Joe Biden amerikai elnök kijelentette szerda esti kongresszusi országértékelő beszédében, hogy alig száz nappal a beiktatása után Amerika ismét mozgásba lendült.
Amikor januárban letette hivatali esküjét, egy válságban lévő nemzetet örökölt – jelentette ki.
„Az évszázad legsúlyosabb járványát, a legsúlyosabb gazdasági válságot a nagy gazdasági válság óta és a legsúlyosabb támadást a demokráciánk ellen a polgárháború óta” – mondta, hozzátéve: mostanra az ország „válságból lehetőségre” váltott.
„Amerika újból ragyog és megmutattuk a világnak, hogy nem adja fel”
– tette hozzá.
Az országértékelő, vagyis az „Unió állapotáról szóló” beszéd hagyományosan az amerikai politika egyik méltóságteljes eseménye. Az elnök ilyenkor a kongresszus két háza előtt számol be a választott politikusoknak és a nemzetnek az ország helyzetéről és várható politikája főbb elemeiről. Az Egyesült Államok alkotmánya kimondja, hogy az elnök „időről időre tájékoztatást ad a kongresszusnak az Unió állapotáról, és figyelmébe ajánlja azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek és célszerűnek ítél”.
Biden beszéde elején kiemelte: hivatalba lépése óta mintegy 220 millió koronavírus elleni vakcinát adtak be az Egyesült Államokban, amely „messze meghaladja” a január 20-án kitűzött 100 milliós célt. Hozzátette: az idősek halálozási aránya zuhan, és ma már minden 16 év feletti amerikai jogosult az oltásra. „Mindannyiótok segítségének köszönhetően” – mondta Biden a törvényhozóknak. Az elnök ismét felszólította az embereket, hogy oltassák be magukat.
Az első kongresszushoz intézett beszéde során Biden elmondta, hogy
az Amerikai Foglalkoztatási Terv „mérnököket és építőmunkásokat fog foglalkoztatni, akik energiahatékony épületeket és otthonokat fognak építeni.”
A környezetvédelmi tervek részleteiről szólva bejelentette, hogy 500 ezer elektromos töltőállomást telepítenek az autópályák mentén, a gazdák takarónövényeket ültetnek majd, hogy így csökkentsék a levegőben lévő szén-dioxidot. Leszögezte: nincs ok arra, hogy a szélturbinák ne Pittsburghben épüljenek meg Peking helyett.
„Az Amerikai Foglalkoztatási Terv milliónyi jól fizető munkahelyet fog teremteni, olyan munkahelyeket, amelyek segítségével az amerikaiak fel tudják nevelni a családjukat” – tette hozzá. Kiemelte, hogy emberek millióinak fognak segíteni abban, hogy visszatérhessenek a munkahelyükre, és rámutatott arra is, hogy a tervezett munkahelyek közel 90 százaléka nem igényel majd főiskolai végzettséget.
Beszédében felszólította az Országos Egészségügyi Központot (NIH), hozzanak létre olyan kutatási központot, amelynek célja, hogy áttöréseket érjenek el az olyan betegségekkel szemben, mint például a daganatos megbetegedések, az Alzheimer-kór, vagy a cukorbetegség. „Nem tudnék mást mondani, ami ennél kétpártibb lenne. Vessünk véget a ráknak!” – fogalmazott Biden.
„Belföldi konszenzusra van szükség ahhoz, hogy fenntartható legyen az Egyesült Államok globális versenyképessége, különösen Kínával szemben” – tette hozzá.
„Szeretnék találkozni olyanokkal, akiknek eltérő elképzeléseik vannak. Örömmel fogadjuk az ötleteket. De (.) nem lehetünk annyira elfoglaltak egymással versenyezve, hogy elfelejtjük azt a versenyt, amelyet a világ többi részével vívunk a 21. század megnyeréséért” – fogalmazott.
A tervezet finanszírozásával kapcsolatban az elnök ismét elmondta, hogy a leggazdagabb amerikaiaknak több adót kell majd fizetniük a jövőben.
„Itt az ideje, hogy az amerikai vállalatok és az amerikai emberek leggazdagabb 1 százaléka tisztességesen kivegye a részét az adózásból”
– tette hozzá.
Az afganisztáni csapatkivonást illetően azt mondta: vannak olyan amerikai katonák az ázsiai országban, akiknek már a szüleik is ott szolgáltak. „Megfizettünk Oszama Bin Ladennek, csökkentettük az al-Kaida terrorfenyegetését Afganisztánban, és most, két évtizeddel később ideje, hogy hazahozzuk a csapatainkat” – fogalmazott.
Oroszországgal kapcsolatban Biden azt mondta: „Putyin elnöknek egyértelművé tettem, hogy bár nem törekszünk a feszültség súlyosbítására, de cselekedeteiknek következményei lesznek, ha igaznak bizonyulnak”. A szankciók ügyében kifejtette: az Egyesült Államok arányosan reagált az orosz lépésekre. „Putyin most már megérti, hogy válaszolni fogunk „ – tette hozzá.
Biden egyúttal sürgette a kongresszust, hogy tegyen lépéseket a rendvédelmi szervezetek reformja érdekében, kiemelve, hogy helyre kell állítani a bizalmat a bűnüldöző szervek és az emberek között. A republikánusok ellenvetéseire utalva úgy fogalmazott: „együtt kell működnünk, hogy konszenzusra jussunk, de végezzük el a feladatot jövő hónapig, George Floyd halálának első évfordulójáig”.
A bevándorlást nélkülözhetetlennek nevezte az Egyesült Államok szempontjából, és felszólította a törvényhozókat, tegyenek lépéseket a „számtalan ember ügyében”, akik állampolgárságra vágynak. „Harminc éve beszélnek a politikusok a bevándorlási reformról, de semmit nem tettek. Ezt ideje kijavítani” – szögezte le.
Több mint egy órás beszédének végén az elnök a január 6-i Capitolium elleni támadást egzisztenciális válságnak nevezte, amely „próbára tette a demokráciát.” Úgy vélte, a küzdelem nem ért véget, „a világ autokratái” ugyanis az amerikai demokrácia megszűnésére fogadtak. „Be kell bizonyítanunk, hogy tévedtek. Csak annyit kérek, hogy tegyük meg a magunkét mindannyian.
Az autokraták nem fogják megnyerni a jövőt. Mi fogjuk. Amerika fogja megnyerni”
– fogalmazott.
(MTI, címlap: MTI/AP/The Washington Post pool/Melina Mara)
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
Egyre több apró jele van annak, hogy visszavesznek nyugaton az előző évek LMBTQ-párti genderőrületéből. Az EU azonban fullba tolja a gendert, és leendő Tisza-kormánytól is ezt várják.
Kemény küzdelmet jósolnak az elemzések novemberre, a történelmi példák sem az elnök pártjának kedveznek, a jobboldal ingujjában azonban mégis lapulhat egy-két ász, amitől nem lefutott a mérkőzés.
A NATO minket elsősorban nem az oroszoktól védett meg, hanem a német, francia, angol álmodozásoktól.
Az egykori ukrajnai különmegbízott szerint Moszkva már nem képes pótolni saját veszteségeit, Kijev viszont hasznos tapasztalatra tett szert a háborúban.
Trump már a nukleáris kérdések miatt sem fogadná el az iráni javaslatot.
Cél a halálos gázolások teljes felszámolása.
Az Európai Bizottság több tisztségviselője szerint Magyar Péter mindkét reformnak ellenáll, arra hivatkozva, hogy azok további terhet jelentenének az államháztartás számára.
