A németországi Családi vállalkozások alapítvány friss kutatásában a német családi vállalkozásokat vizsgálta, illetve jelentőségüket a vidéki térségek fejlődésében. Elemzésünkben bemutatjuk a kutatás legfontosabb eredményeit.
A németországi Családi vállalkozások alapítvány megrendelésére készült elemzés 2020-ban „A családi vállalkozások jelentősége a vidéki térségekben. Hozzájárulás a jóléthez és az összetartozáshoz” címmel. A vizsgálat célja volt, hogy számba vegye a vidéki térségekben működő családi vállalkozások jelentőségét, gazdasági, társadalmi hasznosságát, továbbá statisztikai módszerekkel támasszon alá megállapításokat ezen cégek sűrűsége és az adott térség fejlettségi viszonyai között.
A felmérést végzők a vidéki térségeket járási beosztásban kategorizálták a népsűrűség szerint, ez alapján
ehhez képest a lakosság 38,6 százaléka él ezen a területen, a vállalkozásoknak pedig 39 százaléka működik ezekben a térségekben.
A kutatás elején a családi vállalkozás fogalmát is definiálták. Ez azért nehézkes, mert sem méret, foglalkoztatotti létszám, tevékenységi kör vagy jogi forma alapján nem lehet lehatárolni egyértelműen az ilyen típusú vállalkozásokat. Az EU-ban gyakran használt definíció szerint egy vállalkozás akkor családi vállalkozás, ha a döntési jogosultság többsége egy család tulajdonában van, illetve egy családtag vezető vagy ellenőrző pozícióban van a cégen belül. Ehhez képest a vizsgálatba vont családi vállalkozásokat többlépcsős módszertan alapján választották ki, melynek lényege, hogy egy céges adatbázist szűkítettek különféle ismérvek szerint: 50 főnél több foglalkoztatottal rendelkezik, olyan ágazatban tevékenykedik, mely általában a családi vállalkozások terepe, a honlapja alapján családi vállalkozás stb. Így sikerült mintegy 36 ezres darabszámra szűkíteni a mintát, melyek közül mintegy 14 ezer családi vállalkozás működik a vidéki térségekben.
Arányaiban a legtöbb családi vállalkozás Bajorországban és Baden-Württembergben található, míg általánosságban elmondható, hogy a
Az is egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgálat által vidéki térségnek tartott területeken a legmagasabb a családi vállalkozások aránya az összes vállalkozáson belül, összehasonlítva a sűrűn lakott térségekkel, városi területekkel és agglomerációkkal.
Az elemzés során kiderült, hogy a vidéki térségekben foglalkoztatottak 45 százaléka valamely családi vállalkozás alkalmazottja, ez tehát azt mutatja, hogy jelentős munkaadói körről van szó (a vidéki térségekben foglalkoztatott 5,7 millió munkavállalóból 2,5 millió dolgozik valamely családi vállalkozásnál). Amellett, hogy fontos munkaadók, jelentős szerepet játszanak a térség innovációs potenciáljában, az értékláncokban és a versenyképesség növelésében. Azok a régiók, ahol magas a családi vállalkozások aránya, egyben az ipar legfontosabb bázisai is, az iparvállalatok pedig különösen is hozzájárulnak a helyiek megélhetéséhez és a térség versenyképességéhez.
a szabadalmi bejegyzések száma kétszerese az alacsony családi vállalkozás-aránnyal rendelkező régiókéhoz képest. A térségek képzettségi adatai is azt mutatják, hogy a családi vállalkozások kedvezően hatnak ezekre a mutatókra is. Az elvándorlás szempontjából ki kell emelni, hogy azokban a térségekben, ahol a családi vállalkozások aránya magas, a 18-25 év közöttiek elvándorlása sokkal alacsonyabb. Ugyanígy
hiszen ezekben a régiókban 2008 és 2018 között átlagosan 2 százalékos népességnövekedés volt megfigyelhető, míg a kevés családi vállalkozással rendelkező régiókban átlagosan 2,6 százalékkal csökkent a népesség az azonos időszakban. Fenti megállapításokat a kutatás során ökonometriai módszerekkel is validálták.
Ennek eredményei is megerősítették, hogy minél több családi vállalkozással rendelkezik egy térség:
• annál alacsonyabb a munkanélküliség,
• annál magasabb a bejelentett szabadalmak száma,
• annál nagyobb a GDP növekedése.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy
Az elemzés hivatkozik egy korábbi felmérésre, melyet a Bajorország vidéki térségeiben működő családi vállalkozások között végeztek el. Ennek lényege, hogy a megkérdezettek nagy része úgy érzi, hogy ezekben a térségekben a klasszikus telepítési tényezők rosszabb minőségben, gyengébb formában vannak jelen más területekhez képest, igaz ez többek között
• a munkaerőre,
• az innovációs lehetőségekre,
• az ellátási láncokra,
• a közlekedésre
• és a szabályozási környezetre is.
A teljes elemzés itt érhető el: Die Bedeutung der Familienunternehmen für ländliche Räume. https://www.familienunternehmen.de/media/public/pdf/publikationen-studien/studien/Die-Bedeutung-der-Familienunternehmen-fuer-laendliche-Raeume_Studie_Stiftung-Familienunternehmen.pdf
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
Linda Antonia félrebeszélés nélkül megnevezte a probléma okát.
Elképesztő: már Merkel is trójai faló.
Úgy tűnik, a jogállamiság világos jelentése elillant, és valahol a fasiszta kommunizmus jellegű jelzős szerkezetek környékén foglalta el helyét a gondolkodásunkban. Ungváry Zsolt írása.
