A képviselők szerint a megfelelően megállapított minimálbér megoldást jelent az egyenlőtlenségek csökkentésére és a dolgozói szegénységre. Az EP tagjai a jelentésben indítványozták azt is, hogy az atipikus módon foglalkoztatott vagy nem hagyományos munkaviszonyban dolgozóknak biztosítsanak másokkal azonos jogokat, és vezessenek be a jelenleginél jobb munka-szabadidő arányt.
A minimális munkakörülményekre vonatkozó jogszabályokat minden munkavállaló esetében be kell tartani: ez fontos eleme a dolgozói szegénység elleni harcnak – hangsúlyozták a képviselők. Mivel a nőket nagyobb valószínűséggel sújtja a szegénység és társadalmi kirekesztés, ezért a nemek közötti bérszakadék felszámolása és a megfizethető, jó minőségű gyermekgondozás is fontos szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben.
Az uniós statisztikai hivatal meghatározása szerint dolgozói szegénységről akkor kell beszélni, ha a munkavállaló félévnyi munkájáért kapott összjövedelme a szociális juttatásokkal együtt nem éri el a háztartásokra számított éves nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát. Uniós adatok szerint
2018-ban az európai munkavállalók 9,4 százalékát, Magyarországon 8,4 százalékát fenyegette a dolgozói szegénység.
Az Európai Bizottság novemberben terjesztette elő a megfelelő minimálbérrel kapcsolatos javaslatát, amely méltányos minimálbért és tisztességes megélhetést hivatott biztosítani az uniós munkavállalóknak, bárhol dolgozzanak is.
Kósa Ádám, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a jelentéshez kapcsolódó vitában hangsúlyozta, hogy
Magyarország a munkahelyteremtést választotta a segélyek helyett, mert az adja meg a legtöbb esélyt arra, hogy csökkenjen a szegénység.
Mint fogalmazott, a magyar kormány kézzelfogható eszközökkel küzd a szegénység ellen, úgymint az adócsökkentés, a családok és gyermekek támogatása vagy a felelős költségvetési politika. A magyar intézkedések sikerességét a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) adatai is alátámasztják – fűzte hozzá.
Kósa szerint a dolgozói szegénység felszámolása kiemelt cél kell, hogy legyen, hiszen a munkaalapú társadalomban a munkabérnek elegendőnek kell lennie a tisztességes megélhetéshez. Sajnálatosnak tartja viszont hogy a jelentés olyan „esztelen baloldali ígéreteket” tartalmaz, melyeket csak adóemelésekkel lehetne fedezni. Ilyen szerinte például a minimumjövedelem bevezetése, valamint a civil szervezetek, az NGO-k közvetlen hozzáférése az uniós forrásokhoz vagy a kelet-európaiak munkavállalásának korlátozása a nyugati tagállamokban; ugyanakkor az európai baloldal több jogot és juttatást adna az iratok nélküli illegális migránsoknak. A képviselő hozzátette: a magyar baloldal is nyíltan az adóemelés mellett van, ingatlanadót és vagyonadót vezetnének be, ám tervbe vették a személyi jövedelemadó és társasági adó megemelését is.
(MTI, címlap: MTI/EPA/Olivier Hoslet)