Kína legújabb ötéves terve kulcsfontosságú a 2060-as zéró kibocsátáshoz

A terv főbb pontjai a következők:

• Peking a következő 5 évben 7 százalékkal többet költene kutatás-fejlesztésre évente, egészen 2025-ig.
• Céljuk, hogy önellátóvá váljanak, hiszen az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatuk egyre romlik.
• Tovább korlátozzák a félautonóm területeik önrendelkezését.

2020-ban a kínai gazdaság 2,3 százalékkal növekedett, mely 44 év után a legalacsonyabb érték, azonban ezzel Kína volt az egyedüli vezető gazdaság, amely még a koronavírus-válság közepén is növekedett. Az ötéves tervük szerint 6 százalék feletti növekedést szeretnének elérni minden évben.

Zéró károsanyag kibocsátás Kínától?

Az Egyesült Államok után Kína a második legnagyobb gazdaság, valamint a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója is. A párizsi megállapodás szerint a globális szén-dioxid kibocsátást az évtized végéig a felére kell csökkenteni, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését mérsékelni lehessen, így Kína hozzájárulása meghatározó ebben a törekvésben.

Ez a cél pedig összhangban van a tudományos szakvéleményekkel, miszerint az egész világnak el kéne érnie a zéró kibocsátást az évszázad közepére. 

Amennyiben ezek a célkitűzések megvalósulnak, úgy a világ jó eséllyel kordában tudja tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését. A modellek szerint Kína már 2030 előtt el fogja érni a a károsanyag-kibocsátási csúcspontját, mely után folyamatosan csökkentve érheti el 2060-ra a zéró értéket. 

Azonban a környezettudatos tervekbe beleszólt a koronavírus-járvány, ugyanis a pandémia miatti lezárások következtében annyira megtorpant 2020-ban a gazdaságuk, hogy az újraindítás érdekében több széntüzelésű erőmű beruházást fogadtak el, mint az előző két évben összesen. Emellett pedig nem szabad elfelejteni, hogy Kína szénfüggősége mélyreható, ugyanis az iparuk teljes mértékben erre támaszkodik, és munkahelyek millióit biztosítják az erőművek.

ENSZ tárgyalás a küszöbön

Peking ezenkívül újabb határidő előtt áll; idén novemberben tartják Glasgowban az ENSZ létfontosságú éghajlati tárgyalását, a Cop26-ot. A párizsi megállapodás értelmében az országoknak 2020-ig kötelezettségvállalásokat kellett kitűzniük, hogy miként szorítják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Ez a menetrend a járvány miatt csúszott, de az ENSZ egyértelművé tette, hogy az új nemzeti terveket 2030-ig meg kell valósítani. Ebből adódóan minden nagy gazdaságnak nyomás nehezedik a vállára, hogy megvalósítsák a terveket. Azonban a világ szeme még mindig az Egyesült Államokon és Kínán van, mint a világ két legnagyobb gazdaságán és károsanyag-kibocsátóján, hogy hogyan ugorják meg ezt az akadályt. 

Joe Biden, amerikai elnök már tett is lépéseket az ügy érdekében, és április 22-re összehívott egy csúcstalálkozót a világ vezetőivel, hogy megvitassák a Cop26 előtt az éghajlatváltozási stratégiát.

A cikk szerzője Blősz Dalma