Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a harmadik negyedévi gazdasági visszapattanás ellenére még mindig 4,6 százalékkal csökkent a GDP a harmadik negyedévben. Termelési oldalon
a feldolgozóipar egy negyedév alatt képes volt majdnem ledolgozni az óriási visszaesést,
de a szolgáltatószektor teljesítménye is csak 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A mezőgazdaság mellett az építőipar volt a másik terület, ahol a harmadik negyedévben tovább romlott a teljesítmény, de a tavalyi magas bázis miatt ez szinte borítékolható volt.
A felhasználási oldalon látható, hogy a gazdaságpolitikai beavatkozások révén nőtt a természetbeni társadalmi juttatás volumene, ami segítette a háztartások tényleges fogyasztásának helyreállását. A beruházások továbbra is zuhannak: az uniós projektek kifutása, a lakáspiaci megállás és a nagy ipari beruházások lezárulása mind ebbe az irányba hatott. A bruttó felhalmozás húzta vissza leginkább a GDP-t. Az ipar erőteljes helyreállása meglátszik az áruexport éves növekedésében is. Ugyanakkor a turizmus hiánya jelentős hatást gyakorol a szolgáltatásexportra – fejtette ki.
A részletes adatok is megerősítették az ING Bank szakértőinek azon várakozását, hogy a negyedik negyedév teljesítménye gyakorlatilag az iparon múlik. Amennyiben jól teljesít a szektor, az nagyban mérsékelheti a szolgáltatásexportban mutatkozó jelentős kiesést és a várhatóan ismét zsugorodó fogyasztást. Továbbra is úgy látják, hogy a korlátozások miatt a negyedik negyedévben a GDP újból mérséklődhet negyedéves alapon, így makrogazdasági szinten W-alakú kilábalásra lehet számítani. Az év egészét nézve 5,8 százalékos lehet a recesszió. Habár
a gazdaság egésze 2022 közepére túl lehet a válságon,
ez szektorok szintjén közel sem lesz egységes, ami mindenképp további célzott gazdaságpolitikai beavatkozást igényel a jövő évben – zárta kommentárját Virovácz Péter.
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a harmadik negyedévben a GDP visszaesése az előző negyedévesnél kisebb volt, ami a gazdaság újraindulását jelenti, bár az egyes ágazatok adatai jelentős eltérést mutatnak. Kisebb volt a visszaesés a szolgáltatások és az ipar esetében, míg az építőipar és a mezőgazdaság az előző negyedévesnél nagyobb visszaesést mutatott. Felhasználási oldalról a fogyasztás kisebb, míg a beruházások jelentősebb visszaesése rontotta a gazdasági teljesítményt. A beruházások visszaesését a vállalkozások óvatosabbá válása, a bevételek csökkenése, valamint az önkormányzatok helyzetének romlása, a beruházások elhalasztása magyarázza. A külkereskedelmi egyenleg növekedési hozzájárulása semleges volt, ami a termékek egyenlegének javulásából és a szolgáltatások egyenlegének romlásából következett be. Itt tehát az előző években tapasztalt tendencia megfordult.
A szolgáltatások esetében a romlást a turizmus, illetve a szállítási szolgáltatások visszaesése magyarázhatja.