A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint meghaladta a négymilliót azoknak az EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz.
Nagy-Britannia január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen laknak az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk.
A londoni belügyminisztérium csütörtök este ismertetett havi összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül szeptember 30-ig 4 061 900-an tették meg.
A brit hatóságok 3 880 400 folyamodványt már elbíráltak, csaknem mindet kedvezően: az elutasított kérvények aránya mindössze 0,4 százalék volt a múlt hónap utolsó napjáig.
A brit belügyminisztérium csütörtök esti kimutatása szerint a szeptember végéig elbírált folyamodványok 56 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 42 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.
Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik eddig megszerzett jogosultságaik.
A Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak, akik úgy döntöttek, hogy a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is maradnak, a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.
Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük bűncselekmény miatt.
A brit EU-tagság január végi megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változnak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok.
Így azok, akik ennek az időszaknak a lejártáig érkeznek az Európai Unióból letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába, ugyanolyan jogosultsággal kérhetnek tartózkodási engedélyt, mint azok, akik már hosszabb ideje Nagy-Britanniában élnek.
Azok, akik december 31-én már életvitelszerűen Nagy-Britanniában tartózkodnak, 2021. június 30-ig nyújthatják be a letelepedett státusra szóló kérvényüket.
A jövő év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre a brit kormány tervei szerint egységes bevándorlási szabályozás lép életbe, amely – főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján – pontozásos kritériumrendszer alapján bírálja majd el a letelepedési kérelmeket.
Kevin Foster, a belügyminisztérium bevándorlási államtitkára a csütörtökön ismertetett statisztikákat kommentálva úgy fogalmazott: a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok „társadalmunk, kultúránk, közösségünk integráns részét alkotják”, és ezért tölti el őt különös büszkeséggel, hogy közülük már több mint négymillióan benyújtották folyamodványukat „a hatalmas sikerű” letelepedési program keretében.
(MTI)
Az Unió reformja radikálisan felgyorsítaná az elutasított menedékkérők kitoloncolását, a szigorúbb bevándorlási politika pedig egyezhet Magyarország álláspontjával.
Az, hogy Magyarországon nem lehet érezni, nem jelenti azt, hogy globális és európai szinten nincs migrációs válság. Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját, az NKE docensét kérdeztük.
Óriási többletköltséget halmozott fel az Európai Unió az iráni háború kitörése óta.
A brit politikai szereplők élesen elutasították az amerikai álláspont esetleges változását.
Ahogy csökken az EU súlya a világgazdaságban, úgy foszlanak szét a nagyívű tervek.
Kaja Kallas kijelentette: a cél, hogy minden eddigiénél világosabb üzenetet küldjenek Moszkvának.
Az oktatási miniszter szerint „korszerű” szexuális nevelésre van szükség.
Mint írja, a kormány rövidesen benyújtja a javaslatát a rendőrség átalakításáról.
