A konzorcium tagjai között a Mol, vagy éppen Magyarország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel ingatlanbefektető is megtalálható. A magyar tulajdonba kerüléshez szükséges a tulajdonosok jóváhagyása, hiszen, mint a Bloomberg értesült, a külföldi tulajdonosok eddig nem tervezték az eladást.
Ismeretes, hogy a repteret a szocialista kormányok adták el külföldi tulajdonba 2005-ben, ennek köszönhetően komoly profitokat visznek ki az országból – amiből például kanadai nyugdíjasok járnak jól –, miközben több botrány is arról tanúskodott, hogy lehetne jóval többet is fordítani az infrastrukturális fejlesztésekre, sokan kritizálták a reptéri állapotokat. Többször kiemelte a hazai sajtó a külföldre vitt reptéri tőkejövedelmeket, például az Mfor cikke tavaly hívta fel a figyelmet arra, hogy „az utolsó fillérig kiveszik a nyereséget a repteret üzemeltető cégből”, ekkor éppen egy 24,65 milliárdos éves kivételről tudósítottak. Kritikákat ébresztett az is, hogy eközben épp tavaly zuhant a reptéri mennyezet embernagyságú darabja egy brit utas fejére.
Mint a Portfolio írja, a „Budapest Airport három jelenlegi tulajdonosa, a szingapúri állami befektetési alap, a GIC, egy kanadai nyugdíjalap, és az AviAlliance, egy reptereket működtető, szintén kanadai cég.”
A koronajárvány kevés pozitív hatása közé tartozhat az, hogy a repterek piaci értéke bezuhant a légiforgalom leállásával, így rövid távon nem lehet már jelentős profitokat elérni a légiközlekedésben. Szemléletes, hogy a koronavírus miatt az idei évben 90 százalékkal esett a reptér forgalma. Az utasforgalomnak áprilisban 99 százaléka semmisült meg. A többnyire rövid távú szemlélettel bíró külföldi üzleti befektetők emiatt akár meg is válhatnának a reptértől.
A hazai vállalatok külpiacokra jutásához – erről beszélgettünk Firbás Györggyel a Mandiner hetilapban – és általában a gazdaságstratégiai célok eredményes megvalósításához kiválóan illeszkedik a kritikus infrastruktúra hazai tulajdonban tartása.
Fotó: MTI/Budapest Airport/Baranyi Róbert