Programot hirdetett a kínai elnök: városokba telepítenék a vidéki népességet

Az elnök a párt tanácsadóinak szóló eligazításában április 10-én hozzátette, hogy a járvány egy igazi teszt a gazdaság számára. Hszi Csin-ping elmondta, hogy a járvány felgyorsítja a globalizmustól való elszakadást, ez pedig gyengíti Kína fejlődési modelljét, ami a kínai gazdaságot a világ gyártóüzemeként pozícionálta.

A változó körülmények miatt Kínának már a belföldi termelésre és fogyasztásra kell koncentrálnia, hogy elérje a hosszú távú növekedést, amellett, hogy továbbra is sok külföldi befektetést kell beengedni.

 – hangsúlyozta Kína elnöke, aki szerint minél olajozottabban működik a belföldi gazdaság, annál csalogatóbb lesz a globális források szempontjából is. Ezt egyfajta kettős körforgási modellnek nevezte, arra utalva, hogy ha felpörög a belső gazdasági körforgás, az majd erősíti Kína szerepét a nemzetközi gazdasági körforgásban is: ha a kínai nemzetgazdaság önmagában vonzó, az a külföldi befektetőket is vonzza majd.

A modellben tehát különösen fontosak a hazai erőforrások, de ezeket külső erőforrásokból is támogatnák, viszont nem elsődlegesen a világgazdaság külső, bizonytalan és ingatag erőire építenék a növekedést.

Ezzel a duális modellel Kínának az a célja, hogy megerősítsék a nagyjából 400 milliós – a lakosság harmadát jelentő – középosztály fogyasztását oktatáson és a jövedelmeik emelésén keresztül, hiszen ez a középosztály óriási fogyasztási motor lehet.

A kormány arra bátorítja a vidéki munkásokat, hogy költözzenek városokba, de az elnök szerint felső határt kell szabni a nagyobb városok esetében. Pekingben és Sanghajban már így is több mint 20 ezer ember él egy négyzetkilométeren belül, míg például Tokióban és New Yorkban ugyanekkora területre csak 13 ezer ember jut.

A döntéshozóknak 1881 megyét kell kialakítaniuk, hogy arra

A vezető párt víziójában szerepel az is, hogy Kínában legalább egy belföldi, alternatív gyártója legyen minden fontos importált terméknek, de ehhez az innovációt is erősíteni kell. Ilyen terület a gyorsvasút, az energiatermelés vagy a telekomszektor, ahol Kínának a teljes termelési láncot ki kell építenie, hogy növelje gazdasági függetlenségét (feltehetőleg az sem utolsó szempont, hogy a világgazdaság Amerika helyett Kínától függjön).

Kontrollálható és megbízható belföldi termelést és ellátási láncot kell kialakítani azokban a szektorokban, amelyek kulcsfontosságúak nemzetbiztonsági szempontból, hogy ezzel biztosítsák a rendszer működését szélsőséges körülmények között is. Ennek érdekében

mert egy 1,4 milliárd lakossal rendelkező országnak saját lábakon kell állnia. Az élelmiszert és a reálgazdaságot nem lehet elengedni, a gyártási szektor pedig nem tűnhet el továbbra sem az elnök szerint, az ipar továbbra is a növekedés fontos motorja.

Erősíteni kell az állami nagyvállalatokat különböző reformokkal, vélekedett a kínai elnök, aki nagyon nem abba az irányba mozdulna, ami a kínai államszocializmus leépítését jelentené, ugyanis még nagyobb, jobb, erősebb állami cégeket szeretne. Meg is dicsérte a kínai állami cégeket a járványhelyzet kezelésében való hozzájárulásukért.

(Borítókép: MTI)