„Olyan tényre bukkantunk, ami elborzasztott mindannyiunkat” – újabb természeti katasztrófával nézhetünk szembe

Sokan tudjuk, milyen káros lehet a fentanil az emberre, de mi a helyzet az állatokkal? A Texas University-Corpus Christi több kutatója is erre a kérdésre igyekszik megtalálni a választ, miután a fentanil nyomait találták palackorrú delfinekben a Mexikói-öbölben – írja a Drogkutató Intézet legfrissebb cikkében.

2020 szeptemberében egy rutin csónakázási felmérés során az egyetemi kutatók egy döglött delfinre bukkantak, amely a vízen lebegett. Két évvel később a tetemet egy általános hormonális zsírelemzéshez használták, de

„Amikor elindítottam ezt a projektet, megcsináltuk az úgynevezett nem célzott tanulmányozást a zsiradékról, amely során az állat zsírját egy olyan műszerbe helyeztük, amely képes feloldani az összes benne lévő vegyületet. A várt eredmények pedig egy olyan tényre bukkantunk, amely elborzasztott mindannyiunkat” – mondta az egyik doktorandusz.

A kutatócsapat rámutatott, hogy több mint 3000 különböző vegyület található a delfinek szervezetében. A vizsgálat során számos gyógyszerkészítményt találtak, köztük nyugtatókat és fentanilt is. (A fentanil az egyik legerősebb, klinikai alkalmazásban lévő szintetikus kábító fájdalomcsillapító – a szerk.)

A csapat a vizsgálat során legalább 89 delfinmintát elemezett, köztük 83-at élő delfinbiopsziával, hatot pedig elhullott delfinekből. A minták közül 30-ban találtak gyógyszert, valamint mind a hat elhullott delfinben fentanilt is.

„Nem ezt kerestük, ezért természetesen megijedtünk, amikor valami olyasmit találtunk, mint a fentanil, különösen a fentanilkrízis miatt, amely jelenleg zajlik a világon.

– idézi a Drogkutató Intézet a kutatócsapat egy tagját.

De vajon hogyan került a fentanil a delfinzsírba? – teszi fel a kérdést az Intézet. „Az egyik lehetőség, de nem az egyetlen, hogy a szennyvizünkből gyógyszerek és kábítószerek kerülhetnek ki. Valószínűleg, a delfin zsírszöveteibe a zsákmánya elfogyasztása során kerülnek be ezek a szerek” – mondta az egyik vezető tudós, aki úgy véli, hogy ez

„Egyes minták, amelyeket megvizsgáltunk, több mint egy évtizedesek. Úgy gondoljuk tehát, hogy ez egy régóta fennálló probléma, amelyet senki sem figyelt meg eddig, ezért mindenképp tovább folytatjuk a kutatásokat, azt remélve többek között, hogy fel tudjuk hívni a figyelmet a vadon élő állatok fontosságára, és azok megőrzésére” – fogalmazott a kutatócsoport tagja.

Nyitóképünk illusztráció. Forrás: Joseph Prezioso / ANADOLU / Anadolu via AFP