Miközben a legnépszerűbb kriptovaluták az utóbbi idők csillagászati árfolyamairól ismét gyors mélyrepülésbe kezdtek, a világ jegybankjai az elmúlt években azon kezdtek el gondolkozni, hogy nekik is ki kellene bocsátaniuk egy blokklánc alapú digitális jegybankpénzt. Vajon ez lesz az első szög a Bitcoin-éra koporsójába?
A kínai jegybank már 2014-bejelentette, hogy digitális jegybankpénz kifejlesztésébe fog. Habár ez akkoriban nem kavart túl nagy port a világsajtóban, a kínai bankárok azóta is gőzerővel dolgoztak azon, hogy mihamarabb bevezthesség a digitális jüant a mindennapi életbe. A fáradozásaik pedig kifizetődni látszanak, legalábbis ezt igazolja, hogy
A bankszámlám eddig is elektronikus volt, mégis mi ebben az akkora szám?
A digitális jegybankpénz a felhasználói oldalról nagyban hasonlít majd a mostani elektronikus bankszámlákra, hiszen felhasznóként ezt is majd egy erre a célra szolgáló online alkalmazással érhetjük majd el, s használhatjuk fel. Ami azonban különlegessé teszi, az a dolog mögöttes logikája. Eddig ugyanis csak a kereskedelmi bankok bocsátottak ki digitális fizetőeszközöket – ezek viszont közel sem voltak kockázatmentesek. A számlánkon tartott pénz biztonságáért a bankunk felelt, s baj esetén a különböző betétbiztosítási alapok nyújthattak csak megoldást.
A jegybank által kiadott digitális pénz ebben a tekintetben hozhat majd komoly változást, hiszen a központi bankok – mint a pénzkibocsátás monopóliumának birtoklói – által kiadott digitális fizetőeszközök biztonságát (csakúgy, mint a kezünkbe vehető bankjegyek esetében) a teljes gazdaság teljesítménye szavatolja, s így lényegében kockázatmentesnek tekinthetők majd.
Állami fejlesztésű Bitcoin?
A Bitcoin létének egyik alapvető eleme a decentralizáltsága, illetve az, hogy a központi bankoktól függetlenül próbálja betölteni a hagyományos fizetőeszközök összes funkcióját. Ez a dolgok jelenlegi állása szerint nagy jóindulattal is csak részben sikerült neki, hiszen az árfolyam nagy volatilitása miatt nehéz rá valós értékmérőként tekinteni. Emellett az elfogadottsága közel sem általános, így pedig fizetési eszköznek is elég nehézkesen nevezhető.
Azonban nem csak ebben a tekintetben tudtak újat mutatni a világnak anno a gyorsan elszaporodó kriptovaluták. Azt is bebizonyították, hogy a blokklánc technológia segítségével lehetséges egy olyan elektronikus rendszert létrehozni, mely lényegében teljesen védett a kibertámadásokkal szemben, így pedig biztonságos terepet adhat a pénzmozgások lebonyolítására. Ezt felismerve nem meglepő, hogy a jegybankok is ebbe az irányba kacsintgatnak az utóbbi időben,
A modern jegybanki gondolkodás hívószava a digitalizáció
A kínai digitális jüan témájában nemrég a Külügyi és Külgazdasági Intézet rendezett online beszélgetést, melyen Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója is részt vett. Ő az eseményen úgy fogalmazott, hogy a digitalizáció jelensége egy olyan „megatrend” a mai világunkban, amire a jegybankoknak mindenképpen valamiféle választ kell találniuk. Szerinte ugyanis jelenleg azt a folyamatot láthatjuk a pénzügyek világában, hogy „az államilag kontrollált fizetőeszközök” – a fintechek hatására – „elkezdtek kiszorulni a piacokról”. Erre a jelenségre több lehetséges állami reakció is adható, így néhol tiltással vagy épp szigorúbb szabályozással próbálják elejét venni a teljes kontrollvesztésnek, azonban a dolgok elébe is lehet menni ehelyett: Kolozsi szerint ha digitális pénzt bocsátanak ki, azzal a „jegybankok is belépnek a »versenypályára«, a digitális pénz kibocsátásával, egyfajta jegybanki megoldásként”.
Az pedig, ha egy ország bevezeti a digitális pénzt, komoly versenyelőnyt is jelenthet majd a jövőben. A szakértő szerint ugyanis
„a digitális jegybankpénz az országok monetáris szuverenitását megőrzi, azt az országot nem fogják »szétszedni« a spekulatív pénzek”.
A digitális pénz tovább mélyítheti a kínai digitális diktatúrát
Mint ahogy a technológiai fejlődés legtöbb vívmányát, úgy természetesen a jegybank által kiadott digitális pénzt is fel lehet kevésbé nemes célokra is használni. Az a tény pedig, hogy a fejlesztések jelenlegi éllovasa Kína, aki nem épp a lakosai magánszférájának tiszteletben tartásáról híres a nemzetközi berkekben, sokak szemében komoly aggodalomra ad okot.
Ugyanis, amennyiben széles körben elterjed a digitális pénz, úgy – megfelelő adatvédelmi intézkedések híján – a kínai jegybank közvetlenül ráláthat majd minden egyes állampolgár minden egyes tranzakciójára. Ezt feltételezve pedig nem nehéz elképzelni, hogy az így keletkező rengeteg adatot vajon milyen célra használná fel az az állam, amely már most is egy online pontrendszer alapján minősíti saját polgárait.
Loholunk a kínaiak után, holott azt sem tudni, legális-e ez
Az utóbbi időben a világ pénzügyi vezetői nem győzték már-már egymást is túllicitálva is hangsúlyozni, hogy a digitális pénz jelenti a jövőt. Ennek a kommunikációs versenynek az egyik legnagyobb hangú szereplője az Európai Központi Bank vezetője, Christine Lagarde. Habár az eurót kibocsátó szervezet egyelőre még nem hozott formális döntést róla, hogy bevezetik-e majd idővel a digitális pénzt, Lagarde szerint ennek lehetőségére mindenképpen készülni kell.
Azonban a hiába a nagy optimizmus: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég közzétett elemzése szerint a gazdasági döntések meghozatala előtt érdemes volna jogi szempontból is körüljárni a helyzetet. A kutatók ugyanis azt találták, hogy a világ központi bankjainak majdnem négyötödének nem biztosított a megfelelő törvényi jogosítványa a digitális pénzek kibocsátására. A lakossági felhasználás lehetőségei pedig még ennél is rosszabbak:
Címlap: Unsplash/saját szerkesztés
Hszi Csin-ping olcsó zöldtechnológiákkal és globális MI-szabványokkal építi Kína befolyását a fejlődő világban. Peking alternatívát kínál Washingtonnal szemben, miközben hosszú távú gazdasági és geopolitikai előnyöket szerez.
Az amerikai valutacsere-megállapodásnak nincsenek „életvezetési” apróbetűs feltételei. Csupán az, ami: erős pénzügyi garancia az országnak, dollárbiztosítékkal. Petri Lukács Ádám írása.
Ukrajna egy új, négyéves hitelezési megállapodásról tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal.
A sikeres kínai üzletember bőkezű mecénás, aki támogatja a kultúrát, szülőföldjét és alma materét, míg gyermekeit elit oktatási intézményekbe járatja. Kádár Gergely írása.
Az elnök szerint az ország „nem fog meghátrálni, ha a szuverenitásáról van szó”.
„Ha rápillantasz erre a térképre, valami nagyon nem stimmel a Tisza Párt logikájával” – mutatott rá Sebestyén Géza.
Őshonos népek műtárgyait szolgáltatta vissza Kanadának XIV. Leó pápa.
Napokig töprengtem, kit kérdezzek meg a szegénységről, mert sokan sokféle okosságot tudtak volna mondani. Végül úgy döntöttem, olyasvalakivel ülök le beszélgetni, akit a világ nélkülözőnek lát, s őt kérdezem arról: ki a szegény.
