novemberében (!) bejelentette, hogy 150 millió adag Sputnik-vakcinát fog gyártani. Dél-Korea nemcsak az egyik legfejlettebb gazdasággal és technológiai iparral rendelkező nemzet, hanem a legfrissebb, Bloomberg innovációs indexe alapján is világelső.

Másképpen fogalmazva, mindazok, akik (nemcsak) hazánkban az elmúlt hónapokban mereven, a világban zajló vakcinaversenyről szándékosan tudomást nem véve ragaszkodtak a nyugati (azaz „uniós” engedélyezésű) vakcinákhoz és elutasították a „keleti oltásokat”, azok valójában nem (csak) oltásellenesek voltak, hanem a mihamarabbi nyitás ellenében (is) politizáltak, hiszen

Vállald a felelősséget!

Amikor a (politikai) kampányokról esik szó, akkor mindig valaki másnak (EU, kormány, önkormányzat) felelősségét firtatják. Nos, lenne most egy egyéni aspektus is:

Hogy miért? A World Obesity legfrissebb, márciusban megjelent átfogó jelentése (COVID-19 and obesity: The 2021 Atlas) több mint száz tanulmány és egyéb vizsgálat, elemzés alapján egyértelműen kimutatta, hogy

a kórházi kezelés, az intenzív ellátás és a gépi lélegeztetés szükségességének. Azokban az országokban ugyanis, ahol a felnőtt lakosság kevesebb mint a fele túlsúlyos, a koronavírus okozta halálozás valószínűsége legfeljebb az egytizede annak a szintnek, amelyet azokban az országokban mértek, ahol  a lakosság több mint fele túlsúlyosnak minősül. (És akkor azt is érthetjük, hogy Ázsiában miért kedvezőbbek a halálozási adatok.) 2021. február végéig

Ez az IMF becslése szerint – a 2020-2021-es évekre vetítve – már eddig is 10 trillió dollár veszteséget jelent a gazdaságoknak, amely összeg 2025-ig további 12 trillió dollárral fog nőni. 

Ráadásul a szakértők sokasága, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), de még a legjelentősebb tanácsadó cégek, mint például az Andreessen Horowitz elemzője, Vijay Pande is azt állítja, hogy az egészségügyi ellátás és intézményrendszer legfeljebb 10 százalékban, a társadalmi viszonyok 15 százalékban, míg a genetika már 30 százalékban, de a legnagyobb mértékben, vagyis 40 százalékban az életmód a ludas a megelőzhető halálokok tekintetében. Ugyanakkor a következő, hasonló járványok és az egészségügy tehermentesítése érdekében szükség lehet egy nemzeti súlyminimumra is:

A néhai liberális amerikai elnök, John Fitzgerald Kennedy a beiktatási beszédjében azt mondta, hogy: „Ne azt kérdezd, hogy mit tehet az ország érted, hanem azt, hogy Te mit tehetsz az országodért!” Kennedy indította útjára az űrprogramot is, de sajnos nem élhette meg azt a holdraszállást, ami nagy lépés volt az emberiség számára. A mindenki előtt álló hosszú távú és rajta múló kis, első lépés lehet (nagyjából és testalkattól függően): mínusz 5 kg. 

Ne feledjük Kennedy szavait: most Önön a sor!

(Címlap: MTI/EPA/Martin Divisek)