„Szuperenzimet” hoztak létre brit kutatók a műanyaghulladékok lebontására

2020. szeptember 30. 15:36

Olyan „szuperenzimet” hoztak létre brit kutatók, amely egy korábban kifejlesztett enzimnél hatszor gyorsabban képes lebontani a műanyagot.

2020. szeptember 30. 15:36
null

A Portsmouth-i Egyetem szakemberei a PETáz nevű műanyagbontó enzimet kombinálták egy másik enzimmel, hogy felgyorsítsák a lebontási folyamatot.

Az új szuperenzim jelentős hatással lehet a polietilén-tereftalát (PET) – az egyszerhasználatos ivópalackok, a szőnyegek és ruhák gyártásához leggyakrabban használt műanyag – újrahasznosítására – írja a CNN hírportálja.

A PET több száz év alatt bomlik le a természetben, míg a PETáz mindössze néhány nap alatt képes alkotóelemeire lebontani.

A szuperenzim a PETázt és a MHETázt egyesíti. A kettejük elegye kétszer olyan gyorsan bontja le a műanyagot, mint a PETáz önmagában, míg

a két enzim DNS-ének összekapcsolása háromszor tovább növeli a lebontási sebességet.

„Igazából egészen meglepődtünk, hogy ilyen jól működött a dolog” – mondta John McGeehan, az egyetem enziminnovációs központjának igazgatója, a tanulmány társszerzője, megjegyezve, hogy a folyamat ugyanakkor még mindig túl lassúahhoz, hogy kereskedelmileg életképes legyen.

A szakember szerint a fejlesztés révén a már létező PET-termékeket újra lehetne hasznosítani, ahelyett, hogy fosszilis tüzelőanyagokat használva újabb műanyagokat gyártanak le.

A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták az eredményeiket.

A műanyagszennyezés az egyik legjelentősebb környezeti probléma. A The Pew Charitable Trusts nevű amerikai jótékonysági szervezet nemrég közzétett jelentése szerint

2040-re csaknem megháromszorozódhat az óceánokba kerülő műanyag mennyisége,

elérve az évi 29 millió tonnát.

A szervezet szerint nem létezik egyetlen megoldás a problémára, ám egy átfogó újrahasznosítási stratégiával akár 31-45 százalékkal csökkenteni lehetne a műanyagszennyezést.

A Carbios nevű francia cég is egy műanyagfaló enzimen dolgozik, de a viaszmoly és a közönséges lisztbogár lárvái is segíthetnek a műanyagok lebontásában a beleikben lévő baktériumoknak köszönhetően.

(MTI)

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kanóc
2020. október 09. 18:41
Folyton úgy beszélnek erről a dologról, mintha valamiféle természeti csapás lenne és bonyolult ellene a védekezés. Holott betiltható termékről van szó, helyettesíthető, stb. Csak a szándék nincs meg hozzá, mert kurvanagy profitot termel egyeseknek. farizeuskodás a köbön.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!