Romlott a német fogyasztók hangulata decemberben, már a harmadik egymást követő hónapban a GfK nürnbergi gazdaságkutató intézet kedden közölt felmérésének tanúsága szerint.
A nyári hónapok erőteljes javulása után ősszel megtört az emelkedő dinamika és érzékelhető csökkenésre váltott a Gfk fogyasztói hangulatindexe. A december első felében elvégzett felmérés szerint romlottak a fogyasztók jövedelmi várakozásai és nőtt a megtakarítási hajlandóság.
Az intézet előrejelzése szerint a decemberi mínusz 6,8 pontról mínusz 7,3 pontra süllyed a hangulatindex januárban, ami július óta a legalacsonyabb érték. Elemzők ennél is erősebb csökkenéssel, mínusz 9,5 ponttal számoltak januárra. Egy évvel ezelőtt, tavaly decemberben és idén januárban még egyaránt 9,7 ponton állt a hangulatindex értéke.
A Gfk metodikája szerint a hangulatindex nulla pont feletti értéke azt jelzi, hogy a fogyasztás éves összevetésben emelkedik, a nulla pont alatti érték pedig csökkenést mutat. A háztartások fogyasztásában éves szinten 0,1 százalékos változást jelez minden egyes pont.
A német kormány november 2-án vezette be a szigorítások első körét, így bezárták az éttermeket, bárokat és szórakozóhelyeket, de az üzletek még nyitva maradtak. Az új koronavírussal fertőzöttek száma azonban így is tovább emelkedett, ezért december 16-tól bezárták a legtöbb üzletet is.
A fogyasztást nem növelte még az sem, hogy a kormány átmenetileg csökkentette az általános forgalmi adó kulcsait. A járvány súlyos gazdasági csapásait ellensúlyozandó július 1-jétől az év végéig 19 százalékról 16 százalékra mérsékelték az áfát Németországban, a kedvezményes áfakulcsot pedig 7 százalékról 5 százalékra.
Amíg az új fertőzöttek száma magas marad, nem javul a helyzet, így bármilyen növekedés csak azután várható, hogy a betegek száma annyira lecsökken, hogy lazítani lehet a járványt fékező intézkedéseken – mutatott rá Rolf Bürkl, a GfK kutatója. Hozzátette,
Két hónapja először decemberben enyhén javult javult a gazdasági kilátások megítélése, de mivel a felmérés a hónap első felében készült, még nem tükrözi a sokkal szigorúbb zárlat bevezetésének hatását. A fogyasztók gazdasági kilátásokról alkotott véleményét számszerűsítő mutató 4,6 ponttal, 4,4 pontra emelkedett, értéke jócskán meghaladja a tavaly decemberi mínusz 4,4 pontot.
A kilátásokat övező optimizmussal ellentétben a jövedelmi várakozások enyhén visszaestek. A várakozásokat számszerűsítő alindex 1,0 ponttal, 3,6 pontra süllyedt decemberben, nagyon messze áll az egy évvel korábbi 35,0 pontos értéktől. A kiskereskedelmi üzletek bezárása a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak számának érzékelhető emelkedéséhez vezet a következő hetekben, és egyre több vállalkozást fenyeget fizetésképtelenség, mindez pedig növeli a munkahelyek elvesztésétől való félelmeket és befolyásolja a jövedelmi várakozásokat.
A fogyasztók vásárlási hajlandósága ezzel együtt is javult. A vásárlási hajlandóságot számszerűsítő mutató értéke 6,1 ponttal, 36,6 pontra kúszott fel decemberben, de így is 15,6 ponttal marad el az egy évvel ezelőtti 52,2 ponttól. Az, hogy a vásárlási hajlandóság megmarad-e ezen az elfogadható szinten, nagyban függ attól, hogy a következő hetekben erősödnek-e, és ha igen, milyen mértékben a munkanélküliségtől való félelmek.
(MTI)
A kormánybiztos visszavágott Pogátsa Zoltánnak: „Az államadósság nem játék – a jövő terhére él, aki így gondolja.” György László szerint a pénzügyi fegyelem és a munkaalapú társadalom nélkül nincs középosztályi felemelkedés.
Továbbra sem tudni, mi lesz vele.
Martin Jäger szerint ugrásra készen áll Oroszország.
Egyértelmű a helyzet.
Különösen a média- és intézményépítés terén.
Az Európai Unióba való csatlakozásunkkal vállaltuk a közös fizetőeszköz bevezetését, ám most úgy tűnik, jégre került a téma. Orbán Viktor nem tervezi bevezetni az eurót, főleg politikai okokból, de a jelenlegi gazdaságunknak is többet ártana, mint használna a dolog.
Miután a magyar miniszterelnök videója bejárta a román sajtót, Nicușor Dan államfő mégsem vett részt az RMDSZ kongresszusán.
