A Huawei új kutatás-fejlesztési (k+f) központot hoz létre Budapesten, Magyarország és Kína együttműködése minden eddiginél jobb – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat jubileumi rendezvényén kedden Budapesten.
Kiemelte: a telekommunikációs világ egyik óriása, a Huawei budapesti beruházása már a harmadik Magyarországon.
A fővárosban legalább 100 magyar mérnököt foglalkoztató k+f központ jön létre – mondta.
A külgazdasági és külügyminiszter mérföldkőnek nevezte a beruházást a keleti nyitás stratégiája és a magyar gazdaság dimenzióváltásának szempontjából.
Szijjártó Péter elmondta: az új k+f központ fókuszában a mesterséges intelligencia, a streaming, a képfeldolgozási és jeltovábbítási technológiák, valamint a rendkívül nagyméretű elosztórendszerek állnak. A fejlesztés lehetőséget ad Magyarország és a magyar műszaki-mérnöki tudás hírnevének öregbítésére.
Kiemelte, hogy a Huawei volt az első kínai vállalat, amellyel Magyarország stratégiai megállapodást kötött hét évvel ezelőtt, a beruházásokban eddig is aktív Huawei infrastruktúrájára pedig nagymértékben támaszkodnak a magyar telekommunikációs piac szereplői.
– mondta. Fontosnak nevezte, hogy a vállalat a világjárvány alatt is jelentős magyarországi beruházást jelent be, és köszönetet mondott a cégnek a járvány elleni védekezéshez nyújtott adományaiért.
Kitért arra: a keleti nyitás stratégiájával tíz év alatt 22 százalékkal nőtt a keleti magyar export, 25 százalékkal pedig a kereskedelmi forgalom. Tavaly a Magyarországra érkezett beruházási érték 60 százaléka Keletről érkezett, és az új munkahelyek 40 százaléka keleti cégekhez kötődik.
A stratégia egyik legfőbb célja a szoros, pragmatikus, a kölcsönös előnyökre épülő együttműködés létrehozása a Kínai Népköztársasággal. Az elmúlt 10 évben 5 milliárd dollárnyi kínai beruházás érkezett az országba, a kínai cégek 15 ezer magyar dolgozót foglalkoztatnak és 8 kínai stratégiai partnere van Magyarországnak – sorolta a miniszter.
Érthetőnek nevezte, hogy Magyarország első uniós országként csatlakozott az „Egy övezet-egy út” kezdeményezéshez, illetve az első külföldi szuverén szereplőként sikeres kötvénykibocsátást tudott végrehajtani a kínai kötvénypiacon.
Magyarország és Kína gazdasági, politikai, kulturális, vagy oktatási együttműködése soha nem volt olyan jó, mint jelenleg: tavaly Kína a 10. legfontosabb kereskedelmi partnere lett Magyarországnak. Idén az első 8 hónapban a kereskedelmi forgalom 19 százalékkal nőtt, úgy, hogy közben
– ismertette.
Cai Lingyu, a Huawei Technologies Magyarország ügyvezető igazgatója abból az alkalomból, hogy a vállalat 15 éve van jelen Magyarországon és 20 éve Európában elmondta: a világ egyik vezető infokommunikációs megoldásszállítójaként 2005 óta 1,5 milliárd dollárt fektetett be a cég Magyarországon, ezzel a 2. legnagyobb kínai befektető.
Hozzátette: 2009-ben telepítettek először összeszerelést Magyarországra, majd 2013-ban megnyitotta kapuit a Huawei Kínán kívüli legnagyobb ellátó központja, az Europe Supply Center. A központ több mint 50 országba gyárt és szállít Magyarországról távközlési berendezéseket, szervereket, adattárolókat és az Európai Unióban épülő 5G-s, azaz a legújabb mobilgenerációs hálózatokhoz szükséges eszközöket. A cégnek közel 2400 dolgozója van.
A Huawei az elmúlt 15 évben kiemelt helyszínként tekintett Magyarországra, mert kiegyensúlyozott és nyitott üzleti környezetet biztosít a cégnek – mondta. Hozzátette, hogy a vállalat elkötelezett Magyarország mellett, és a jövőben is bővíteni tervezi tevékenységét többek között az egyetemi együttműködések, illetve a felnőttképzés területén.
A Huawei Technologies Magyarország árbevétele 2019-ben 77 milliárd forint volt, és az elmúlt 5 évben 83,4 milliárd forint (277 millió dollár) adót fizetett be a költségvetésbe. A vállalat több mint 600 magyar partnerrel áll kapcsolatban, és olyan stratégiai jelentőségű fejlesztésekben vállal szerepet, mint a Szupergyors Internet Program vagy az 5G hálózatépítés.
(MTI)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
