Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) működési területén élők csaknem háromnegyedének személyes sorsát befolyásolja a koronavírus-járvány okozta válság – áll a nemzetközi pénzintézet csütörtökön Londonban ismertetett őszi regionális felmérésében és előrejelzésében. A közép-európai EU-térségen belül az EBRD a magyar és a lengyel gazdaság teljesítményére szóló prognózisait rontotta a legkisebb mértékben, ugyanakkor a balti gazdaságokat tartja a leginkább ellenállóképesnek.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet a 36 oldalas tanulmányban közölte: számítási modellje szerint a tevékenységi térségében működő gazdaságok hazai összterméke (GDP) átlagosan 8,2 százalékkal zuhant az idei második negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest.
Az EBRD hangsúlyozza: ez meredekebb visszaesés az előző, májusi prognózisban valószínűsítettnél, ugyanakkor kevésbé meredek, mint a fejlett ipari térségekben, amelyekben a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások hosszabb ideig tartottak.
Csütörtökön bemutatott regionális előrejelzésében a bank közölte: működési területének egészében az idén átlagosan 3,9 százalékos gazdasági visszaeséssel, jövőre 3,6 százalékos növekedéssel számol.
Az EBRD mindkét előrejelzést rontotta a tavaszi prognózishoz képest, akkor ugyanis 2020-ra átlagosan 3,5 százalékos regionális visszaesést, 2021-re 4,8 százalékos növekedést jósolt tevékenységi térségének 38 gazdaságában.
Májusban kiadott előző előrejelzéséhez képest 1,5 százalékponttal csökkentette a magyar gazdaság idei egész éves teljesítményére szóló becslését, és nem módosította a 2021-re szóló magyarországi növekedési prognózist.
Az EBRD 2020-ban 5 százalékos visszaesést, jövőre 4 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban. A tavaszi prognózis 3,5 százalékos idei GDP-csökkenést és szintén 4 százalékos jövő évi bővülést valószínűsített Magyarországon.
Lengyelországban az EBRD az idén 3,5 százalékos visszaesést, jövőre 3 százalékos növekedést vár.
A bank az idei lengyel prognózist nem rontotta, a jövő évit 1 százalékponttal csökkentette.
A közép-európai EU-csoporton belül Magyarország az egyetlen, amelynek jövő évi növekedési prognózisát az EBRD a csütörtökön kiadott új előrejelzésben nem korrigálta lefelé a tavaszi becsléshez képest.
Lengyelország az egyetlen térségi gazdaság, amelynek idei előrejelzését a bank nem rontotta.
Az EBRD e régión belül a legnagyobb idei visszaesést Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában várja: ezekben a gazdaságokban 8,5, 7,5, illetve 7 százalékos GDP-zuhanással számol 2020 egészére.
Az EBRD várakozása szerint a koronavírus-válságot a közép-európai és a balti térségen belül Litvánia szenvedi meg a legkevésbé: a pénzintézet a litván gazdaságban 2 százalékos idei visszaesést, jövőre 4 százalékos növekedést valószínűsít.
A bank 5 százalékponttal javította a litván gazdaság idei teljesítményére adott prognózisát, mondván: Litvánia és általában a balti térség a leginkább ellenállóképes gazdaságok közé tartozik a térségben.
Az EBRD várakozása szerint a működési terület egészének átlagos GDP-értéke 2022 harmadik negyedévében tér vissza a tavaly mért szintre.
Az átlagon belül Magyarország hazai összterméke a csütörtöki EBRD-előrejelzés szerint 2022 második negyedében, a közép-európai és a balti térség együtt számolt átlagos GDP-je 2022 első negyedében érheti el ismét a tavalyi értéket.
Az EBRD a müncheni székhelyű ifo-Institute gazdaságkutató műhellyel együtt elvégzett felmérésében kimutatta, hogy a tevékenységi területét alkotó országok lakóinak 73 százaléka érzi személyesen is valamilyen módon a koronavírus-válság negatív hatásait.
Az EBRD-térségen kívüli magasan fejlett európai gazdaságokban a megkérdezettek 41 százaléka nyilatkozott ugyanígy.
A 14 országban – köztük Magyarországon – 40 ezer ember bevonásával elvégzett vizsgálat szerint az EBRD-térségben megkérdezettek 15 százaléka például arról számolt be, hogy a koronavírus-válság miatt elvesztette állását, a régiós háztartások 15 százaléka pedig családi vállalkozásokat volt kénytelen felszámolni.
(MTI)
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
„Nyugat-Európa az utóbbi időben túl sok hibát követett el ahhoz, hogy közömbösek maradhassunk ezekkel szemben” – jelentette ki Karol Nawrocki.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
Radosław Sikorski szerint Magyarországot lojalitás kötelezi.
„Ez az ellenzék politikai támadása a KSH ellen” – mutatott rá Szalai Piroska.
Eddig ilyenre nem volt példa.
Hatalmas meglepetés.
A korábbi miniszterelnök-helyettes is benne volt az energetikai rendszer szétlopásában.
