Több tízezer élelmiszerre kiterjedő felmérést indított augusztusban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) annak megállapítására, milyen ma a hazai és a külföldi termékek aránya az üzletekben. Az agráriumban 80-20 százalékos mértékkel lennének elégedettek, de becslések szerint most legjobb esetben is 70-30 százalékos megoszlásról beszélhetünk – írja a Növekedés.hu.
A legnagyobb üzleteket vizsgálják
Mint a lap írja,
Az augusztusban kezdődött vizsgálat több tízezer termékre terjed ki, várhatóan az év végéig tart.
Azon kiskereskedelmi üzletláncokban lesz vizsgálat, amelyek a legnagyobb itthoni szereplők: a mostani felmérést tíz élelmiszerhálózatban, az Aldiban, az Auchanban, a CBA-ban, a Coopban, a Lidlben, a Metroban, a Penny Marketben, a Reálban, a Sparban és a Tescoban bonyolítják le.
a hazai lakosság számára megfelelő mennyiségben – fogalmaz a portál.
Így tehát az egzotikus gyümölcsöket, a tengeri halakat és az egyéb olyan importtermékeket, amelyeket a magyar agrárgazdaság – elsősorban éghajlati és földrajzi okokból – nem termelhet meg, nem is vizsgálnak. Ezek esetében ugyanis értelmetlen célkitűzés lenne a hazai termelés vagy tulajdon szorgalmazása.
A felmérés termékcsoportos bontásban a friss sertés- és baromfihúsokra, a húskészítményekre, a tejféleségekre, a tojásra, a mézre, a gyümölcsökre és a zöldségekre, a lekvárokra, a száraztésztákra és a konzervekre koncentrál.
Kiderül, előreléptek-e a hazaiak
A Nébih szerint a vizsgálat lehetőséget nyújthat arra, hogy a kiskereskedelemben forgalmazott hazai eredetű termékek arányát a hat évvel ezelőtti, azonos módszertannal felmért állapottal össze lehessen hasonlítani,
Ágazati információk szerint a 2014-es felmérés körülbelül 70-30 százalékos hazai-külföldi élelmiszerpiaci arányt állapított meg, és nem valószínű, hogy azóta sokat javulhatott a helyzet – írja a Növekedés.hu.
Ennek egyik legnyomósabb oka az, hogy egyre nagyobb teret hódítanak itthon a diszkontláncok, amelyek elsősorban olyan élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatokkal állnak kapcsolatban, amelyek nagy termékmennyiségeket gyártanak és azokat jelentős távolságokra szállítják. Így nem véletlen, hogy partnereik között a meghatározó külföldi élelmiszer-beszállítók nagyobb arányban találhatók meg, ez pedig az élelmiszerimport „malmára hajthatja a vizet” a lap szerint.
Hazai élelmiszeripari szereplők a cikk szerint – a nyitott gazdasági működés, illetve a már említett, hiánypótló választékbővítés miatt – hosszabb távon sem tartják lehetségesnek, hogy az élelmiszerimportot minimalizálni lehessen,
A kereskedelmet megszerezték, és nem engedik a külföldi multik
A lap idézi Lázár János kormánybiztost, aki szerint ha lesz 80 százalékban nemzeti kézben lévő feldolgozóipar, akkor el lehet mondani, hogy az elfogyasztott élelmiszerek 80 százaléka magyar eredetű lesz.
Az iparági becslésekből viszont egyelőre az látszik, hogy
Tegyük hozzá, ezen belül vannak szinte teljesen külföldi kézben lévő ágazatok, mint például az üdítő- és sörgyártás. A Makronóm is több elemzésben rámutatott, hogy az itthon működő külföldi láncok többnyire külföldi termékeknek biztosítanak piacot, a magyar termelőket piaci erejüknél fogva hajlamosak előnytelen szerződésekbe kényszeríteni.
Ez döntően a rendszerváltoztatás időszakának köszönhető, amikor is az akkor divatosnak számító és a hazai közgazdász-elit jelentős része által kritika nélkül átvett neoliberális ideológia szerint a külföldi tulajdonlással jön új, fejlett technológia a magyar iparba. Ezzel szemben a külföldi vállalatok gyakran csupán piacot, illetve, mint egy fontos kutatás rámutat, egyszerűen piaci erőt vásároltak maguknak.
Ugyanis a vizsgálat alapján a külföldi élelmiszeripari befektetők döntően a legnagyobb koncentrációval bíró ágazatokat vásárolták fel, mivel ezen ágazatokban remélhették a legnagyobb extraprofitokat. A külföldi befektetők tehát nagyon is racionálisan viselkedtek, amikor az új, magyar piacok megnyitását követően a versengő ágazatok helyett a koncentrált iparágakba nyomultak be, írtuk korábban. A külföldi befektetők jelentős arányban így a szabadpiaci verseny bajnokai helyett kimondottan a versenyt kerülő szereplőknek tekinthetők.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
Hat hónapig egyetlen új páncélozott harcjárműre sem adott le rendelést saját védelmi ipari vállalatainak az ukrán vezetés.
De most nem is ez az érdekes, hanem az, hogy létezik-e olyan Tisza-projekt, amit nem nyúltak valahonnan.
„Nem erre adtunk felhatalmazást!” – írta közleményben a Független Benzinkutak Szövetsége Egyesület.
