Évente mintegy 3500 tonna fogy az egyik legnépszerűbb szezonális termékből, a szaloncukorból, amelynek éves forgalma 7 milliárd forint körül alakul – közölte Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke az MTI-vel.
Elmondta, hogy a szövetség felmérései szerint egy magyar család átlagosan egy kilogramm szaloncukrot vásárol és kétezer forintot költ rá. A fogyasztók több mint 60 százaléka kétezer forint alatt tervez költeni szaloncukorra, további egyharmaduk négyezer forintig is elmegy, a vásárlók hét százaléka pedig akár hatezer forintot is szán szaloncukorra.
Sánta Sándor – aki egyben a Chocco Garden Kft. ügyvezető igazgatója – közölte, hogy a cég alig négy éve értékesít szaloncukrot a magyar piacon, de eddig minden évben elnyert valamilyen közönségdíjat. Kiemelte, hogy egyre több pozitív visszajelzést kapnak a fogyasztóktól, kisvállalat lévén a termékeik egyelőre kevés üzletben érhetők el, de törekszenek a bővítésre.
Kertész Péter, az egyebek mellett a Milka szaloncukrot gyártó és forgalmazó Mondelez Hungária Kft. kommunikációs vezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy évről évre nő ezen édesség eladása. 2019-es eladási számaik alapján a Mondelez a legrelevánsabb piaci szereplő a magyar szaloncukor piacon: több mint 370 tonna Milka szaloncukor eladásával zárták a tavalyi évet. Legkedveltebb ízeik közé a feketeerdős, csokoládés, és mogyorós ízű szaloncukor tartozik, az idén a portfóliót kókuszossal bővítették – tette hozzá.
Csuvár Csaba, a LISSÉ Édességgyár Kft. ügyvezetője az MTI-nek azt írta, hogy a cég kizárólag belga ét-, tej- és fehércsokoládéval gyártja szaloncukrait, az idén 190 tonnát, ami 4 százalékkal haladja meg a 2019-ben értékesített mennyiséget.
Szamos László, az édességgyártó Szamos Kft. főcukrásza arról tájékoztatott, hogy az idei karácsonyra 17 féle szaloncukorral léptek piacra. A legkedveltebb fajták az idén is a marcipán, a zselés és a kókuszos szaloncukrok, de nagy népszerűségnek örvendenek az újdonságnak számító, sütemény ízű fajták is. A tavalyi 110 tonnával szemben az idén 130 tonna szaloncukrot gyártottak, azonban ez kevésnek bizonyul, és hamarosan hiány lesz a közkedvelt édességből. Ennek oka lehet, hogy a tervezés időszaka éppen a vírus első hullámát követő időszakra esett, és ekkor még mindenki nagyon óvatos volt az előzetes becslésekkel – tette hozzá.
(MTI)
Egyes magyarországi intézkedések Georgia figyelmét is felkeltették, és az eddigi mérleg alapján van keresnivalónk a georgiai piacon.
Új irodát nyitott Sanghajban az egyik legnagyobb vállalkozói szövetség.
Brüsszel ezúttal a lakosság felől közelít a húsfogyasztás visszaszorításához, akár magasabb adókkal.
A brüsszeli rovarlobbiról, rántot tücsökről és rovarfehérjéről beszélt Csíki Sándor gasztronómiai szakértő a Magyar Nemzetnek. Vajon miben áll a rovarevés, és meg lehet-e szokni?
Brüsszellel ellentétben a brit kormány nem tervez szubvencióellenes vizsgálatot indítani a Kínából érkező elektromos autók gyártóival szemben. Cserébe még több luxusautót és whiskey-t tud eladni Pekingnek. Nincs kereskedelmi háború, nincs gond.
Amikor egy ország kereskedelmét a külpolitika kezdi el diktálni, az rövid távú célok elérésére talán alkalmas, de gazdaságilag teljesen hamis narratívára épül, vagyis az alkalmazása törvényszerűen bukni fog. Ám addig is jóvátehetetlen károkat okoz.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
