Váratlan lépéssel, hidrogénhajtással előzne kanyarban az innovációban leszakadó Szlovákia

Szlovákia kapaszkodna a hidrogénbe

A szlovák kormány szerdán jóváhagyta a gazdasági minisztérium javaslatát, amely támogatná a Szlovákiában kifejlesztett egyedi hidrogén-technológiák bemutatását a World Expo Dubai kiállításon. A kassai Műszaki Egyetemen eredményeit szeretnék bemutatni, amely elsősorban a hidrogén tárolására szolgál.

A kutatás-fejlesztésre fordított források tekintetében az EU-országok sorrendjében hátul kullog. Talán ezzel is magyarázható, hogy Richard Sulík gazdasági miniszter kinevezése óta többször is kiállt a hidrogénprogram mellett. 

Sulík már tavaly júniusban kifejtette, hogy a koronavírus utáni gazdasági újraindításkor

legalábbis nem kizárólagosan. Szerinte a személyautóknál is érdemes lenne a hidrogénmeghajtásra alapozni, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság a hidrogén felhasználását elsősorban a teherforgalomban, illetve a távolsági közlekedésben képzelte el.

Javaslatával a gazdasági minisztériumban sem aratott osztatlan sikert, hiszen a személyautók átállítása hidrogénre komoly infrastrukturális befektetéseket igényelne. A miniszternek viszont abban igaza van, hogy az elektromos autók elterjedését korlátozza az egy töltéssel megtehető rövid menettáv, illetve az akkumulátorok költséges gyártása, és egyelőre Szlovákia nem jeleskedett a töltőhálózat kialakításában.

ami során csak egyetlen végtermék keletkezik, a vízgőz. Igaz, azt is belátja, hogy egyelőre a hidrogén felhasználásának technológiája nincs igazán kidolgozva,

Ez a hozzáállás lecsapódott a koronavírus elleni gazdasági lépéseknél is. Hiszen míg a németeknél, ahol komoly piaca van az elektromos autóknak, támogatásokat nyújtott nemcsak az elektromos töltőállomások kiépítésére, hanem az elektromobilok vásárlására is, Szlovákia nem vezetett be ilyen lépéseket, annak ellenére sem, hogy már számos elektromos modellt gyártanak az országban.

Sulík minisztersége szinte első lépéseként Kassán elindította a Hidrogénkutató Központ létrehozását, amely a hidrogén személyautókban történő alkalmazását is célul tűzte. Mondta is:

A miniszter meg is jelölt három kutatási témát, a hidrogén gyártását, a tárolását, illetve annak égetését. 

A miniszter szerint a be- és kitárolásban, a tartályok fejlesztésében tett nagy lépéseket a kassai egyetem, és ezen területek kutatásában akár világvezetőnek is tekinthető, ezért érdemes támogatni. Kiemelte, hogy a hidrogénnel nemcsak a kassaiak foglalkoznak az országban, így gazdasági miniszterként kitörési pontként tekint a témára.

A hidrogén felhasználása

A hidrogén felhasználásának legfőbb gátja, hogy 14-szer könnyebb, mint a levegő. Amennyiben megfelelő mennyiségű hidrogént szeretnénk autónkba nyomni, akkor azt extrém, akár 700 bar nyomáson kellene megtenni. Ehhez már olyan tartályok kellenek, amelyeket szénszálakkal erősítenek. Ez az egyik erőssége a kassai kutatóknak, illetve, hogy a tároláshoz kifejlesztettek egy fémhidrides kompresszort, ahol a hidrogén a sűrítésnél nem érintkezik semmilyen mozgó részecskével. Ezzel mennének Dubajba is.

Az EU hidrogén-stratégiája

Az EU természetesen pozitívan tekint a hidrogénre, elsősorban arra, amelynek előállításához megújuló energiaforrásokat használnak. Az a stratégiai terv, hogy 2020 és 2024 között 6GW teljesítményű elektrolizátort helyeznének üzembe, amely egymillió tonna hidrogént állítana elő, természetesen megújulókból.  Egyben megkezdődne a hidrogén felhasználása a vegyiparban, és más területeken, akár a közlekedésben. 2025 és 2030 között a hidrogén már az energetikai rendszer részévé válna, ez elektrolizátorok teljesítményét 40 GW-ra emelnék, amely 10 millió tonna hidrogént tudna előállítani. A harmadik fázisban, 2050-re a hidrogén már elterjedne EU-szerte, a nehezen vagy csak nagyon költségesen CO2-mentesíthető ágazatokban is.

A terv szerint a hidrogént az iparban és a teherfuvarozásban használnák, lehetőség volna a felhasználására a kőolajfinomítókban, az ammónia vagy a metanol gyártásánál, illetve 2030 után az acéliparban.

A közlekedésben, az első fázisban a városi tömegközlekedéssel, illetve egyes vasúti járatoknál számolnak, ahol a dieselmozdonyokat váltanák fel a hidrogénmeghajtásúak. A későbbiekben számolnak a teherfuvarozásban való elterjedésével. Látnak lehetőséget a vízi fuvarozásnál, vagy a rövidebb tengeri hajózásoknál is. Persze mindehhez ki kell építeni a töltőállomások rendszerét. 

Van hidrogén, amit szeretnek a zöldek, van, amit nem

Jelenleg a hidrogén 95 százalékát fosszilis energiából állítják elő. Ezért hangsúlyozzák az európai stratégiában a megújulók felhasználását a hidrogén előállításakor, persze elfogadják, hogy rövid- és középtávon nem nagyon lehet megkerülni a fosszilis energiából előállított hidrogént.

Már csak azért sem, mert jelenleg a megújulókból (vagy a CO2 megkötésével előállított energiából) előállított hidrogén kilogrammja 2,5-5 euróba kerül, míg a fosszilisből 1,5-1,7 euróba. Hogy az ár kiegyenlítődjék, ahhoz emelkednie kellene a CO2 emisszióért fizetett illetéknek.

A zöldek már azzal sem értenek egyet, hogy a megújulókkal termelt hidrogént az EU egy kalap alá veszi a CO2 megkötésével előállított energiából előállított hidrogénnel.

Az EU-n belül sincs egyezség

Bár az európai vezetők többsége decemberben jóváhagyta a hidrogénprogramot, de a hidrogénre mégsem tekintenek egységesen. Ausztria, Luxemburg, Dánia, Portugália és Spanyolország csak a megújulók által előállított hidrogén felhasználását támogatná. Szlovákia álláspontja szerint, tekintettel saját energia-mixére, járhatónak tartja az atomenergia felhasználásával előállított hidrogén támogatását is. Ezzel azon országcsoportba sorolódott, amely az atomenergia (szürke) mellett elfogadja a CO2 megkötésével előállított energiából (kék) előállított hidrogén támogatását is.

Persze, a pragmatikus elképzelés szerint, az első fázisban inkább a hidrogén-felhasználás infrastruktúrájára kellene összpontosítani, és ehhez nem elegendő egyetlen ország elszántsága. Belátható az is, hogy egy ilyen ambiciózus hidrogénprogram elindítására a kezdeteknél nem lesz elegendő a megújulókból termelt hidrogén.

Szlovákia, mint aktív játékos 

Richard Sulík gazdasági miniszter szerint Szlovákia szívesen bekapcsolódna a programba, viszont a programot hosszú távú futásnak minősítette. Szlovákia álláspontja szerint földgázból (még ha le is kötik közben a CO2-t) előállított hidrogén tévút, főleg ha utána a hidrogént csak energetikailag hasznosítják.

és rögtön bejelentette az országot két projektbe is: a teherfuvarozásban való hidrogén-felhasználásba, illetve a logisztikai központok és városi közlekedés kiépítésébe. Egyben a szlovákiai hidrogén-projektekre való pályázati kiírás beadási határidejét is meghosszabbította, és a napokban teszik közzé az országra kidolgozott hidrogénstratégiát, amelynek egyik fő eleme a meglévő olcsó atomenergia felhasználása. 

Az elgondolás logikus, hiszen az elektromos áram elérhetősége és ára napközben is változik, míg az atomenergiáé stabil. Az éjjel megtermelt áramfelesleget vagy víz szivattyúzásával, vagy akkumulátorokban lehetne tárolni, de erre Szlovákiának nincs igazán kapacitása. Ezért reális az áramfelesleg kihasználása hidrogéntermelésre. Már csak azért is, mert 12 év után, a költségek megháromszorozódásával, de befejeződik a Mohi atomerőmű két új blokkjának építése. Sulík azt is megemlítette, hogy a szélenergia termelése meglehetősen hektikus, és ezeknek a rendszerbe való táplálásakor gondok adódnak a regulálással. Szlovákiának amúgy sincs sok lehetősége a szélerőmű parkok kiépítésére.

Sulík keddi bejelentése

Egyelőre lassan jönnek gazdasági miniszter által ígért gazdasági reformok, igaz a koronavírussal egy időben jutott a miniszteri megbízatáshoz, így más dolga is akadt. A kormánykoalíción belül sincs egyszerű helyzetben, hiszen az ő álláspontja szerint szabadabbra kellene engedni a gyeplőt a boltok, üzlethelységek bezárásánál, és ebben komoly vitái akadnak a kormányfővel. Mivel annyira nem híve a tömeges tesztelésnek, így Igor Matovič miniszterelnök amolyan koalíción belüli ellenzékévé vált. Persze Matovičnak is jól jön Sulík, mint bűnbak, aki egyszemélyben akadályozta meg a karácsony előtti országos tesztelést, és ezért szaladtak meg a fertőzésszámok. A koalíción belüli viszonyokról sokat mond, hogy

Nem tisztünk eldönteni kinek van igaza a kormányon belül, mindenesetre a hidrogént, ami egy könnyű elem, viszont nehéz téma, a vállára vette, és kedden, ahogy a szlovák kormányban megszokott, a közösségi oldalán tette közzé, hogy elkészült Szlovákia hidrogén-stratégiája. Igaz, a kisfilmen inkább egy aranyifjúnak néz ki, mint miniszternek, ahogy becsapja a csillogó, hidrogén-meghajtású Toyota Mirai ajtaját, azért ez mégis csak komoly eredménye. 

Főleg ha meg is valósulnak az elképzelések. Ha elfogadottá válik a hidrogén használata Szlovákiában, ha kiépülnek a hidrogén-töltőállomások. Ezekből már az idén ígérnek kettőt Pozsonyban és Kassán, darabját 1 és 4 millió euró között. Persze a stratégiai terv megléte még nem jelenti annak megvalósulását.
 

Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek.