Munkahelyteremtés helyett Biden egyszeri pénzosztással és minimálbér-emeléssel kívánja felvenni a harcot a koronavírussal, ami a RealClearPolitics szerint tönkretenné az eddig elért trumpi eredményeket. A szegénységet ugyanis ingyenpénz helyett munkahelyteremtéssel lehet érdemben csökkenteni.
Biden 15 dolláros minimális órabért akart bevezetni az Egyesült Államokban a gazdasági mentőcsomag részeként, de ezt a szenátus végül leszavazta.
Biden az egyszeri támogatásokra helyezte a hangsúlyt a gazdaságélénkítő csomagban. A frissen elfogadott javaslat értelmében az évi 75 ezer dollárnál kevesebbet keresők egyszeri, közvetlen juttatásként 1400 dollárt kapnak majd és heti 300 dollár jár azoknak, akik a vírus miatt vesztették el munkahelyüket.
Bernie Sanders korábbi elnökjelölt és Biden is azzal érvelt, hogy ne kelljen heti 40 óra munkával szegénységben élni. A két politikus korábban a megélhetési bért is emlegették.
Ha a baloldalnak a célja a szegénység csökkentése és a bérek növelése, akkor
– írja Andy Puzder.
Csúcson az amerikai szegénység
Az elmúlt hatvan évben a szövetségi minimálbér többször nőtt, de 2019-ben például nem. Ennek ellenére két évvel ezelőtt az amerikai szegénységi ráta 1,3 százalékponttal csökkent, ami a legnagyobb egy éves csökkenés 50 év alatt (az adatokat 1959-ben kezdték mérni).
10,5 százalékra zuhanva. A csökkenés legnagyobb haszonélvezője a kisebbségek voltak: a feketék munkanélküliségi rátája először csökkent 20 százalék alá, de a gyermekszegénység is 14,4 százalékra esett, ami 1973 óta a legkiseb érték.
Kevés figyelmet kapott, de a jövedelmi egyenlőtlenség is csökkent 2019-ben, mivel a jövedelemszerzők alsó 20 százalékának jövedelemi részesedése 2,4 százalékponttal nőtt. 2019-ben 4,1 millió amerikai került ki a szegénységből, ami 1966 óta a legnagyobb szám.
Rendkívül jól alakultak tehát a szegénységi mutatók Amerikában az elmúlt években, a baloldal mégis folyamatosan a minimálbér emelése mellett kampányol.
Pedig a RealClearPolitics elemzése szerint
A független Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO) friss jelentése szerint ugyanis a minimálbér emelése 900 ezer embert emelne ki a szegénységből. Csakhogy ez töredéke a 2019-es eredménynek, pedig akkor nem is nőtt a minimálbér.
Úgy tűnik, a szegénység csökkentésének valódi eszköze a makrogazdasági politikákban rejlik (a teljes foglalkoztatás megvalósításában), nem pedig a minimálbérekben és a pénzosztásban.
Az ingyenpénz csak olaj a tűzre
2019-ben az amerikai munkaadók versenyeztek az alkalmazottakért, a munkaerőpiac túlfűtött volt és ebben az évben minden előrejelzést felülmúlt a munkanélküliségi ráta csökkenése. Egymillióval több üres álláshely volt, mint munkanélküli. A foglalkoztatottak száma csúcsokat döntött és a folyamatos munkapiaci verseny havonta körülbelül 3 százalékkal növelte a béreket.
Természetesen az alacsonyabb jövedelmeknél a növekedés még magasabb volt. Ennek eredményeképp a minimálbért vagy az annál alacsonyabb jövedelmet kapó munkavállalók aránya 1,9 százalékra esett és az átlagos órabér rekordmagasságba csapott, amikor elérte az óránkénti 24 dollárt a pandémia előtt.
A Trump-adminisztráció növekedést támogató gazdaságpolitikája – alacsony adók, csökkentett szabályozások, hazai energiatermelés központba helyezése – munkahelyeket teremtett, ennek hatására nőttek a bérek, csökkent a szegénységben élők aránya és a jövedelmi egyenlőtlenségek is. Az elemzés szerint
A lap szerint egy minimálbér-emelés munkahelyeket szüntetne meg és csökkentené a természetes módon kialakult munkapiaci versenyt. Azzal érvelnek, hogy ha egy erőforrásnak megnő az ára, akkor a vállalkozások kevesebbet használják azt. Ez a munkaerőpiacon számos formában valósulhat meg: létszámcsökkenés, csökkentett munkaidő és nagyobb automatizálás (egyébként utóbbi kedvező is lehet annyiból, hogy növeli a gazdaság hatékonyságát, így a minimálbér emelése kedvező is lehet).
A Kongresszusi Költségvetési Iroda jelentése szerint
És a bevezetés időpontjáig is károkat okozna, mivel a vállalkozásokat elriasztja az a tudat, hogy a munkaerő-költségek emelkedni fognak a közeljövőben. A fokozatos bevezetés csak akkor működik, ha azt feltételezzük, hogy a vállalkozások a jelenlegi, nem pedig a jövőbeli kilátásaik alapján fektetnek be, de ez téves feltételezés lenne – írja az elemzés.
A CBO szerint
David Neumark és Peter Shirley közgazdászok egy korábbi tanulmányukban kimutatták, hogy a minimálbér emelése negatívan befolyásolja a foglalkoztatást, különösen a kevésbé képzettek, a tizenévesek és fiatal felnőttek körében.
Az elemzés azzal zárul, hogy a jelenlegi adminisztrációnak folytatnia kellene a növekedést ösztönző gazdaságpolitikát, támogatnia kell az alkalmazottakért folytatott versenyt anélkül, hogy kiszorítanák a fiatalokat és a kevésbé képzett embereket a munkaerőpiacról. A lap szerint
Makronóm-vélemény
A minimálbér emeléséről ellentmondó elemzések születtek. Különböző országokban és fejlettségi szinteken más-más hatásai lehetnek a minimálbér emelkedésének, így nehéz általánosítani. Számos tanulmány például azt találta, hogy az emelés nem okozza a munkahelyek megszűnését.
A fenti elemzés épp abban figyelemre méltó, hogy megkerüli a minimálbér gazdasági hatásainak egész problémáját és rávilágít arra, hogy ha egy országban megvalósul a teljes foglalkoztatás és a munkahelyteremtés politikáját folytatják, akkor a minimálbér már nem is lesz olyan fontos kérdés.
(Borítókép: MTI/EPA/Tannen Maury)
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
Kiszivárgott dokumentumok részletesen ismertetik a Trump-kormány tervét, amelynek célja az Európában befagyasztott orosz pénzeszközök feloldása és Moszkva visszavezetése a nemzetközi közösségbe.
Ezekkel az adócsökkentéssekkel ismét jelentősen nő a családok bevétele.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
A kártyákból befolyó a bevételek minden esetben az amerikai államkasszába folynak be.
A továbbjutás már megvan.
Túl messzire merészkedett Ursula von der Leyen.
