Az utazás soha nem lesz már olyan, mint volt.
Mikor évek múlva visszatekintünk, a mostani döntéseink és felkészültségünk eredményeit fogjuk magunk körül látni. Nem kell sokat visszamennünk az időben ahhoz, hogy egyértelműen lássuk az ok-okozati összefüggéseket, az evolúciós görbénk felgyorsulását: 1980-ban a manilai konferencián mondták ki először, hogy a turizmus fejlesztése nemzeti érdek, a modern turizmus először került meghatározásra, először tudatosult minden szakmai és állami vezetőben, hogy a globális gazdaság fejlődése és a nemzeti értékek bemutatása-láthatósága alapvetően összefügg az idegenforgalommal, ezért és rengeteg egyéb indikátor miatt is kell sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni rá.
12 év múlva, 1992-ben útjának indították a WorldWideWeb-et, 1996-ban megalapította a Microsoft az Expediát, 2000-ben elindult a Tripadvisor, amit 2004-ben felvásárolt szintén a Microsoft... Felgyorsult minden, a keresési és költési szokások egyre inkább áthelyeződtek a digitális térbe, de még mindig csak limitált formában a mobilitás hiánya miatt. Majd érkezett egy ember, aki életművének legfontosabb pontjaként 2007-ben bemutatta az iPhone-t, mely a szlogen szerint tényleg elhozta a zsebünkbe a világot egy eszközön keresztül. Steve Jobs, megmutatta, milyen alapokon tud és fog működni a fogyasztói társadalom a jövőben. Ekkor nagyságrendileg 800 millió eszköz csatlakozott a felhőhöz, mely napjainkra több, mint 60 milliárd a nemzetközi felmérések alapján. Kijelenthetjük, hogy a 2010-es évek a digitális forradalom évei voltak, majd ennek lezárulta után átléptünk a digitális korszakba, a jövő világait kezdtük építeni.
2017-ben belátható távolságra került az 5G hálózatok kiépítése, melyek telepítése 2019-ben meg is kezdődött. Ezzel párhuzamosan már több, mint 1,6 milliárd ember utazott globális szinten, ezzel a turizmus a világ GDP-jének nagyságrendileg 12%-át adta a tavalyi évben. Kimondták, kimondhatták, hogy nem csak a világban, de Magyarországon is aranykor köszöntött be, soha ekkora fejlődést és bevételt nem realizált előtte a szektor.
Szakmai berkeken belül 2015 és 2020 között legtöbbször a tömegturizmus hatásait vizsgáló tanulmányok és fejlesztési stratégiák láttak napvilágot, mit sem figyelve a már sok esetben is óriási károkat okozó rendezetlen, mérési és monitorozási módszertan nélkül áramló turista tömegekre, a megosztó gazdaság elsöprő fejlődési dinamikáira, a megfelelő jogi környezet hiányára és a környezetszennyezés soha nem tapasztalt mértékére. Nem figyeltünk, nem figyelünk, de még mindig a kezünkben a lehetőség, hogy valamit másképp, valamit tudatosabban és átgondoltabban csináljunk.
Elértünk 2020-ig, amikor a karbonmentes turizmus, az okosturizmus, a városszövet-szintű fejlesztések,az impulzus-cselekvés alapú társadalom és a diszruptív technológiák már nem a jövőt jelentik, sőt már régóta nem is csak a jövő hírnökei. Minden eszköz, technológia és lehetőség a kezünkben van ahhoz, hogy egy fenntarthatóbb és tervezhetőbb jövőt építsünk, hogy tiszteljük a múltat, megértsük a jelent és munkálkodhassunk a jövőn, Gróf. Széchenyi István szavait idézve.
Egy dologban teljesen biztos vagyok, hogy az utazás soha nem lesz már olyan, mint volt. A globális világszövet berepedt, a jövőben nem építkezhetünk egy elmúlt korszak alapjaira, meg kell teremtenünk ennek az új világrendnek a megfelelő fejlesztési és működési modelljét. Erre csak közösen lehetünk képesek, a szektor szereplőinek, egytől egyig össze kell fogniuk ahhoz, hogy megoldásokat találjanak egy sikeres jövő építéséhez.
Az elmúlt hónapokban nagyon sokan tették fel a kérdést, hogy ebben a kialakult helyzetben a digitális turizmus, a technológia megoldások jobban teret nyerhetnek e, és ha igen mikor, milyen formában. A válaszom egyszerű: a digitalizációnak nem kell teret nyernie, mert már évek óta a turizmus szektor fejlődésének alapjául szolgál, csak a legtöbb szereplőnek nem egyértelmű a hogyan és a miért. A különbség az elmúlt évekhez képest most csak annyi, hogy aki túl akarja élni a jelenleg is zajló válságot, annak egyetlen esélye, hogy átáll a digitális korszak alapvetéseire, optimalizálja és mérhetővé teszi a működését a digitalizáció által. Az UNWTO és a WTTC is több körben, kiadvány formájában jutatta el a turizmushoz köthető kormányzati, szakmai és piaci szereplőkhöz ajánlásait, melyben az innováció, a digitális technológiák és a kontaktusmentes működés kiemelt szerepet kapnak.
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
Olaszország felé az idei téli szezonban még az Egyesült Királyságnál is szélesebb kínálat áll rendelkezésre.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
