Érzékelhetően erősödik az állam gazdasági szerepvállalásának támogatottsága a feltörekvő európai térségben, és a jelenséget erősíti a koronavírus-válság is – áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden ismertetett éves helyzetértékelésében. Az állami cégek és bankok szerepe óriási a gazdaság fejlesztésében, ezen szereplők a gazdasági sokkokat is enyhíthetik. Nem véletlen, hogy a megkérdezett lakosság 45 százaléka növelné az állam szerepét az üzleti szektorban és az iparban.
A közép- és kelet-európai országok gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet a Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2020-2021) című 128 oldalas elemzésében kimutatja, hogy az egykori szocialista tábor gazdaságaiban az állami szektorban dolgozók aránya a teljes foglalkoztatott állományon belül 45 százalékról 24 százalékra csökkent az 1990-es évek közepe óta, de még mindig 7 százalékponttal magasabb, mint más, hasonló karakterisztikájú gazdaságokban.
Az EBRD tanulmánya szerint a kelet-európai szocialista rendszerek megszűnése és a Szovjetunió ezt követő összeomlása végleg igazolni látszott azt a tételt, hogy csökkenteni kell az állam szerepvállalását a gazdaságban.
Azóta azonban három ezzel ellentétes hatású tényező nyomán felerősödtek az állam fokozott gazdasági szerepét szorgalmazó hangok.
Az első a 2008-2009-es globális pénzügyi válság és az ezt követő recesszió volt, amelynek nyomán világossá vált, hogy
A második tényező a klímaválság, amely egyértelművé tette, nemzeti és nemzetközi szinten is szükséges a kormányzati közbelépés a koordinációs kudarcok elkerülése, a zöld innováció ösztönzése és a piaci melléfogások következményeinek kezelése végett.
A nagyobb állami beavatkozás mellett szóló harmadik tényező a mélyülő gazdasági egyenlőtlenség, valamint az, hogy a gazdasági kockázatok egyre inkább éppen azokra hárulnak, akik a legkevésbé képesek e kockázatok elviselésére – áll az EBRD keddi jelentésében.
A bank közölte: az idei Transition Report összeállításához elvégzett felmérése azt mutatja, hogy azokban az egykori szocialista országokban, amelyekben az EBRD befektetéseket hajt végre, a lakosság 45 százaléka pártolja az állami tulajdonlás kiterjesztését az üzleti szektorban és az iparban.
A koronavírus-járvány okozta válság még gyorsítja is ezt a folyamatot, és ez is jelzi, hogy a polgárok mindinkább elvárják az államtól azoknak az egészségügyi és gazdasági kockázatoknak a kordában tartását, amelyekkel jelenleg az egyének szembesülnek – áll az EBRD helyzetértékelésében.
A jelentés kimutatja azt is, hogy az állami cégek rendszerint nagyobbak, mint a magáncégek: az EBRD működési térségében az állami tulajdonú vállalkozásoknak több mint az egyharmada száznál több, a magánszektorbeli cégek 45 százaléka tíz vagy ennél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat.
Az EBRD hangsúlyozza azt is, hogy az állami vállalatok automatikus stabilizátorként működhetnek, stabilabb foglalkoztatást biztosítva visszaesések idején, illetve hátrányos helyzetű térségekben.
Ezt jelzi, hogy az EBRD és a német Ifo intézet közös felmérése szerint
Mindemellett az állami szektorbeli foglalkoztatottság rendszerint magasabb az olyan térségekben, amelyekben egyébként az átlagnál magasabb a munkanélküliségi ráta – áll az EBRD kedden bemutatott átfogó tanulmányában.
A jelentés szerint a 2000-es évek közepe óta növekedett az állami tulajdonú bankok fontossága is az EBRD-térségben. Ezek a bankok a magánszektorbeli pénzügyi intézmények komoly versenytársaivá váltak, mivel sokan közülük kevésbé szigorú hitelezési normákat érvényesítenek, alacsonyabb a nettó kamatmarzsuk és magasabb a nem teljesítő kinnlevőségekkel szembeni tűrésküszöbük.
Az állami tulajdonú bankok kockázatvállalási hajlandósága enyhítheti a gazdasági sokkok hatásait, ennek hátulütője azonban az, hogy az állami pénzügyi szektorból hiteleket felvevő cégek rendszerint kevésbé innovatívak és termelékenységük javulási üteme is gyengébb – áll az EBRD tanulmányában.
A EBRD szerint ez részben azt a tényt tükrözi, hogy az állami tulajdonú bankok fogékonyabbak lehetnek a hitelezési döntéseiket befolyásoló politikai beavatkozásra, és ez a gyakorlat finanszírozási forrásoktól foszthatja meg a termelékenyebb vállalatokat.
(MTI, címlapkép: A dél-koreai államfői hivatal által közreadott képen Mun Dzse In dél-koreai elnök videókonferencia keretében tárgyal a koronavírus-járvány okozta válság kezeléséről a G20 csoportot alkotó országok állam- és kormányfőivel Szöulban 2020. március 26-án. MTI/EPA/Dél-koreai államfői hivatal)
Rácz András a Facebookon közzétett posztjában azt állította, hogy a magyar kormány az ukrán híroldalak betiltásával nem szimmetrikusan reagált Kijev döntésére, amivel eszkalálta a konfliktust.
A tiszások biztos csettintenek, ha látják. Horváth K. József írása.
„Azért küzdünk, hogy a magyar vállalkozások erősebbek és sikeresebbek legyenek” – szögezte le a nemzetgazdasági miniszter.
A volt orosz elnök ugyanakkor sötét jövőképet vázolt fel az öreg kontinens előtt.
Egy, a lány holtteste mellett megtalált tárgynak döntő jelentősége lehet.
Rég kaptunk ilyen dicséretet.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
