Nem volt még ilyen: Matolcsy kottájából játszik az IMF

Nem megszorítás, hanem költekezés

„Nem találkozunk gyakran olyan IMF-es véleménnyel, mint ami most napvilágot látott. A Nemzetközi Valutaalap egyik vezetője ugyanis kvázi szembement azzal az alapelvvel, amit a szervezet évtizedeken keresztül képviselt. Sokáig úgy tűnt ugyanis, hogy az IMF receptkönyvében a fiskális fejezetnél csak a megszorításra vonatkozó különböző módszerek találhatóak. A bajba jutott országok számára, ha az IMF-hez fordultak, legfeljebb az lehetett a kérdés, hogy melyik ujjukat harapják” – kezdi elemzését a lap.

A koronajárvány azonban új világot hozott a közgazdaságtanban, az IMF is teljesen új elveket képvisel, mint korábban. A lap idézi a Financial Timesnak nyilatkozó Vitor Gaspart. „A Valutaalap fiskális politikájának vezetője ugyanis azt hangoztatta, hogy

hanem a kormányoknak költekezni kell, és céltudatos fiskális politikával segíteni a gazdaságok talpra állását. A szakértő szerint azok az országok, amelyek állami segítséggel, akár komolyabb hitelfelvétel árán be tudják indítani a gazdasági növekedést, valószínűleg képesek lesznek stabilizálni államadósságukat az évtized közepére anélkül, hogy később adókat kellene emelniük vagy csökkenteniük kellene az állami kiadásokat” – írják, hozzátéve, hogy a globális államadósság 2020-ban elérheti a világ bruttó hazai termékének 100 százalékát. Az IMF tehát arra számít, hogy a világ országainak államadósságai drasztikusan megugranak majd. Persze bizakodnak abban, hogy ezt az adósságot 5 év alatt képes lesz „kinőni a világ, és GDP-arányosan 2025-ben már a válság előtti szinten lesz az adósságállomány.”

Ez egy teljesen új megközelítés: a növekedés beindítása akár költekezéssel és átmeneti eladósodással, amit majd ezt követően a beinduló gazdasági növekedés segít semlegesíteni.

azt, hogy kevesebbet költsön, hajtson végre megszorításokat.

Magyarország megszorítás helyett a növekedést ösztönzi

Mint a lap rámutat, „az IMF szakértőjének a szavai egybecsengenek a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek a véleményével. A közelmúltban zajlott 58. Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásában a jegybank elnöke is azt hangsúlyozta, hogy most a fiskális politikán a sor, és a legfontosabb cél a gazdaság dinamizálása. Matolcsy György azt hangoztatta, hogy míg egy évtizede az volt a feladatuk, hogy először stabilizálják a költségvetés helyzetét és mérsékeljék az adósságot, majd ezt követően került a fókuszba a növekedés,

Magyarország a világ előtt, avagy az IMF unortodox fordulata

A portál szerzője, Király Béla szerint „az IMF unortodox fordulata, és az a tény, hogy a jelenlegi magyar gazdaságpolitikai vezetés egy hullámhosszon van a nemzetközi szervezettel, akár meglepőnek is tekinthető. Emlékezhetünk ugyanis rá, hogy 2010 után az Orbán kormány egyik fontos gazdasági célkitűzése volt, hogy az IMF »rabigáját« levessék, és a tanácsadóikat kitessékeljék az országból. Ennek hátterében részben az állt, hogy jelezni akarták, a 2008-as válság előtti gazdasági intézkedésekkel nem értettek egyet, ahogy a szocialista kormány válságkezelésével sem.”

Király úgy látja, hogy a 2008-as hitelpiaci összeomlás egy nagyon rossz állapotban lévő magyar gazdaságot talált meg, de az Orbán-kormány most „megszorítások nélkül, a gazdaság élénkítésére fókuszálva cselekedhet. Így gyakorlatilag most Magyarország is az IMF receptjét követi, vagy megfordítva a kérdést, akár azt is mondhatjuk, hogy

Sok hibát vétett az IMF, de mára elismerik, hogy ez az új főáram

Ez az új főáram – nyilatkozta a Makronómnak az IMF-igazgatóhelyettese az unortodox magyar gazdaságpolitikáról. Nem ok nélkül tartanak országok az IMF-től – mondta el a magyar igazgatóhelyettes, aki szerint

és ma már az IMF jellemzően támogatja az olyan ösztönző jellegű gazdaságpolitikát, amiért hazánkat kritizálta.

Benk Szilárd szerint mára általánosan elfogadottá vált az az irány, amerre elindult a magyar gazdaságpolitika 2010-ben, de akkor még nem tűnt annyira annak, mert a nemzetközi közgazdasági gondolkodást dominálták a korábbi praktikák, az IMF-en belül pedig a csoportgondolkodás, a csordaszellem,

Az unortodox kifejezést az IMF-igazgatóhelyettes nem is szereti, hiszen ma „ez az új főáram”.

Ebben az interjúnkban beszélgettünk magyar gazdaságról, a kétezres évek hazai ámokfutásáról, hibás megszorító politikákról és az euró, mint politikai termék oltárán feláldozott Görögországról az erdélyi származású, a CEU-n végzett közgazdásszal, aki szerint a 2008-as válságot az IMF is benézte.

Először lesz magyar igazgatója az IMF-nek

A jövőben tovább közeledhet Magyarország és az IMF, hiszen Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi ügyvezető igazgatója és főközgazdásza képviseli Magyarországot és a kelet-közép-európai országcsoportot 2020. november 1-jétől az IMF legfőbb döntéshozó testületében. Magyarország számára jelentős sikernek és lehetőségnek tekinthető, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsának – a nemzetközi intézmény története során először – magyar szakember is a tagjává vált.

Palotai lehet a nemzetközi pénzügyi intézmények legmagasabb pozíciót betöltő magyarja.

Mint az MNB írta, Palotai Dániel tudásával és tapasztalataival, a kivételes felzárkózási pályához vezető magyar gazdaságpolitikai reformok és tapasztalatok becsatornázásával hatékonyan tudja majd segíteni az IMF munkáját, a jelenlegi járványhelyzet okozta nemzetközi gazdasági kihívások kezelésén túl a kilábalási pályák megerősítésében is.

Egy évtized alatt Magyarország és az IMF kapcsolata sajátos utat járt be: kezdetben az IMF Magyarországot kritizálta, majd rájött, hogy a magyar megoldások voltak célravezetőek, így ezeket kezdte javasolni szerte a világban. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy magyar szakember – Matolcsy korábbi embere, Palotai Dániel személyében – segít a magyar modell tanulságainak megértésében a nemzetközi szervezetnek. 

(Fotók: World Bank/Simone D. McCourtie; Földházi Árpád.)