Mérnökök a Hold felszíne alatt terveznek létrehozni egy olyan komplexumot, mely őrzője lehetne a Földön ma élő összes állat- és növényfaj örökítő-anyagának. Ezzel biztosítanák, hogy egy hatalmas katasztrófa és tömeges kihalás esetén is reprodukálható legyen a 6,7 millió faj bármelyike.
A Hold gyomrában
A terv megvalósítása hosszú éveket vehet igénybe, hiszen egyrészt a bázist a Holdon uralkodó speciális körülmények között kell kialakítani. Másrészt hatalmas feladat lesz az örökítőanyagok szállítása is, ami további 250 űrutazást jelent majd, hiszen fajtánként 50 darab minta raktározását tervezik, ami összesen 335 millió vetőmag, spóra és őssejt. Az alkalmas helyszín egy 2013-ban felfedezett felszín alatti természetes csőrendszer, melyben a lávafolyamok a puha kőzeten áthatolva 200 járatból álló rendszert alakítottak ki, még több milliárd évvel ezelőtt. A tudósok szerint a 100 méter átmérőjű alagutak tökéletes menedéket biztosíthatnak az értékes rakomány számára, megvédve azokat a káros napsugárzástól, a felületi hőmérsékletváltozásoktól és a mikro-meteoritoktól.
Dermesztő jövő
A létesítményt napelemek működtetnék, és lift segítségével lehet majd lejutni a földalatti járatokhoz. A mélyben elhelyezett konzerváló modulokban a magokat -180 Celsius fokon, míg az őssejteket -195,5 Celsius fokon tárolnák. A megvalósítás feltétele, hogy a hűtést biztosító krio-robotika technológia megfelelő fejlettségi szintet érjen el. Ugyanakkor mielőbb arra a problémára is megoldást kell találnia a mérnököknek, hogy az építmény fém részei ilyen hőmérsékleten, tartós használat esetén, hogyan maradhatnak épek és sértetlenek. Az is kérdés a tudósok szerint, hogy a gravitáció hiánya hogyan befolyásolhatja a megőrzött magok és őssejtek örökítőanyagát.
Katasztrofális kilátások
A Földön is létezik néhány hasonló mag- és génbank, például közel 1 millió magmintának ad otthont a Norvégia és az Északi-sark között található Svalbard egyik távoli szigetén található Global Seed Vault. Magyarországon a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ látja el az országos központi génbank funkcióját, mely teljeskörű növényi és haszonállat génmegőrzési tevékenységet végez. Abban az esetben azonban, ha valamilyen, az egész bolygót érintő, súlyos katasztrófa ellehetetleníti a jelenlegi ökoszisztémát, a Holdon tárolt minták segítségünkre lehetnének a fajok újraélesztésében.
75 ezer évvel ezelőtt például a Toba szupervulkán kitörése ezer éves lehűlési periódust okozott, melyet a jelenlegi fajok többsége képtelen lenne túlélni. Manapság pedig fenyeget a klímakatasztrófa, de egy kis jégkorszakot sem tartanak kizártnak egyes tudósok, és szupervulkán kitörésre is gyanúsan régen került már sor a Földön. Veszélyből tehát akad bőven, szóval jobb a biztonság.
A cikket fordította Papp Helga.
A miniszterelnök arról beszélt: készülnünk kell arra, hogy rengeteg olyan újítás, felfedezés, találmány, kísérlet várható a jövőben, ami megpróbál az ember számára élhető közeget teremteni élhetetlen területeken.
Új űrállomás fog épülni.
Egyszerre feleslegesnek tartani az űrkutatás kormányzati támogatását és állítani, hogy a baloldaltól is megkapta a terület a kellő figyelmet, ordító ismerethiány! Ferencz Orsolya írása.
Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Farkas Bertalan és Kapu Tibor a magyarság szívébe is beírták a nevüket.
„Ma egy kicsit egyenesebb a hátunk, magasabbra emeljük a tekintetünket, és jobban csillog az arcunk is. Jó áll nektek az űrkutatás” – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós a Liszt Ferenc repülőtéren, miután hazatért Amerikából.
Nyolc hónap után ismét magyar földre lépett Kapu Tibor, a HUNOR-program első kutatóűrhajósa.
Petschnig Mária Zita után Lengyel László is borította a bilit.
Egyre nagyobb az érdeklődés a Digitális Polgári Körök iránt, Kecskeméten is telt ház várja a miniszterelnököt.
