A jelentés alapján a COVID-19 hatása az is, hogy a szezonális, nyáron megugró roaminghasználat folyamatos előretörése megtorpant: 2020 második negyedévében mindössze félmillió külföldi hívásindítás volt, amely kevesebb mint harmada a 2019 azonos időszakában mért 1,6 milliós értéknek. Ezzel szemben,
aki viszont roamingolt, az több mint kétszer olyan hosszan tette:
2020 második negyedévében az egy roamingoló kártyára jutó havi átlagos hívásforgalom 39-ről 92 percre ugrott – ennek oka, hogy kevesebb kártyáról beszéltek átlagban többet.
Kitértek arra is, hogy a belföldön bonyolított internetforgalom hálózatok szerinti megoszlását tekintve a 4G-használat aránya 2020 első negyedévéig folyamatosan nőtt 96,4 százalékra, a második negyedévben pedig enyhe visszaesés látható 94,3 százalékra, de ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. A 4G szerepe egyre jelentősebb a hangforgalomban is, az időszak végére már a hívások 40 százaléka zajlott ilyen hálózaton. Ami a beszédforgalom többi részét illeti, 52 százalék 3G hálózaton zajlott, 2G-n pedig az összes hívásforgalom 8 százaléka.
A mobiltelefon-szolgáltatás piacán az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján továbbra is folyamatosan a Magyar Telekom volt a piacvezető, piaci részesedése 43 százalék körül alakult. Mögötte a Vodafone és a Telenor áll hasonló, 27 százalék körüli piaci részesedéssel. A további szolgáltatók részesedése 2020 közepén szinte változatlanul 2 százalék körüli volt. A hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák alapján hasonló a megoszlás, viszont a saját hálózattal nem rendelkező szolgáltatók együttes piaci részesedése ebben a szektorban éppen csak meghaladta az 1 százalékot 2020 első félévében.