Persze ahány állam annyi e-számlázási rendszer. A spanyolok valós időben kötelezik a számlázási adatok benyújtását. Az olaszok megkülönböztetik a B2B (vállalat-vállalat), illetve í B2C (vállalat-végső felhasználó közötti számlákat.
A magyar rendszerhez minden vállalkozónak elektronikus postafiókot kellett nyitnia, amelyen keresztül hatékonyan kommunikál a hivatalokkal (Ügyfélkapu). Ennek a rendszernek az egyik eleme az elektronikus személyi igazolvány, és ezzel kapcsolódhat a Cégkapu rendszerre. Itt online kapcsolatban kötelezően közlik az adatokat a vállalatok számlázási rendszerei, amelyet kötelező rákapcsolni az adóhivatalra.
A magyar rendszer abban is különbözik, hogy a bejegyzés pillanatában már kérhető, hogy az új vállalat ÁFA fizetővé váljon. A szlovák adószakértők is nagyon hatékonynak tartják ezt a rendszert, amivel az adóhatóság célzottan tud ellenőrizni.
Papír alapú számlázás nagyon ritka, azt is csak hivatalos számlatömbön engedélyezett, amit 5 napon belül fel kell tölteni az e-rendszerbe. A rendszer bevezetésekor csak azokat a számlákat töltötték fel, ahol 100 ezer FT felett volt az ÁFA, ma már az összeset.
A rendszerhez módosítani kellet a könyvelőprogramokat, erre viszont elegendő idő állt rendelkezésre, és valószínű ez vár a szlovákiai vállalkozókra, persze mindez költséggel jár majd. Gondok valószínű a kisebb vállalkozóknál jelentkeznek majd, akiknél a könyvelést külső szolgáltatók végzik. Viszont várhatóan ezzel egyszerűsödnek különböző nyilatkozatok megtétele is, például az ÁFA-bevallás.