Az éghajlatváltozás elleni küzdelem legfőbb szereplőjeként, általában a szárazföldi erdőket emlegetjük, ezek a „zöld” szénökoszisztémák. Azonban nem ők az egyetlenek, akik természetes képességükből adódóan védekezni képesek a klímaváltozás ellen.
Három tengerparti faj is létezik, amelyek szintén rendkívül hatékonyak a szén-dioxid megkötésében: a mangrove, a tengeri fű és a sós mocsár. Az ilyen és hasonló part menti, ökológiai rendszerek által felfogott és tárolt szén, „kék szén” néven ismert.
A „kék” szén-dioxid-ökoszisztémák nemcsak megakadályozzák az éghajlatváltozást, de meg is védik a parti közösségeket annak káros hatásaitól. Így például a tengerek emelkedésétől és azok áradásától, valamint fontos élőhelyeket biztosítanak a tengeri élőlények számára. Sajnos az emberek folyamatosan figyelmen kívül hagyják e hihetetlen életközösségek előnyeit, és riasztó sebességgel pusztítják őket. Becslések szerint percenként legalább három futballpályányi tengerparti élőhely tűnik el.
Csendes és titokzatos klímaharcos, a Mangrove
A mangrove fák vagy cserjék, a trópusokon és a szubtrópusi területeken találhatóak a partvonal mentén. Bár a pontos becslések eltérnek, világszerte legalább 50 mangrovefaj létezéséről tudunk. Könnyen megkülönböztethető növényfaj a kusza gyökereinek köszönhetően, melyek a föld felszínén terülnek szét.
A mangrove „igénytelen” növény, amely egyedülállóan alkalmazkodik a barátságtalan körülményekhez a túlélés érdekében. Ott növekszik, ahol a föld találkozik a tengerrel, ezért rendszeresen elárasztja a sós víz, amikor megérkezik az árapály. Erős, gólyalábszerű gyökerei stabilan tartják őt, amikor víz alá merül. A legtöbb fát a sós tengervíz megöli, a mangrove képes kiszűrni a só nagy részét, amikor az elér a gyökereibe. A mangrove föld feletti gyökérrendszere a „lélegzésben” is segíti, ami lehetővé teszi számára, hogy az oxigénszegény talajban boldoguljon.
A COP29 klímacsúcs évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozást ígér 2025-től, de a fejlődő országok által kért 1300 milliárd dollártól messze elmarad, komoly kritikákat váltva ki ezzel.
Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató szerint alapvetően más élet várhat ránk, és eljött az ideje szembenézni ezzel.
Egy friss kutatás meglepő eredménye szerint bár a globális felmelegedés folytatódik, annak üteme az elmúlt évtizedekben nem gyorsult. Ez új megvilágításba helyezheti a klímaváltozás kutatását, és jól mutatja a „tudományos jóslatok” számos bizonytalansági faktorát.
Komoly kihívás előtt a téli olimpia: 2040-re mindössze tíz ország marad a Földön, amely megbízható úti cél lehet a havas sportok szerelmesei számára.
Rövidesen el kell kezdenünk gondolkodni az Antarktisz benépesítéséről – vallja Doaa Abdel-Motaal, a francia Sciences Po egyetem oktatója, aki az MCC-ben adott elő. Interjúnk!
Az egykori parlamenti képviselő, miniszter úgy véli, a kormánypárt humorral, értelmes vitákkal és gazdasági eredményekkel tudna sikert elérni a Tisza Párttal szemben.
Az Amerikai Bibliatársulat csütörtökön tette közzé a State of the Bible USA 2024 új kutatása foglalkozott a témával.
