Kína március végén közzétette az új ötéves gazdasági tervét, amely jelentős következményekkel bír a bolygó jövőjére nézve. 1953 óta ez a 14. gazdasági terv, amely a kínai állam gazdasági alapkövét képezi, meghatározza a társadalmi és környezeti törekvéseit, valamint a GDP és az ipari céljait.
A terv főbb pontjai a következők:
2020-ban a kínai gazdaság 2,3 százalékkal növekedett, mely 44 év után a legalacsonyabb érték, azonban ezzel Kína volt az egyedüli vezető gazdaság, amely még a koronavírus-válság közepén is növekedett. Az ötéves tervük szerint 6 százalék feletti növekedést szeretnének elérni minden évben.
Zéró károsanyag kibocsátás Kínától?
Az Egyesült Államok után Kína a második legnagyobb gazdaság, valamint a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója is. A párizsi megállapodás szerint a globális szén-dioxid kibocsátást az évtized végéig a felére kell csökkenteni, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését mérsékelni lehessen, így Kína hozzájárulása meghatározó ebben a törekvésben.
Ez a cél pedig összhangban van a tudományos szakvéleményekkel, miszerint az egész világnak el kéne érnie a zéró kibocsátást az évszázad közepére.
Amennyiben ezek a célkitűzések megvalósulnak, úgy a világ jó eséllyel kordában tudja tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését. A modellek szerint Kína már 2030 előtt el fogja érni a a károsanyag-kibocsátási csúcspontját, mely után folyamatosan csökkentve érheti el 2060-ra a zéró értéket.
Azonban a környezettudatos tervekbe beleszólt a koronavírus-járvány, ugyanis a pandémia miatti lezárások következtében annyira megtorpant 2020-ban a gazdaságuk, hogy az újraindítás érdekében több széntüzelésű erőmű beruházást fogadtak el, mint az előző két évben összesen. Emellett pedig nem szabad elfelejteni, hogy Kína szénfüggősége mélyreható, ugyanis az iparuk teljes mértékben erre támaszkodik, és munkahelyek millióit biztosítják az erőművek.
ENSZ tárgyalás a küszöbön
Peking ezenkívül újabb határidő előtt áll; idén novemberben tartják Glasgowban az ENSZ létfontosságú éghajlati tárgyalását, a Cop26-ot. A párizsi megállapodás értelmében az országoknak 2020-ig kötelezettségvállalásokat kellett kitűzniük, hogy miként szorítják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ez a menetrend a járvány miatt csúszott, de az ENSZ egyértelművé tette, hogy az új nemzeti terveket 2030-ig meg kell valósítani. Ebből adódóan minden nagy gazdaságnak nyomás nehezedik a vállára, hogy megvalósítsák a terveket. Azonban a világ szeme még mindig az Egyesült Államokon és Kínán van, mint a világ két legnagyobb gazdaságán és károsanyag-kibocsátóján, hogy hogyan ugorják meg ezt az akadályt.
Joe Biden, amerikai elnök már tett is lépéseket az ügy érdekében, és április 22-re összehívott egy csúcstalálkozót a világ vezetőivel, hogy megvitassák a Cop26 előtt az éghajlatváltozási stratégiát.
A cikk szerzője Blősz Dalma
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
A Politico szerint az ENSZ-tisztviselők azt tervezik, hogy elvarázsolják Trump nagykövetét. Úgy vélik, jobban járnak, ha jóban lesznek Trump küldöttével, mintha harcolnának vele.
A miniszterelnök az ENSZ klímacsúcsán vesz részt kedden.
A Forbes egyszerű példával illusztrálta a helyzetet.
Kiss László bűnismétlés és a bizonyítás esetleges megnehezítésének veszélye miatt maradhat letartóztatásban.
