Az éghajlatváltozás elleni küzdelem legfőbb szereplőjeként, általában a szárazföldi erdőket emlegetjük, ezek a „zöld” szénökoszisztémák. Azonban nem ők az egyetlenek, akik természetes képességükből adódóan védekezni képesek a klímaváltozás ellen.
Három tengerparti faj is létezik, amelyek szintén rendkívül hatékonyak a szén-dioxid megkötésében: a mangrove, a tengeri fű és a sós mocsár. Az ilyen és hasonló part menti, ökológiai rendszerek által felfogott és tárolt szén, „kék szén” néven ismert.
A „kék” szén-dioxid-ökoszisztémák nemcsak megakadályozzák az éghajlatváltozást, de meg is védik a parti közösségeket annak káros hatásaitól. Így például a tengerek emelkedésétől és azok áradásától, valamint fontos élőhelyeket biztosítanak a tengeri élőlények számára. Sajnos az emberek folyamatosan figyelmen kívül hagyják e hihetetlen életközösségek előnyeit, és riasztó sebességgel pusztítják őket. Becslések szerint percenként legalább három futballpályányi tengerparti élőhely tűnik el.
Csendes és titokzatos klímaharcos, a Mangrove
A mangrove fák vagy cserjék, a trópusokon és a szubtrópusi területeken találhatóak a partvonal mentén. Bár a pontos becslések eltérnek, világszerte legalább 50 mangrovefaj létezéséről tudunk. Könnyen megkülönböztethető növényfaj a kusza gyökereinek köszönhetően, melyek a föld felszínén terülnek szét.
A mangrove „igénytelen” növény, amely egyedülállóan alkalmazkodik a barátságtalan körülményekhez a túlélés érdekében. Ott növekszik, ahol a föld találkozik a tengerrel, ezért rendszeresen elárasztja a sós víz, amikor megérkezik az árapály. Erős, gólyalábszerű gyökerei stabilan tartják őt, amikor víz alá merül. A legtöbb fát a sós tengervíz megöli, a mangrove képes kiszűrni a só nagy részét, amikor az elér a gyökereibe. A mangrove föld feletti gyökérrendszere a „lélegzésben” is segíti, ami lehetővé teszi számára, hogy az oxigénszegény talajban boldoguljon.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Rég kaptunk ilyen dicséretet.
Egy kutató egyenesen klíma-K.O.-ról beszél a Balatonnal kapcsolatban. Lényegében bármi megtörténhet, és minden egyszerre fog változni.
Még csak most ébredünk rá, hogy mennyiféle mikroszennyeződést juttatunk a természetbe többek között testápolási termékeink által.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kameracsapdája egy veszélyes, idegenhonos állatot rögzített.
A Drogkutató Intézet szemléjéből kiderült: a drogok legalizációja nem csak az emberekre, hanem az állatvilágra is veszélyes hatással van.
A COP29 klímacsúcs évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozást ígér 2025-től, de a fejlődő országok által kért 1300 milliárd dollártól messze elmarad, komoly kritikákat váltva ki ezzel.
Megnéztük, miként válik a „kontextusba helyezés” gazdasági értelemben jelentéseltolássá, és mit olvas bele a HVG a miniszterelnök gazdasági állításaiba.
A Berlinből hazatérő szakember egyelőre türelmet kért a szurkolóktól.
