Digitális jegybankpénz: a világ már megint Kína után lohol

A kínai jegybank már 2014-bejelentette, hogy digitális jegybankpénz kifejlesztésébe fog. Habár ez akkoriban nem kavart túl nagy port a világsajtóban, a kínai bankárok azóta is gőzerővel dolgoztak azon, hogy mihamarabb bevezthesség a digitális jüant a mindennapi életbe. A fáradozásaik pedig kifizetődni látszanak, legalábbis ezt igazolja, hogy

Állami fejlesztésű Bitcoin?

A Bitcoin létének egyik alapvető eleme a decentralizáltsága, illetve az, hogy a központi bankoktól függetlenül próbálja betölteni a hagyományos fizetőeszközök összes funkcióját. Ez a dolgok jelenlegi állása szerint nagy jóindulattal is csak részben sikerült neki, hiszen az árfolyam nagy volatilitása miatt nehéz rá valós értékmérőként tekinteni. Emellett az elfogadottsága közel sem általános, így pedig fizetési eszköznek is elég nehézkesen nevezhető.

Azonban nem csak ebben a tekintetben tudtak újat mutatni a világnak anno a gyorsan elszaporodó kriptovaluták. Azt is bebizonyították, hogy a blokklánc technológia segítségével lehetséges egy olyan elektronikus rendszert létrehozni, mely lényegében teljesen védett a kibertámadásokkal szemben, így pedig biztonságos terepet adhat a pénzmozgások lebonyolítására. Ezt felismerve nem meglepő, hogy a jegybankok is ebbe az irányba kacsintgatnak az utóbbi időben,

A modern jegybanki gondolkodás hívószava a digitalizáció

A kínai digitális jüan témájában nemrég a Külügyi és Külgazdasági Intézet rendezett online beszélgetést, melyen Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója is részt vett. Ő az eseményen úgy fogalmazott, hogy a digitalizáció jelensége egy olyan „megatrend” a mai világunkban, amire a jegybankoknak mindenképpen valamiféle választ kell találniuk. Szerinte ugyanis jelenleg azt a folyamatot láthatjuk a pénzügyek világában, hogy „az államilag kontrollált fizetőeszközök” – a fintechek hatására – „elkezdtek kiszorulni a piacokról”. Erre a jelenségre több lehetséges állami reakció is adható, így néhol tiltással vagy épp szigorúbb szabályozással próbálják elejét venni a teljes kontrollvesztésnek, azonban a dolgok elébe is lehet menni ehelyett: Kolozsi szerint ha digitális pénzt bocsátanak ki, azzal a „jegybankok is belépnek a »versenypályára«, a digitális pénz kibocsátásával, egyfajta jegybanki megoldásként”.

Az pedig, ha egy ország bevezeti a digitális pénzt, komoly versenyelőnyt is jelenthet majd a jövőben. A szakértő szerint ugyanis

Loholunk a kínaiak után, holott azt sem tudni, legális-e ez

Az utóbbi időben a világ pénzügyi vezetői nem győzték már-már egymást is túllicitálva is hangsúlyozni, hogy a digitális pénz jelenti a jövőt. Ennek a kommunikációs versenynek az egyik legnagyobb hangú szereplője az Európai Központi Bank vezetője, Christine Lagarde. Habár az eurót kibocsátó szervezet egyelőre még nem hozott formális döntést róla, hogy bevezetik-e majd idővel a digitális pénzt, Lagarde szerint ennek lehetőségére mindenképpen készülni kell.

Azonban a hiába a nagy optimizmus: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég közzétett elemzése szerint a gazdasági döntések meghozatala előtt érdemes volna jogi szempontból is körüljárni a helyzetet. A kutatók ugyanis azt találták, hogy a világ központi bankjainak majdnem négyötödének nem biztosított a megfelelő törvényi jogosítványa a digitális pénzek kibocsátására. A lakossági felhasználás lehetőségei pedig még ennél is rosszabbak:

Címlap: Unsplash/saját szerkesztés